2026. május 17. 17:30
A Tisza kormány hivatalba lépése után gyorsan kiderült, hogy a sokáig ígérgetett „repülőrajt” a valóságban óriási államadósságot jelent. Így az egyik legnagyobb vita az államkassza állapota körül alakult ki. A kiindulópont sokak szerint feszes: a magas államadósság és a komoly kiadási elvárások egyszerre nehezednek az indulásra. A kérdés, hogyan lehet ebből egyensúlyt teremteni.
Üres a kassza és feszített a tempó
Az új politikai ciklus egyik legérzékenyebb kérdése az állam pénzügyi helyzete. A kritikusok szerint a kormány egy erősen leterhelt költségvetést örökölt, amelyben a mozgástér minimális, miközben azonnali döntéseket várnak el több nagy területen is.
A viták középpontjában az államadósság áll, amely az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és a kamatterhek is érezhetően nőni kezdtek. A kritikus hangok szerint az államadósság nominálisan több mint háromszorosára nőtt az elmúlt 16 évben, ami önmagában is komoly gazdasági terhelést jelent.
A Tisza Párt választási győzelme esetén olyan gazdaságpolitikát fog folytatni, amely lehetővé teszi az államadósság, de különösen a ma Európa-rekordernek számító, a GDP 4-5 százalékára rúgó kamatkiadások csökkentését
– idézte a 24.hu Kármán Andrást. A Tisza pénzügyminisztere egy előadásban beszélt a helyzetről még a kormányváltás előtt.
Magas adóterhek mellett érkező elvárások
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a régiós összehasonlítások szerint Magyarország továbbra is a magasabb adóterhelésű országok közé tartozik a környező államokhoz képest.
Ez különösen érzékeny pont, miközben az új kormány több könnyítést is kilátásba helyezett, például a KATA visszavezetését és a mediánbér alatti jövedelmek adóterheinek csökkentését.
A kritikusok szerint a kiadási oldal már most feszült, miközben az új programok további forrásokat igényelnének. A miniszteri meghallgatások többségén elhangzott, hogy üres az államkassza, ennek ellenére a politikusok igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minél hamarabb lépni tudjanak.
Bóna Szabolcs többek között arról beszélt, hogy elsők között az egészséges élelmiszerek áfáját csökkentené 5%-ra. Ennek előkészítésével kezdi munkáját.
Átcsoportosítás lehet a kulcs
A költségvetési mozgástér szűkössége mellett viszont az is kirajzolódik, hogy több olyan terület is lehet, ahol jelentős forrásátcsoportosítás jöhet. Az elmúlt években ezekre a tételekre összességében akár több száz milliárd, egyes becslések szerint hosszabb távon ennél is nagyobb összegek mentek el.
Ilyenek voltak például:
- az állami média fenntartására fordított források
- kulturális támogatások egy része, amelyet sok kritika ért hatékonyság vagy politikai irány miatt
- a kormányzati plakátkampányok és kommunikációs költések, például a nemzeti konzultációk lebonyolítása
A logika szerint ezeknek a kiadásoknak a visszavágása vagy átalakítása már önmagában is érdemi mozgásteret teremthetne, amelyet más, közvetlenebb társadalmi hatású területekre lehetne átcsoportosítani. Ezekből a forrásokból az átcsoportosítás történhetne az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra irányába.
EU-s pénzek és időnyomás
A gazdasági mozgástér egyik kulcsa az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehet, hiszen több mint ezer milliárd forint sorsa a tét. A háttérben zajló tárgyalások célja, hogy ezek a pénzek minél gyorsabban és teljesebb mértékben elérhetővé váljanak.
Ez azonban időigényes folyamat, miközben a politikai és gazdasági elvárások azonnali megoldásokat követelnek.
Az új gazdasági helyzet egyik kevésbé látványos, de fontos eleme a forint árfolyamának erősödése is. A stabilabb deviza ugyanis közvetlenül csökkenti az államadósság devizában számolt terheit, és enyhítheti az importból származó inflációs nyomást is. Ez rövid távon némi levegőhöz juttathatja a költségvetést, még akkor is, ha a szerkezeti problémák ettől önmagukban nem oldódnak meg.
Nyitókép: Facebook/Tisza párt