Több mint másfélszeresére nőtt a tejtermékek ára, tavasszal újabb ársokkra készülhetnek a vásárlók

Az Agrárközgazdasági Intézet a Piaci Árinformációs Rendszer adatain alapuló novemberi összesítése szerint idén októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül

• a trappista sajt értékesítési ára 91 százalékkal,
• a tehéntúróé 81 százalékkal,
• a kefiré és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tejé 78 százalékkal,
• a natúr joghurté 77 százalékkal,
• az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 76 százalékkal,
• az adagolt vajé 74 százalékkal,
•  a tejfölé 73 százalékkal,
• a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé 71 százalékkal,
• a gyümölcsös joghurté 64 százalékkal,
• a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 61 százalékkal,
• az ömlesztett sajt 57 százalékkal, a natúr vajkém ára pedig 37 százalékkal nőtt.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért ugrott meg ennyire a tejtermékek ára és mire számíthatunk rövid-, illetve középtávon.

„Az történt, ami sok más termék, elsősorban az élelmiszerek esetében: az alacsony jövedelmezőség miatt most sok feldolgozó úgy gondolta, hogy azonnal árat kell emelniük, mert az infláció lavinaszerűen, de felfelé sodor minden árat. Arra jutottak, hogy ha most nem emelnek, akkor utána ismét évekig nem lesz rá lehetőségük. Ezt hívjuk inflációs pszichózisnak: azok is árat emelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutott volna vagy nem lett volna rá lehetőségük” – kommentálta a számokat dr. Raskó György agrárközgazdász, aki szerint a Magyarországon elszabaduló inflációs vonatra rengetegen szálltak fel az említett okokból.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő időszakban viszont már teljesen jogos lesz, jogossá válik az áremelés: a termelési költségek (energia, munkabér, takarmányozás) olyan mértékben emelkedtek – és nem csak a tejiparban, hanem általánosan – hogy nem is lesz más választás. Emellett pedig a rendkívül gyenge forint miatt az importból származó sajtok, tejtermékek ára is megemelkedett, a magyar előállítók hozzájuk igazították áraikat. 

Az élelmiszerek drágulásáról a Házon Kívül készített riportot:

És hogy mikor szakad el a cérna vásárlóknál, mikor lesznek olyan drágák a tejtermékek, hogy inkább nem emelik le a polcról? „Akkor, amikor elfogy a pénzük. Az idén a kormány által kiáramoltatott 1800 milliárd forint választási pénz már fogyóban van. Azok közül, akik kaptak ebből, sokan úgy gondolták, hogy van mit költeni. Költöttek is elég rendesen. Látni kell a szörnyű csapdahelyzetet: ha elfogy ez a pénz, illetve ha csökken az élelmiszerre fordítható pénz a háztartásoknál, akkor sem mérséklődik az infláció, az élelmiszereké sem.” A szakértő szerint, ha egy termék ára átlépi a lélektani határt, azt a vásárlók már csak diszkont áron, leértékelve veszik meg. Erre számít Magyarországon is az említett tejtermékeknél. Idén még értékesíteni tudják ezeket – főleg a karácsony miatt – januártól azonban a megvásárolt mennyiségben jelentős visszaesésre számít Raskó György, aki azt azonban nem tartja reálisnak, hogy minderre reagálva  kormány újabb tejtermékekre vezessen be árplafont.

„Az árplafon egy nehéz ügy: a kormány szabadulna tőle, de nem tud. Ha kivezetnék, akkora infláció lenne, ami megcibálná a lakosság idegeit. Ársapka nélkül az érintett nyolc terméknél olyan áremelkedés lenne, amit belpolitikai okok miatt most nem mernek megkockáztatni. Valószínűleg lassú kivezetés lesz, de hogy mikortól, egyelőre nem lehet még megtippelni sem” – vélekedett Raskó György, aki hozzátette: az biztos, hogy a termelési költségek oldaláról az inflációs nyomás nem szűnik, a tejtermékek esetében egészen biztosan. Sőt, ugyanez igaz a húsokra is.

Az állatállomány – minden faj, így a sertés, a marha, a tyúkfélék, a vízi szárnyasok – csökken. Ennek az lesz a folyománya, hogy kevesebb lesz a vágóállat Magyarországon. Kisebb lesz a hústermelés, illetve a tejtermelés volumene is. Ez egy hosszan időszakon át beépülő folyamat, a takarmányárak, energiaárak most épülnek be, a következményekkel körülbelül jövő tavasszal kell számolni

 – magyarázta a szakember.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai ezt alátámasztják:

• A magyarországi vágóhidakon 74,2 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2022 első három negyedévében, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.
• Sertésből 3 millió 357 ezret vágtak, 6,9 százalékkal kevesebbet ( 250 100 állattal kevesebbet), mint 2021. január–szeptemberben.
• Baromfiból 154,2 millió darabot vágtak 2022 első három negyedévében, 11,8 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban.

A szankciók miatt szálltak el az árak?

„A most beépülő magasabb takarmányárak és energiaköltségek még tovább feszítik a húrt, a feldolgozókat pedig arra kényszerítik, hogy valamilyen formában próbáljanak javítani az átadási káron. Míg Európa más országaiban az infláció elérte a tetőpontját és elkezdett csökkeni, addig Magyarország ez alól sajnos kivétel. Késleltetett módon, jóval magasabb szinten követjük az európai inflációt. Ennek csak az szab határt, ha lesz egy komolyabb recesszió, amikor az élelmiszerinfláció növekvő üteme lassulásba vált, talán el is tűnik. Valamikor június, július környékén lehet erre számítani” – mondta a szakember.

A kormány kommunikációja szerint az inflációnak külső okai vannak: az Európai Unió miatt állt elő az úgynevezett szankciós infláció. Raskó György szerint ez az érvelés nem állja meg a helyét. Sőt, szerinte „ez egy butaság, úgy, ahogy van. De politikai szlogenként jól hangzik.” Megjegyezte: ha ez így lenne, akkor a többi uniós tagország inflációs rátáját is irracionális mértékben megemelte volna. Ez nem történt meg: 

Az átlagos infláció feleakkora az EU tagországaiban, mint nálunk. Az eurózónában mindössze a 40 százaléka a miénknek, tehát még alacsonyabb. Ha ebből kiemeljük az élelmiszerek inflációját, ez Magyarországon a két és félszerese az uniós átlagnak.

Az inflációs helyzetről az RTL Híradó is beszámolt:

Nyitókép: Szigetváry Zsolt / MTI