Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Raskó György agrárközgazdász szerint nem várható kenyérdrágulás, a pékek várakozása, hogy drágán fogják beszerezni a lisztet, nem reális. Igaz, a minőség nem olyan jó, mint korábban, a termelés 70 százaléka takarmány minőségű. Ezt az olcsóbb kenyereknél fogjuk megérezni.

A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

2023. tragikus év volt a mezőgazdasági termelők számára, az életszínvonaluk hatalmasat zuhant – jelentette ki Raskó György agrárközgazdász az Európa-szerte szervezett gazdatüntetésekről. A tiltakozás Németországban kezdődött, mivel a kormány meg akarta szüntetni a dízel után fizetett jövedéki adó visszatérítését, és gépjárműadót vetne ki a traktorokra és egyéb tehergépjárművekre. Elérhetik-e céljukat azzal, hogy eltorlaszolják az európai nagyvárosok útjait? És várható-e, hogy a magyar gazdák is csatlakoznak a tüntetéshez? Erről kérdeztük a szakértőt a Reggeliben. 

Novemberig biztosan nem emeli a kormány a nyugdíjakat.

Hiába a rekordhőség, a mezőgazdasági köszöni, jól van. A tavalyi év tragikus volt növénytermesztés szempontjából, az idei szezonban azonban átlag feletti csapadék esett, emiatt Magyarországon több terményből is rekordtermés várható. 

Raskó György szerint lemondhatunk az olcsó élelmiszerről. Talán őszre várható javulás.

A lengyel után a magyar kormány is úgy döntött, megtiltja a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. Az Európai Bizottság szerint ez elfogadhatatlan.

Nem a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzései miatt lettek olcsóbbak bizonyos élelmiszerek – mondta a Híradónak nyilatkozó agrárközgazdász. A GVH szerint akár 20-30 százalékkal is csökkenhetett néhány élelmiszer ára, részben a januárban indított gyorsított ágazati vizsgálataiknak köszönhetően. A szakértő azt mondta, a fogyasztás visszaesése, a nyersanyagárak csökkenése és a forint erősödése áll az árcsökkenés mögött.

Raskó György szerint, ha nem tarjuk a vizet az országban, akkor a mezőgazdaságot érintő aszálynak súlyos következményei lesznek. Már most deficitben vannak a magyar termőföldek, pedig még ki sem fejlődtek a növények.

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

Az ársapka intézménye mögött politikai szempontok húzódnak, nem gazdasági megfontolások – állítja Raskó György agrárközgazdász, aki szerint, ha eltörölnék az ársapkát, paradox módon 3 hét után elkezdenének csökkenni az árak. De jó híre is volt, 2023 infláció szempontjából már jelentősen könnyebb év lesz.

Hogy meddig tarthatja fent még a kormány az élelmiszerárstopot és milyen hatása van az intézkedésnek a magyar gazdaságra, arról Raskó György, agrárközgazdászt kérdeztük.

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük az egyre dráguló tejtermékekről és az egyre kevesebb élőállatról. Hol van a vásárlók lélektani határa, mikor fékezhet az infláció? A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

A burgonya ára már így is 110 százalékkal nőtt egy év alatt. 

A háború miatti uniós szankciókat és az aszályt okolta Orbán Viktor a magas magyar élelmiszerárakért az állami rádióban. Arról is beszélt, a júniusi, energetikai szankciók miatt kellett bevezetni az árstopokat – pedig azokat a kormány már a háború februári kitörése előtt bejelentette. Raskó György agrárközgazdász azt mondta Híradónknak: a kormány is tehet arról, hogy Magyarországon az uniós átlagnál jobban drágultak az élelmiszerek.

Porzó termőföldek, kiszáradt kukoricamezők tárulnak azok szeme elé, akik a Kunságban élnek és gazdálkodnak, de súlyos gondok vannak Magyarország többi területén is. Szakértők szerint az idei lesz az elmúlt 50 év legnagyobb aszálya. A Reggelinek nyilatkozó agrárközgazdász szerint azonban van megoldás.

A szakértő szerint akár 25-30 százalékkal többet is fizethetünk az alapélelmiszerekért, ha újra szabadpiaci áruk lesz.

Raskó György agrárközgazdász szerint az alapvető élelmiszerek egy év alatt akár 50-100 százalékkal is megdrágulhatnak, és ez tartós marad.

Raskó György szerint az árbefagyasztás vége után az ezer forintot is megközelítheti egy liter étolaj ára.

Mi a magyar agrárpolitika: leszámolás a nagybirtokosokkal? A minimális méretű földeken gazdálkodók szociálpolitikát helyettesítő támogatása? Vagy az, ami – egyre kevesebb embert foglalkoztató, ma már jellemzően óriási adatbázisokkal dolgozó csúcstechnikai iparág?