Elképesztő mértékben összement egyes élelmiszerek kiszerelése, ami valójában drágulást jelent – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek, de vannak kirívó, 40 százalékos csökkenések is. Március óta több mint 620 termék súlyát, kiszerelését csökkentették a gyártók. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelet segíti a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban tudjanak dönteni.

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

A szakértő szerint egyre nagyobb társadalmi réteg gazdálkodik egyre kevesebb pénzből.

Végre megtudjuk, hogy hol készült a méz és mennyi cukor van a gyümölcslében.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője elmondta, hogy éveket léphettünk vissza ezen a téren.

Az élelmiszer-pazarlás nem csak a gazdag országokban jelentkezik.

Mától kötelező az üzletekben figyelmeztető felirattal jelölni azokat a termékeket, amelyeknek csökkentette a gyártó a méretét. De több boltban még nem helyezték ki a felkiáltójeles címkéket, a kereskedők március közepéig kértek haladékot a fogyasztóvédelmi hatóságtól. Az egyik nagy üzletlánc szerint az új tájékoztatással a vásárlók járnak jól, mert így könnyebben észreveszik a zsugorodó termékeket.

A magyar Willy Wonka komumbiai csokival, a Redpower vállalkozója pedig gyógynövénye almalével kínálta az éhes Cápákat. Az ételek mellett a befektetők egyéb érzékszerveire is próbáltak hatni a vállalkozók. Az Infoscreen megálmodói digitális faliújsággal, a Collarful vállalkozója saját készítésű kutyakiegészítőkkel, a 7scents alapítója pedig személyre szabott illatmintákkal érkezett a Cápákhoz.

A Cápák közül egyedül Orbók Ilona látott fantáziát a vegán funkcionális italcsaládot forgalmazó Redpower vállalkozásban. Balogh Petya szerint „a nap végén ez egy fűszeres almalé”, ami Lakatos István számára „fából vaskarika”. Balogh Levente viszont azért szállt ki, mert üzletkötői szerepet szánt neki a vállalkozó.

Egervári Gábor a 90-es évek óta vállalkozásokkal foglalkozik, mára pedig az élelmiszeripart tűzte ki fő profiljának. A Redpower ötlete akkor született meg, amikor természetes alapanyagokból szeretett volna tulajdonostársaival energiaitalt készíteni. A hazai és nemzetközi terjeszkedéshez 15 millió forintra lenne szüksége, melyért cserébe 10% részesedést ajánlott a Cápáknak.

A Hmmmm… csoki 35 éves megálmodója saját csokigyárról álmodozott, amit végül édesanyjával közösen meg is vásárolt Kecskeméten. Csatai László most azért érkezett a Cápákhoz, hogy édesebbé tegye a mindennapjaikat, illetve, hogy mentorálás és kapcsolati segítség mellett 50 millió forintot kérjen tőlük 5% tulajdonrészért cserébe.

A pékáru, a tejtermék és a zöldség-gyümölcs is drágább Magyarországon az uniós átlagnál – a jegybank friss kutatása szerint. Úgy számolnak, két és fél év alatt másfélszeresére ugrottak az élelmiszerárak. Nagyot lassult az infláció januárra, de jelenleg Hollandiában is olcsóbbak a boltok, mint nálunk. Pedig a bérszínvonal nagyjából fele lehet a tagállamok átlagának.

Perepelica Kirill a Munch társalapítója és Kazatsay Eszter a PENNY Magyarország kommunikációs vezetője mesélték el a Reggeliben, hogyan működik az app, amit az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem ihlett. De mit rejtenek a meglepetéscsomagok, és hogyan lehet használni az appot? Elmondják a videóban. 

Az ember azt gondolná, hogy a hűtőszekrény egy ételnek sem árt. Ez bizony egyáltalán nem igaz, sőt! Vannak olyan ételek, amiknek nemcsak az állaga, hanem az íze, sőt akár a vitamintartalma is megváltozhat, ha hűtőbe tesszük.

Az élelmiszerárak növekedésével a bolti lopások száma is megemelkedett Magyarországon. Megkérdeztük a legnagyobb hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontokat, mit tapasztaltak, milyen tételeket tulajdonítanak el a legtöbbször tőlük, és hogyan védekeznek a tolvajok ellen. Többen is említették, hogy már nem egyszerű élelmiszerlopásokról van szó. Meglepő válaszokat kaptunk.

Péter Dániel orvostanhallgató, aki a rengeteg tanulás és vizsga közepette azon kapta magát, hogy nincs ideje az egészséges táplálkozásra. Egy egyetemi projekt keretein belül ismerkedett meg a rovarfehérjék élelmiszerként való felhasználásával, és unokatestvérével, Péter Bencével közösen úgy döntöttek, megalapítják a Cricks Farm rovarfehérje alapú szeleteket forgalmazó cégüket. Bár a Cápák nem haraptak rá a fiúk tücsökfehérjés proteinszeleteire, a két fiatal bízik a generációjuk nyitottságában és remélik, hogy rövid időn belül a maguk által tenyésztett tücsköket is felhasználhatják a szeletek előállításához. Dani és Bence az rtl.hu-nak adott interjúban a műsor tanulságairól, a nagyipari állattartás és a rovarok feldolgozásának különbségeiről mesélt, valamint megmutatták az otthoni tücsökfarmjukat is.

A Cricks vállalkozói épp, hogy csak végigmondták pitch-üket, Moldován András azonnal ajánlatot tett tücsökfehérjés vállalkozásukra. Kicsivel később azonban meggondolta magát, de amikor a saját tücsökfarm is szóba került, újra érdeklődni kezdett az üzlet iránt, amivel Balogh Levente nem tudott egyetérteni.

Péter Dániel és Péter Bence egy fenntarthatóbb és egészségesebb társadalomért szeretnének tenni Cricks vállalkozásukkal. A rovarevés hallatán kevesek szájában fut össze a nyál, ugyanis ez egyelőre nem része a kultúránknak és étkezési szokásainknak, pedig a tücsökliszt kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a marhahús, és több Omega-3 van benne, mint a lazacban. Az unokatestvér páros 5 millió forintot kért a Cápáktól, melyért cserébe 15%-ot ajánlottak fel vállalkozásukból.

A Cápák között befektetői nem értettek egyet Korolovszki Norbert, a Kürtős Legenda alapítójának üzleti jövőképével. Balogh Levente és Moldován András is kifejtették, hogy miért nem hatékonyak a vállalkozó célkitűzései, és hogy mennyire fontos lenne, hogy értsen az élelmiszertechnológiához. Ezek után Lakatos István – hallgatva cápatársaira – szintén kiszállt Balogh Petyával az ajánlatból.

A boltok polcain egyre több helyen találkozhatunk a tofuval, sőt az interneten fellelhető receptek és ötletek száma is kezd végtelennek tűnni. Mégis felmerül a kérdés: mit kell tudni erről a kiszáradt fetasajtnak tűnő ételről? Miből készül és milyen hatással van a szervezetünkre? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket.

Afrika egészen más arcát látja Domonyai András. Belezúgott a mezőgazdaságba, és egy kenyai árvaházban kezdett először kertészkedni. Most Marokkóban kísérletezget, új fajtákat szeretne bevonni a termesztésbe. Bejárta már emiatt Ruandát, Tanzániát, Etiópiát, és mikrofarmot alapított Kongóban, valamint Kenyában is. Kukoricával, tökkel, paradicsommal és répával kísérletezett, ez utóbbi okozott már neki meglepetést. András úgy véli, a jövőben élelmiszerbank lehet Afrikából, ami a saját fogyasztásán kívül az európai piacot is el tudja látni.

Az ukrán élelmiszerek beáramlása ellen tiltakoztak. A Nemzeti Agrárkamara elnöke szerint az őzek már parókát növesztettek a ukrán gabonától.

90 millió forintot kell fizetnie a Lidlnek, mert nem tudta a GVH által is elfogadott adatokkal alátámasztani, hogy a legolcsóbb üzletlánc.

Ismét kiderült, hogy minden rosszabb a Brexit miatt.

Henry Okello Oryem szerint Uganda földjei termékenyek, az éghajlat pedig megfelelő az élelmiszertermeléshez.

Meglepő, mik drágultak és mik lettek olcsóbbak.

Idén már nem lehet SZÉP-kártyával fizetni a hideg élelmiszerért a boltokban. Vásárlókat kérdeztünk arról, mit gondolnak a kormány döntéséről, és mennyire érinti őket érzékenyen a változás.

Tudja már, hogy mire költi az utolsó hideg élelemre költhető forintjait?

Azt még nem tudják a kutatók, hogy miért tűnt el étrendünkből a középkorban a tengeri moszat és más vízinövények, de a jelek szerint bőven a földművelés kezdete után is fogyasztották őseink.

A politikus szerint a kormány a szállodalobbinak engedett, pedig a többség inkább élelmiszerre költené a cafetériát.

Az élelmiszer-alapanyagok és a munkaerő ugyanis nem drágábbak itthon, mint Ausztriában, legalábbis nagykereskedelemi szinten – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. A Reggeliben arról is kérdezték a szakértőt, hogy mennyi pénzük maradt az embereknek a karácsonyi ünnepekre, és mi várható 2024-ben.

A karácsony hagyományosan a hangulatos családi összejövetelekről, a finomabbnál finomabb ételekről és italokról, a közös vacsorákról és persze a pihenésről szól. Előkerülnek a klasszikus sütemények, sokan új dolgokkal kísérleteznek, mások pedig a jól bevált recepteket veszik elő a biztos siker érdekében.

Az iskolai konyhákon elkészített főtt ételek csaknem fele hulladékba kerül, pedig lehetne másképp. A szigorú élelmiszerbiztonsági előírások betartásával megmentett ételek családok átmeneti otthonába vagy hajléktalanellátóhoz kerülnek.

A turizmus szereplői a SZÉP-kártya eredeti rendeltetésének visszaállítását kérik a kormánytól.

Cipőn, ruhán, bútoron és műszaki cikken, de legfőképp benzinen spórolnak a magyarok. Szeptemberben 7,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, még az élelmiszer-üzletekben is 2,3 százalékos volt a visszaesés.

Úgy fest, manapság senki sem túl boldog, ha vásárolnia kell. 

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Egyre drágább az élelmiszer, ezért a pazarlásra is jobban odafigyelünk. Az élelmiszerek inflációja a KSH adatai szerint augusztusban 19 és fél százalék volt. A Magyar Élelmiszerbank több mint 600 partnerének konferenciát szervezett, hogy közösen még hatékonyabbá tegyék az élelmiszermentést. Az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója szerint, bár korábban voltak olyanok, akik szégyellték elfogadni az ételt, most soha nem látott sorok állnak az élelmiszeradományokért. 

Újra drágultak az élelmiszerek augusztusban, négy hónap után. Az egy évvel korábbihoz képest pedig majdnem 20 százalékos az élelmiszerár-emelkedés. Az augusztusi KSH adatok szerint a pénzromlás mértéke egy év alatt 16,4 százalékos volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a korábbi nyilatkozataihoz képest már nem látja elérhetőnek októberre az egyszámjegyű inflációt, ugyanakkor szerinte a kormány intézkedéseinek köszönhetően folyamatos a csökkenés. 

A novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 217 ezer forintra is emelkedhet.

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

A helyi hatóságok szerint minden harmadik haláleset oka az alultápláltság.

Árrobbanás: egyetlen hónap alatt majdnem duplájára drágult a sárgarépa – a KSH adatai alapján. Kevés termett belőle a terméktanács szerint. Alelnökük Híradónknak azt mondta, tartósan magasabb zöldségárakra kell számítani, most a vöröshagyma is 73 százalékkal többe kerül, mint tavaly. A KSH adatai alapján júniusról júliusra tovább nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.

Szentkirályi Alexandra szerint a 17,6 százalékos infláció a kormány intézkedéseinek köszönhető.

Surányi Luca elment vásárolni és anyagi csődbe keverte magát.

Hónapokig tartó csökkenés után ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. Egyetlen hónap alatt 12 százalékkal drágultak a növényi olajok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. A búzáért, a sajtért és a sertéshúsért is többet kértek júliusban, júniushoz képest. A GKI úgy számol, decemberben várhatóan 10-15 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A vevők szerint szó nélkül visszavették tőlük a tejet, miután visszavitték a boltba. Az RTL Híradónak nyilatkozó vásárló szombaton bejelentést tett a cégnél. A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal a Híradóval azt közölte, hogy a diszkontlánc saját hatáskörben megtette a szükséges intézkedéseket.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal emelkedett, míg a háztartási energia 34,3 százalékkal drágult.

Megjelentek a részletszabályok.