2026. június 25. 7:30
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a következő években jelentősen átalakulhat, milyen fehérjeforrások kerülnek az európaiak asztalára. A cél nem a hús eltüntetése, hanem az, hogy Európa kevésbé függjön az importált takarmánytól, csökkentse a környezetterhelést, és ellenállóbbá váljon a jövő válságaival szemben.
Európa túlzottan függ a külföldi takarmánytól
Kevesen tudják, de az Európai Unió jelenleg a magas fehérjetartalmú állati takarmány közel kétharmadát importálja. A legtöbb szója: Brazíliából, Argentínából, és az Egyesült Államokból érkezik.
Az EU évente körülbelül 30 millió tonna szóját vásárol külföldről, amelynek nagy része állatok takarmányozására kerül.
A szakértők szerint ez komoly kockázatot jelenthet, hiszen a geopolitikai feszültségek vagy a globális ellátási problémák könnyen felboríthatják a rendszert.
Nem a hús betiltásáról van szó
Az új jelentés hangsúlyozza, hogy nem a húsfogyasztás megszüntetése a cél. Az állattartás továbbra is fontos része marad az európai mezőgazdaságnak.
Ugyanakkor az adatok szerint az európaiak jelenleg több fehérjét fogyasztanak, mint amennyire a legtöbb embernek szüksége lenne. Az átlagos napi bevitel 80-85 gramm fejenként, és ennek mintegy 60 százaléka állati eredetű.
Több növényi fehérje jöhet
A szakértők szerint a legnagyobb lehetőség a növényi fehérjékben rejlik. Ide tartoznak: a babfélék, a lencse, a csicseriborsó, a borsófehérje, és a növényi húspótlók. A jelentés szerint ezek jelentősen csökkenthetik:
- az üvegházhatású gázok kibocsátását,
- a talajterhelést,
- és a vízszennyezést.
Rovarfehérje és laborhús is szerepel a tervekben
A jelentés olyan alternatívákat is vizsgál, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek volna.
Ilyenek például:
- a rovarfehérjék,
- a fermentációval előállított fehérjék,
- és a tenyésztett, úgynevezett laborhúsok.
A szakértők szerint ezek egyelőre drágák és sok fogyasztó idegenkedik tőlük, de hosszabb távon szerepet kaphatnak az élelmiszer-ellátásban.
Nemcsak a környezet nyerne
A jelentés szerint egy tudatos fehérjeátállás 2035-ig akár 5 százalékkal csökkenthetné az EU mezőgazdasági kibocsátását.
Emellett: mérsékelhetné az importfüggőséget, új üzleti lehetőségeket teremthetne, és ellenállóbbá tehetné az európai élelmiszerrendszert. A szakértők szerint a változás fokozatos lesz. Nem egyik napról a másikra tűnik el a hús a tányérokról.
De a következő években várhatóan egyre több: növényi fehérje, alternatív fehérjeforrás, és új típusú élelmiszer jelenik meg az európai boltok polcain. És könnyen lehet, hogy tíz év múlva egészen másképp néz ki egy átlagos vacsora, mint ma.
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet
- „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” – életbe lépett az új szabályozás
- 10 vasban gazdag étel, amit a legtöbben nem esznek – pedig kellene