„Többen jelezték már, hogy be kellett zárniuk, mert elfogyott a benzin” – csak néhány napra elég készlete van a kisebb kutaknak

„Be kell menni Salgótarjánba tankolni, és ez időt és energiát vesz el” – dohogott hétfőn az RTL Híradónak a karancslapujtői benzinkút egyik vásárlója. A Nógrád megyei település lakói legfeljebb húsz litert tankolhatnak egyszerre a helyi kis kúton. A legközelebbi töltőállomás 15 kilométerre van. A pluszköltség miatt sokan nem örülnek annak, hogy odáig kell autózniuk. 

Jöttem tankolni és meglepetten láttam, hogy megint nincs üzemanyag  

– ezt már az egyik siklósi benzinkúton tankoló Eck Antal jegyezte meg az RTL stábjának. Itt is legfeljebb húsz litert lehet egyszerre megvásárolni. Ráadásul azt is meg kellett szabni, hogy egy napon legfeljebb 12 autósnak jut ennyi üzemanyag.

Ahogyan mi is megírtuk, a korlátozással érintett kis benzinkutaknak a Mol ezen a héten sem szállít üzemanyagot. Az olajtársaság először november 16-án, csütörtökön jelezte, hogy nem kapnak benzint és gázolajat azok a kutak, amelyekkel még tavasszal, a benzinárstop bevezetése után kötöttek szerződést. Ez nem az első alkalom, hogy akadozik az ellátás, igaz, korábban csak részleges korlátozásra volt példa: a szeptember 19-ei héten 258 benzinkútnak csak a szerződésben vállalt üzemanyag-mennyiség negyedét tudták leszállítani.

Családi vállalkozások bajban

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke az rtl.hu-nak azt mondta: mivel az érintett cégek egy része több kutat is üzemeltet, az ellátási gondokkal küszködő töltőállomások száma a félezret is elérheti. Szerinte nagyrészt vidéken működő, családi tulajdonban álló vállalkozásokról van szó. 

A kollégák folyamatosan küldik a helyzetjelentéseket. 150 településen vannak gondok az ellátással  

– mondta. „A vásárlók egyik kútról áramlanak a másikra, fogyasztják le a készleteket és nagyon komoly hiány van kialakulóban. Ezeken a kis kutakon a tartályok ki fognak száradni, mert nem állnak rendelkezésre készletek” – tette hozzá.

Szerinte több benzinkúton már elfogyott az üzemanyag. „Többen jelezték már, hogy be kellett zárniuk, mert elfogyott a benzin, elfogyott a gázolaj, vagy mindkettő. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy egy kútnak 3-4 napi készlete van, ezért is korlátozták korábban a kis kutak a kiadható mennyiséget.”

Egri Gábor úgy látja: az üzemanyagra bevezetett hatósági ár ellehetetleníti ezeket a vállalkozásokat. „Kértük, hogy ezt a rendeletet változtassák meg, de a kormánytól egyelőre nem kaptunk választ” – jegyezte meg. „Ezek olyan vállalkozások, amik megálltak a saját lábukon, soha semmilyen állami támogatásban nem kellett őket részesíteni, folyamatosan versenyben tudtak maradni a nagy társaságokkal szemben is. A megélhetésüket vették el egy éve.”

A Független Benzinkutak Szövetsége szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy a bajba jutott vállalkozásoknak ígért állami támogatás is késik. „Beígérték a harmadik negyedévre, ott is vannak még elmaradások, a negyedik negyedévi támogatásról pedig információnk sincs. Ezért is fordultunk a miniszterelnökhöz, megoldást várunk tőle.”

Elhúzódó karbantartás a finomítóban

Az rtl.hu megkeresésére a Mol azt közölte, hogy átmeneti korlátozásról van szó, ami 194 olyan viszonteladót érint, akikkel a cég a hatósági ár bevezetése után kötött szerződést. Mivel vannak cégek, amik több kutat is üzemeltetnek, az érintett benzinkutak száma ennél magasabb. Az olajtársaság ügyvezető igazgatója, Bacsa György az Inforádiónak azt mondta, az ő számításaik szerint 220-240 kút lehet érintett. Az intézkedést az ellátásbiztonsággal indokolták. 

Azért függesztettük fel határozatlan ideig a viszonteladó partnereink egy részének kiszolgálását, hogy optimalizáljuk a készleteinket, és az ország minden pontjára tudjunk üzemanyagot szállítani  

– írták.

A korlátozást a Mol egyrészt azzal magyarázza, hogy a benzinkutak forgalma még mindig közel másfélszerese az egy évvel ezelőttinek. Másrészt a százhalombattai finomítóban egy tervezett karbantartást végeztek, ami után az újraindítás nem volt zökkenőmentes. „A Dunai Finomító jelenleg csökkentett kapacitással üzemel, hiszen az újraindítás során további karbantartási feladatok merültek fel, a javítási munkák pedig jelenleg is tartanak” – közölte az olajtársaság. Szerintük ha a kereslet nem lett volna egész évben kimagasló és ugyanannyi import érkezne, mint egy éve, akkor ilyen gyártási kapacitás mellett sem lenne szükség korlátozásokra. „Folyamatosan elemezzük a helyzetet, és hetente felülvizsgáljuk az intézkedéseinket” – ígérte a Mol.

Betett az importnak az ársapka

Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője szerint hazai üzemanyagellátás eléggé ki van feszítve az ársapka miatt. „Ha egy finomítóban probléma lépett fel, arra korábban viszonylag könnyű volt reagálni, a jelenlegi helyzetben viszont ellátási problémákat tud okozni egy ilyen helyzet. Korábban egyszerűen megkérték az osztrákokat, hogy a schwechat-i finomítóban egy kicsit jobban nyissák meg a csapot, mert éppen kiesett az itteni kapacitás egy része” – magyarázta.

A hatósági ár azonban betett az importnak, nem éri meg itt értékesíteni a benzint és a dízelt. 

A mostani magyar üzemanyagárak mellett azonban nem szállítanak ide, ahogy Hernádi Zsolt Mol elnök fogalmazott, leállt az import, és ezért ezt nem olyan egyszerű megoldani 

 – magyarázta az elemző. Szerinte az sem segít a helyzeten, hogy a kormány júniusban hozzányúlt a stratégiai üzemanyagkészlethez, hogy továbbra is biztosítható legyen a lakosságnak a 480 forintos üzemanyagár. „Novembertől ezt vissza kell pótolnia a Mol-nak. A kormány nyáron akkor nyúlt hozzá a stratégiai tartalékokhoz, amikor nagyon magasak voltak az energiaárak. És ezt muszáj visszatölteni” – mondta.

De mi várható később? Ezentúl együtt kell élnünk azzal, hogy időként hasonló korlátozásokat vezetnek be? Mohos Kristóf szerint ez attól függ, mi lesz az ársapkával. „Az a legnagyobb kérdés, hogy az üzemanyagárstopot hogyan, mikor és milyen feltételek mellett lehet kivezetni. Ezt lehet akár lépcsőzetesen, erre vannak több fokozatot tartalmazó koncepciók. Az egyik megoldás lehet az, hogy a benzint és a dízelt kvázi megkülönböztetik, a benzinre marad az ársapka, a dízelre viszont nem” – mondta.

Az elemző egyébként úgy látja: az sem kizárt, hogy végül nem a kormánynak kell eltörölnie az ársapkát, hanem a piac megoldja, hogy ne legyen rá szükség. Ehhez azonban szerinte a forint árfolyamának nem szabad bezuhannia a vezető devizákkal szemben, a globális olajáraknak még legalább 25-30 százalékot kellene esniük.

Nyitókép: Komka Péter / MTI