Százmilliárdokat költhet a kormány az adófizetők pénzéből újabb kínai beruházásokra, ezekből is akkugyárak lehetnek

Egy népes kínai delegációval sétálgatott jókedvűen a külügyminiszter hétfő délután Dunakeszin. Szijjártó Péter Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatóját vitte lángosozni a Duna-partra, amiről a Facebookon egy videót is közzétettek. „Én egy simát kérek, az államtanácsos úrnak meg egy tejfölös-sajtosat, legyen kedves” – szólt be a lángossütő bódé ablakán a külügyminiszter. A lángost meg is eszegették, miközben a hátuk mögött marcona testőrök méregették a járókelőket. 

Ez a kínai és a magyar gasztronómia teljesen kiváló összekötése 

 – mondta kicsit tejfölös szájjal Vang Ji, akitől Szijjártó Péter öleléssel búcsúzott, mielőtt a kínai állam képviselője beszállt a rá várakozó konvoj egyik autójába.

A két politikus aznap délelőtt Budapesten tárgyalt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint ez volt a 15. alkalom, hogy találkoztak. A közlemény leghangsúlyosabb része az akkumulátorgyártással kapcsolatos. Szijjártó Péter elmondta, hogy Európában a környezetvédelem miatt a közlekedés „kizöldítése” a cél, amihez elektromos autókra és akkumulátorokra van szükség, majd azt ecsetelte, hogy az akkumulátorgyártásban a keleti, és azon belül is a kínai cégek a piacvezetők. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a kormány sikeresen tárgyalt a kínai befektetésekről, és a világgazdaság „legsötétebb évében” tudták bejelenteni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását, a Debrecen mellett épülő kínai akkumulátorgyárat. 

Most is zajlik négy nagy kínai vállalattal olyan tárgyalássorozat, amelyek lezárultával nyolc-tízmillárd eurónyi újabb beruházás érkezhet Magyarországra 

 – tette hozzá a tárcavezető.

Megsokszorozzák az akkumulátorgyártó kapacitásokat

Az akkumulátorgyártás az elmúlt években a hazai gazdaság egyik húzóágazatává vált, amihez a kormány bőkezű támogatást adott és ad. Az RTL Híradó térképre tette, hogy az országban hány helyen zajlik vagy terveznek akkumulátorgyártást, vagy hozzá kapcsolódó kiszolgáló tevékenységet. 

A kormány azt szeretné, ha Magyarország a negyedik legnagyobb akkumulátorhatalom lenne Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Ha a verseny mostani állását nézzük, ebben nem is állunk rosszul: a Telex összesítése szerint a jelenleg üzemelő kapacitásaink nagyjából 40 gigawattórát tesznek ki, amit csak a Debrecen mellé tervezett kínai gyár 100 gigawattórával növelne. Az évtized végére pedig a tervek alapján a hazai üzemek 150-200 gigawattórás termelésre lennének képesek, azaz a kapacitás a sokszorosára nőne.

Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a növekvő lakossági tiltakozás dacára további akkumulátorgyárak építése kezdődjön meg. A külügyminiszter több részletet nem árult el, de a további 8-10 milliárd eurós kínai beruházást egy olyan gondolatmenet végén lengette be, amelyben a kínai akkumulátorgyártással kapcsolatos eddigi eredményeket sorolta. Az RTL megkereste a Külügyminisztériumot, hogy a kormány akkumulátorgyárak létesítéséről folytat-e tárgyalásokat. Arra is rákérdeztünk, hogy ha a külügyminiszter által említett cégekkel, vagy egy részükkel sikerülne megállapodni, az hány beruházást jelentene. 

Folyamatban lévő tárgyalásokról nem adhatunk ki információt 

 – közölte a Külügyminisztérium sajtóosztálya.

Százmilliárdok állami támogatásra

A gigantikus debreceni akkumulátorgyár a tervek szerint 3000 milliárd forintból valósul meg. Most azt emlegetik az ország történetének legnagyobb beruházásaként. Azt nem tudni, hogy a gyárépítéshez mennyi állami támogatást adnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter százmilliárdos tételről beszélt, a Financial Times és a kínai sajtó 320 milliárd forintról írt. „Ezekhez a beruházásokhoz elképesztő mértékű állami támogatások járnak” – mondta az RTL-nek Győrffy Dóra közgazdász, az MTA doktora, aki az akkumulátorgyárak gazdasági és környezeti hatásait kutatja. 

A beruházás összértékének 10-15 százalékát odaadják állami támogatásként, és ez közpénzből megy. Vagyis az adófizetők pénzét nem a hagyományos állami közfeladatokra költik, mint az oktatás, egészségügy vagy a szociális ellátás, hanem az ázsiai akkumulátorgyárak kapják meg támogatásként 

 – magyarázta.

A Szijjártó Péter által említett újabb kínai beruházások 8-10 milliárd eurós értéke mostani árfolyamon 3072-3840 milliárd forintot jelentene. Ha 10-15 százalékos állami támogatással számolunk, akkor 

a magyar adófizetők 310-580 milliárd forint közötti összeggel járulhatnak hozzá a beruházásokhoz. 

Feltéve, ha sikerül megállapodni róluk, és tényleg olyan óriási beruházásokról van szó, mint amekkorát a külügyminiszter említett. 

Az ide települő cégek kapnak munkahelyteremtő támogatást, adókedvezményeket, közpénzből fejlesztik a beruházások közúti kapcsolatait és a gyárak beindításához szükséges infrastruktúrát. A debreceni akkumulátorgyárhoz kapcsolódó közműberuházásokra például a mostani állás szerint 111 milliárd forintot költ az állam – miközben sok környékbeli család évtizedek óta várja, hogy bekössék hozzájuk a vezetékes vizet. Az Iváncsa mellett épülő akkumulátorgyár építését a kormány 76,4 milliárd forinttal támogatja, de a kapcsolódó közműberuházásokra és útépítésekre itt is további tízmilliárdokat költenek. „Gyakran előfordul, hogy egyedi kormánydöntés alapján osztanak támogatásokat, ami szintén több tízmilliárd forint lehet alkalmanként.” 

Győrffy Dóra szerint a kormány adós maradt annak bemutatásával, hogy az adófizetőknek mindez miért éri meg. 

Annak ellenére, hogy ezek a beruházások milyen mértékű támogatást kapnak, nem látunk számításokat arról, hogy ez mikor térül meg a költségvetés számára.
 

A kutató szerint a kínai cégek nem csak a bőkezű állami támogatás miatt keresik az itteni beruházási lehetőségeket. „Az Európa Unió tagjai vagyunk. Ha ide telepítik a gyártásukat, akkor nem kell például vámot fizetniük a termékeikre, tehát mindenképpen megéri nekik” – magyarázta. De van más is. „Rendkívül lazák a szabályozások. Ezek a beruházások mind kiemelt beruházásként épülnek, ami jelentős szabályozási könnyebbséget jelent, ráadásul az elmúlt években nagyon sokat könnyítettek a környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokon is. Ezek együtt nagyon kedvező feltételeket teremtenek ezeknek a cégeknek. A kormány lényegében vörös szőnyeget terít eléjük” – mondta Győrffy Dóra.

Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalában fogadja Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját 2023. február 20-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI