Ukrán kórházak, iskolák működtetését segítené közös hitelfelvétellel az Európai Unió – egyedül az Orbán-kormány blokkolja a tervet

Mi ez a hitel, amit az Európai Unió akar felvenni Ukrajna megsegítésére?

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek október végi tanácskozása után az Európai Bizottság egy rekordnagyságú, akár 18 milliárd eurós nagyságú segélycsomagot dolgozott ki Ukrajna megsegítésére. A támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönöket jelentene. A pénzt jövő év elejétől, havi részletekben utalnák Kijevnek. Az orosz invázió sújtotta országot azzal is segítenék, hogy a tagállamok átvállalnák a kamatköltségek kifizetését.

A hitelek törlesztését az ukránoknak tíz évvel a folyósítás után, 2033-tól kellene megkezdeniük, és legfeljebb 35 évük lenne rá. Az Európai Bizottság a pénzügyi segítséget közös hitelfelvétellel finanszírozná. Ebben az a logika, hogy az Európai Unió adósbesorolása a lehető legjobb, vagyis ha hitelt akar felvenni, akkor a lehető legjobb kamatfeltételekkel jut pénzhez.

Mire költhetnék az ukránok a pénzt? A háborúzást támogatnák ezzel?

Nem. A segélycsomagból származó pénzt az ukrán állam működtetésére, az alapvető közszolgáltatások fenntartására lehetne elkölteni. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint ez havonta 3-4 milliárd euróba kerül. A kölcsön ebből havi 1,5 milliárd eurót fedezne. 

A támogatásból béreket, nyugdíjakat folyósítanának, és az alapvető közszolgáltatások, a kórházak, iskolák működéséhez járulnának hozzá. 

Az ukrán állam ezen felül a háború elől menekülő civilek és családok ellátására, és a harcokban megsérült infrastruktúra helyreállítására költhetné a pénzt, például az energiahálózat, a vízellátás, a tömegközlekedés, az utak és hidak rendbetételére.

Mit kell Ukrajnának vállalnia cserébe?

A támogatás fejében Ukrajnának reformokat kell végrehajtania, hogy erősítsék a jogállamiságot és a hatékony kormányzást. Ezen felül korrupcióellenes intézkedéseket is vállalniuk kell.

Mit javasol az Orbán kormány a közös kölcsön helyett?

A miniszterelnök pénteki bejelentése alapján Ukrajnát minden tagországnak külön-külön, a saját költségvetéséből kellene támogatnia. Orbán Viktor azt javasolta: az uniós tagállamok mérjék fel, hogy mennyi pénzzel akarják támogatni Ukrajna működését, majd ezt az összeget arányosan, ahogy fogalmazott, „fair módon” osszák el egymás között.

A kormányfő úgy számol, Magyarországra így évente 60-70 milliárd forint jutna, amit a közvetlenül a költségvetésből lehetne fizetni. 

A folyósításhoz pedig kétoldalú megállapodást kötne az ukránokkal. Szerinte ez nem sért nemzeti érdeket, de az összeg hiányozni fog a magyar büdzséből. A magyar miniszterelnök javaslata ugyanakkor azzal járna, hogy az Európai Unió nem tudná közösen, kiszámíthatóan segíteni Ukrajnát, a kétoldalú megállapodások megkötése rengeteg munkával járna, ha pedig a tagállamok között vita kezdődne arról, hogy mi számít a költségek „fair” megosztásának, az az egész támogatást veszélybe sodorhatná.

Hogy jönnek ide az uniós pénzek?

Bár magyar részről tagadják, az Európai Unióban készpénznek veszik, hogy az Orbán kormány azért fenyegetőzik az Ukrajnának szánt segítség megvétózásával, hogy kicsikarja az intézkedéseik miatt befagyasztott uniós források átutalását. 

„Ez tisztán politikai zsarolás
 

– mondta csütörtökön Johannes Hahn költségvetési biztos a Népszava tudósítása szerint. „Ez nevetséges viselkedés, tudom, hogy miért csinálják. De bízom benne, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát anélkül, hogy más kérdésekben engednénk” – fogalmazott a politikus.

A hitelfelvétel akadályozása miatt a német külügyminiszter is keményen bírálta az Orbán-kormányt. Annalena Baerbock arról beszélt, hogy nem szabadna a segélycsomaggal „pókerezni”, hogy nyomást gyakoroljanak Brüsszelre a jogállamisági vitában. 

A német külügyminiszter szerint az uniós segítségen Ukrajnában életek múlnak. 

A magyar kormány politikája miatt a visegrádi országok házelnökeinek találkozóját is lemondták, mert sem a cseh, sem a lengyel törvényhozás vezetői nem voltak hajlandóak egy asztalhoz ülni Kövér László magyar házelnökkel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor azt állította: a közös uniós hitelfelvételt akkor sem támogatnák, ha megkapnák a befagyasztott uniós forrásokat.

Mennyi uniós pénzről van szó?

Az Európai Bizottság mindaddig nem fizeti ki a a Covid-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott alapból lehívható 5,8 milliárd eurót, amíg az Orbán kormány nem tesz kemény intézkedéseket a korrupció ellen. 

Ez több mint 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent. 

További 9,6 milliárd eurót nagyon kedvezményes hitel formájában lehetne felvenni. Az Európai Bizottság ezen felül 7,5 milliárd euró, azaz nagyjából 3000 milliárd forint felzárkóztatási forrás megvonását javasolja a jogállamisági problémák miatt.

Hogy állnak a tárgyalások?

A kormánypártok ősszel törvénymódosítások sorát fogadták el annak érdekében, hogy az Orbán-kormány hozzáférhessen a befagyasztott uniós forrásokhoz. Egyebek mellett döntöttek az uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállításáról, kibővített jogköröket kapott az OLAF, bővítették az Országos Bírói Hivatal jogköreit, vállalták a néhány nap alatt keresztülvitt törvények számának csökkentését is.

A forrásokról szóló döntést azonban újra meg újra elnapolják. 

A magyar helyreállítási programokról elvileg november 22-én tárgyalt volna az Európai Bizottság, a Bloomberg értesülései szerint azonban a döntést ismét elhalasztották, és elvileg november 29-én kerülhet sor rá. A bizottsági ajánlásról az uniós pénzügyminiszterek szavaznak. Ők idén december 6-án találkoznak utoljára. Az idő sürget: ha idén nem születik döntés, a helyreállítási alapból Magyarországnak megítélt 2300 milliárd forint hetven százaléka elveszik. 

Nyitókép: Orbán Viktor érkezik az Európai Tanács ülésére október 21-én. Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images