Több mint 10 milliárd forintnyi EU-s pénz jön az ukrajnai menekültek ellátására

„Lengyelországot és Magyarországot pénzügyi fenyegetések érik ahelyett, hogy támogatnának bennünket, segítenének abban, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket ellássuk és megerősítsük a hadseregünket, a katasztrófavédelmi képességünket, hogy felkészüljünk egy erősebb védelmi vonal kiépítésére. Ahelyett, hogy ehhez pénzügyi segítséget adnának, most sem kapunk semmit” – mondta Orbán Viktor február 27-én az M1-nek adott rendkívüli interjúban, három nappal azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. 

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta eltelt közel nyolc hónapban több százezer ukrán menekült érkezett Magyarországra, a kormányzati kommunikációban pedig hónapokon keresztül visszatérő elem volt, hogy az Európai Unió nem nyújt segítséget a menekültek fogadásában.

Azóta csak egy-egy sajtóközlemény árulkodott arról, hogy mégis érkeztek erre a célra EU-s pénzek, ezért annak jártunk utána, hogy

a háború kirobbanása óta pontosan mennyi forrással támogatta az Európai Unió Magyarországot a háború okozta menekültválság kezelésében, és ezt a pénzt pontosan milyen programokra, milyen szervezeteknek szánták.

Ehhez átnéztük az állam publikusan elérhető pályázati adatbázisait, az Európai Bizottságtól megszereztük egy vészhelyzeti program dokumentációját, és – miután a magyar állam érintett szervei kérdéseinkre és közadatigényléseinkre nem válaszoltak – a menekültellátásban résztvevőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből igyekeztünk feltárni, hogy a munkájukat támogatták-e EU-s forrással.

Mindebből az derül ki, hogy az Európai Unió 2022-ben eddig közel 5,6 milliárd forintnyi (már korábban Magyarországnak egyéb célokra megítélt) forrás rugalmas felhasználását tette lehetővé, a belügyi területet célzó alapokból pedig

több mint 10 milliárd forintnyi pénzt szántak a ukrajnai menekültek ellátására.

Azonban csak részben átlátható, hogy ezt a pénzt pontosan ki és mire kapja – az ellátásban korábban részt vevő civil szervezetek például egyelőre nem sokat láttak ezekből a forrásokból, de tolmácsokat például már fizettek EU-s pénzből.

Milyen pénz?

A Belügyminisztérium október eleji közleménye szerint Magyarország a háború kirobbanása óta több mint 900 ezer menekülőt fogadott Ukrajnából. „Az érkezők ellátása során a honvédséggel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsal, a regionális és helyi hatóságok, a civil és egyházi szervezetek bevonásával, valamint a lakosság önkéntes munkájával erőn felül teljesít” – szól a közlemény, amely szerint az ukrajnai menekültek ellátása jelentős hazai forrást igényel, „az ukrajnai háborúhoz köthető kiadásaink mértéke mintegy 28 milliárd forint.”

Az ukrajnai menekültek ellátását azonban nem pusztán hazai forrásból kell finanszírozni. Ezt az Európai Unió is támogatja, több programon keresztül: egyrészt a REACT-EU nevű alapból, másrészt az úgynevezett Belügyi Alapokból. 

REACT-EU: A kibővített mentőcsomag

A REACT-EU annak a gigantikus mentőcsomagnak a része, amelyet az EU még 2020-ban hozott létre, eredetileg azért, hogy segítse a kilábalást a covidjárvány okozta gazdasági válságból. Az orosz-ukrán háború azonban arra sarkallta az EU-t, hogy kibővítse és még rugalmasabbá tegye a REACT-EU programot azokban az országokban, ahova a legtöbb ukrajnai menekült érkezett – köztük Magyarországon is.

A REACT-EU keretében:

• a tagállamok a 2014-2020-as költségvetési ciklusban már elfogadott, kohéziós alapokból finanszírozott programjaikat 2023-ig meghosszabbíthatják, de a rendelkezésre álló pénzt nemcsak az eredeti programok folytatására, hanem az ukrajnai menekültek ellátására is fordíthatják;
• EU-s forrásból eredetileg csak a költségek 11 százalékát fizették volna ki előre, ezt a háborúra való tekintettel felemelték 45 százalékra.

Így Magyarország számára összesen 300 millió eurónyi támogatás vált elérhetővé a megemelkedett előfinanszírozásnak köszönhetően.

A Bizottság a kérdésünkre azt közölte, hogy Magyarország 2022-ben 104 millió euró támogatást kap a REACT-EU alapból, de ennek csak alig 15 százalékát tervezi kifejezetten az ukrán menekültekre költeni.

„A Magyarországtól kapott tájékoztatás szerint az ország 13,7 millió eurót különít el konkrét projektekre, amelyek a menekültek szükségleteit szolgálják, beleértve a közlekedést, a menekültfogadást, a szállást, az élelmezést és az integrációt támogató terveket, intézkedéseket” – írta a Bizottság.

Azonban az nem világos, hogy ezt a 13,7 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 5,6 milliárd forintot) pontosan milyen projektekre költi a kormány,

ráadásul a kormányzati érvelés szerint ezek a források nem is tekinthetők extra támogatásnak.

„Áprilisban a REACT-EU keretében a Magyarországnak egyébként is járó, már korábban más célra lekötött uniós forrásból kaptunk előleget. Ez sajnos egyetlenegy euró új uniós forrást sem jelent az országnak” – írta júniusban a Miniszterelnökség a HVG-nek.

Az EU-s támogatásokat, pályázatokat gyűjtő oldalon csak az látszik, hogy a mentőcsomag legnagyobb (RRF) programjában milyen programokra kötöttek le pénzt (ezek közt találhatók többek közt bölcsődefejlesztési, egyetemi, energetikai és egészségügyi projektek). A REACT-EU-s pénzekről azonban egyáltalán nem található a pályázati keresőben kimutatás, a Miniszterelnökség pedig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdéseinkre.

Belügyi Alapok

A másik nagy EU-s forrást, amelyből Magyarország az ukrajnai menekültek segítésére szánhat pénzt, összefoglaló néven Belügyi Alapoknak hívják. Az EU ebből a forrásból már korábban is támogatott magyar menekültügyi és határvédelem-fejlesztéseket (2014 és 2020 között összesen 45 milliárd forintnyi támogatást szánt erre a célra). Az orosz-ukrán háború miatt ezt a forrást is kiterjesztette az EU:

• a 2014-2020-as ciklusban a Belügyi Alapok keretében folyó projektek kivitelezési határidejét egy évvel meghosszabbították;
• a következő pénzügyi ciklusban (2021-2027) összesen 134,4 millió eurónyi támogatást különítenek el Magyarország számára, amelyet felhasználhat az ukrajnai menekültek segítésére, és

Magyarország számára további 21,1 millió eurónyi (jelenlegi árfolyamon 8,7 milliárd forintos) vészhelyzeti forrást is biztosítanak a Belügyi Alapokból.

A vészhelyzeti forrással kapcsolatban október elején egy közlemény is megjelent a Belügyi Alapok honlapján, e szerint a megítélt vészhelyzeti forrással a „Bizottság az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatos, 2022. február 24. és 2022. augusztus 23. között felmerült magyar kiadásokhoz” járul hozzá.

Arról, hogy pontosan kihez jutnak a Belügyi Alapokból származó források, sem a Belügyminisztérium, sem az Európai Unió nem közölt kérdésünkre részleteket. A Belügyi Alapok honlapján a legfrissebb pályázati eredményeket idén áprilisban publikálták, itt két pályázat található, összesen 2,4 milliárd forint értékben:

• összesen 2 milliárd forint jut a fővárosi és megyei kormányhivataloknak Az orosz-ukrán háború következtében Ukrajnából menekülők magyarországi befogadása nevű projektre, valamint
• 399,9 millió forint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak az Ideiglenes védelemre jogosult személyek hatósági ügyintézésének támogatása nevű projektre.

A vészhelyzeti forrásokkal kapcsolatban a Bizottság a kérésünkre kiadta a pályázati dokumentáció egy részét (a Belügyminisztérium által benyújtott pályázat értékelését és két projekt támogatási szerződését), de biztonsági, adatvédelmi és kereskedelmi okokra hivatkozva ezt csak több helyen kitakart formában tette meg.

A dokumentációból kiderül, hogy Magyarország az ukrajnai menekültekkel kapcsolatos költségek utólagos elszámolására az elszállásolást választotta indikátorként. Tehát elméletileg azok kaphatnak pénzügyi segítséget visszamenőlegesen, akik augusztus 23-ig szállást biztosítottak az Ukrajnából menekülők számára. Azonban az, hogy kik a végső kedvezményezettjei a támogatásnak, az EU-s dokumentációból nem derül ki, az erre vonatkozó kérdéseinkre pedig a Belügyminisztérium sem válaszolt.

Kihez (nem) kerültek az EU-s források?

A kormányzati szervek mellett számos segélyszervezet, civil szervezet is fontos szerepet vállalt az ukrajnai menekültek ellátásában: egy részük a menekültek határnál történő fogadásában, mások pedig Budapesten nyújtottak segítséget. Az általunk megkérdezett civil szervezetek (a Helsinki Bizottság, a Migration Aid, a Menedék Egyesület) azt mondták, hogy októberig sem állami, sem EU-s forrás nem érkezett hozzájuk. Ugyanerről számolt be a Kétfarkú Kutyapárt is, amely főként a fővárosban segítette a menekülteket.

Egy fokkal jobb helyzetben van az a hat szervezet, amely tagja a Karitatív Tanácsnak (a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt). Ezek a szervezetek ugyanis egyaránt félmilliárd forint állami támogatást kaptak a menekültek segítésére.

Azonban az Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat is azt mondta kérdésünkre, hogy a magyar állami támogatáson kívül nem jutottak más, EU-s forrásból érkező pénzhez.

A Baptista Szeretetszolgálat elnöke, Szilágyi Béla egy júliusi beszélgetésünk során felidézte, hogy az Európai Bizottság képviselői még tavasszal látogattak Magyarországra, hogy felmérjék a kialakult helyzetet. Ekkor beszéltek a Karitatív Tanács szervezeteivel is, és a támogatásukról biztosították őket. „Azt mondták, hogy áttekintik, milyen támogatást tudnak nyújtani, de összegekről nem volt szó” – mondta Szilágyi a találkozón elhangzottakról. „Reméljük, hogy fog jönni pénz, mert munka az van. A magyar emberek élete sem könnyű ebben az időszakban. De azt is látjuk, hogy az Ukrajnából érkezettek ellátása és integrálása sok kihívást ad, főleg az oktatásban. Ha EU-s forrásokat is tudnánk fordítani erre, akkor jobban menne” – mondta Szilágyi.

EU-s pénzből tolmácsoltak, de csak egy ideig

Megismertünk azonban olyan dokumentumokat is, amelyek azt bizonyítják, hogy az EU-s pénzek felhasználása már meg is kezdődött: egyes tolmácsok bérét például a Belügyi Alapok forrásából számolja el a fővárosi kormányhivatal. Az EU-s elszámolásról egy külön nyilatkozatot is aláírattak az érintettekkel.

Az egyik forrásunk azonban arról számolt be, hogy röviddel azután, hogy szeptember elején aláíratták velük az EU-s elszámolásról szóló nyilatkozatot, több tolmács szerződését egyik napról a másikra felmondták – köztük a forrásunkét is. (A kormányhivatal nem válaszolt a tolmácsok alkalmazásával és a szerződésük felmondásával kapcsolatos kérdéseinkre).

Az általunk megkérdezett tolmácsok arról számoltak be, hogy összesen körülbelül negyven fordító vett részt a munkában: köztük voltak fiatalabb, egyetemen tanult, nyelvtudással rendelkező tolmácsok és idősebb, ukrán vagy orosz származású magyarok is. „Lelkileg a legmegterhelőbb dolog volt, amit valaha csináltam, de szerettem ott dolgozni” – jellemezte egyikük a munkát.

A forrásaink szerint a tolmácsolás Budapesten „ad-hoc alapon kezdődött”, és a pályaudvarokon azután sem változott a helyzet, hogy a kormányhivatal átvette a koordinációt. Míg a BOK-csarnokban dolgozó tolmácsok és koordinátorok kaptak fizetést, addig a pályaudvarokon önkéntesek dolgoztak, önszerveződve, civil szervezetek segítségével – azonban idővel ők elmaradoztak.

A menekültek viszont továbbra is érkeznek.

Bár már nem annyian utaznak Magyarországra, mint a háború első hónapjaiban, az UNHCR-tól kikért havi statisztikai adatok szerint még most is átlagosan naponta több ezren lépik át a magyar határt (azonban a benyújtott átmeneti védelmi kérelmek számából ítélve csak a töredékük marad Magyarországon).

Forrás: UNHRC. Megyjegyzés: Az adatok nem a menekültek számát, hanem a határátlépések számát összegzik (egy ember többször is szerepelhet a statisztikában, ha idő közben elhagyja Magyarország területét, majd újra visszatér).

A forrásaink szerint azonban a Keleti és Nyugati pályaudvarokon mostanra már csak a kormányhivatal munkatársai vannak jelen, akik nem feltétlenül beszélik az érkezők nyelvét. A Keletiben állomásozó vasútőrök októberi ottjártunkkor megerősítették, hogy tolmácsokkal már pár hete nem találkoztak, a pályaudvaron pedig csak pár ukrán vagy orosz nyelvű feliratot látni. Azonban ezek sem tájékoztatók, hanem különböző takarítói, gyári munkákat hirdetnek az ukránoknak.

Nyitókép: Az ukrajnai menekülteknek szóló feliratok maradványai a Keleti pályaudvaron. Fotó: Mohos Máté

A cikk a TI Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült, a Lakmuszon és az rtl.hu-n egy időben jelenik meg. Szerzők: Mohos Máté - Zöldi Blanka