Drágulás, áruhiány, rossz minőségű termékek – így csattan végül mégis a lakosságon az árstop kiterjesztése

A 2022. szeptember 30-i szinten rögzítette a kormány a tojás és a burgonya árát – azaz megjelenik a boltokban az árstopos krumpli és tojás – az utóbbi ára 25 százalékkal fog csökkenni, a burgonya pedig 10 százalékkal lesz olcsóbb a mostaninál. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn az újabb hatósági áras termékeket felvázolva azt mondta, olyan árucikkekről van szó, amelyeket jellemzően itthon állítanak elő. Ez sem a krumplira, sem a tojásra nem áll – mondta az rtl.hu-nak Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemző. 

A drágulási lista elején szereplő termékek közül a krumplit jellemzően importból oldjuk meg, a feldolgozott tejtermékek és tojás esetében pedig a német import és a lengyel import elég jelentős

– fogalmazott még a keddi bejelentés előtt. Igaz, „nem tudjuk a pontos sávhatárt, hogy van-e konkrét szám a kormány előkészítő hatástanulmányaiban arra, hogy mikortól számít valami »domináns magyar előállítású terméknek«. Tehát utólag lehet úgy is keretezni, hogy dominánsan magyar előállítású áru a tojás – tette hozzá a szakember.

A nyolcvanas években egy főre vetítve évente 300 tojást ettek meg a magyarok átlagosan, mostanra ez olyan 200-220 tojásra csökkent. „Kisebb jelentősége van tehát, de még mindig alapvető népélelmezési cikknek tekintjük, ami ha drágul, akkor tömegek kapják fel a fejüket és lesznek mérgesek” – mondta Csiki Gergely.  

Ha a hatósági árak mostani kiterjesztéséről pusztán a drágulás mértéke alapján döntöttek volna, akkor egyébként az alábbi termékekre kellett volna árstopot bevezetni a Portfolio.hu összesítése alapján. (A drágulás a tavalyi és a 2022. szeptember közötti egyéves időszakra vonatkozik.)

• Trappista sajt: 95 százalékos drágulás
• Rétesliszt: 94 százalékos drágulás
• Fehér kenyér: 92 százalékos drágulás
• Félbarna kenyér: szintén 92 százalékos drágulás
• Legalább 80 százalék zsírtartalmú vaj: 87 százalékos drágulás

Drágulás, áruhiány, minőségcsökkenés jöhet

Minden árstop beavatkozás a piaci viszonyokba, aminek az árát végül így is, úgy is megfizetjük.

Bár a hatósági árakat az elszabaduló árak miatt vezették be, az intézkedés további dráguláshoz vezet. 

„Mivel az árstoppal érintett termékek esetében a kiskereskedő vagy kiskereskedelmi lánc nem termel nyereséget, vagy akár veszteséget is elszenvedhet, az intézkedés hatásait más termékek árának megemelésével kompenzálják” – magyarázta. A tapasztalat ráadásul azt mutatja, hogy ha valamire hatósági árat vezetnek be, akkor a hasonló, helyettesítő termékek jócskán megdrágulnak. 

Erre jó példa a csirkemell és a csirkefarhát, amin február óta árstop van. Mit csináltak erre az üzletláncok? Beépítik a veszteséget a helyettesítő termékek árába. 

Az inflációs adatok alapján látjuk, hogy a többi feldolgozottcsirke-termék ára megugrott. A csirkecombnál egy év alatt 61 százalékos, a csirkeszárnynál 53 százalékos, a bontott csirke esetében 59 százalékos drágulást láttunk” – sorolta az adatokat Csiki.

Az árstop kiterjesztése miatt a szakember szerint várhatóan több korlátozással találkoznak majd a vásárlók, mert a boltok vásárlási limit bevezetésével próbálják elkerülni az áruhiányt egy-egy termék esetében. „Ha valaminek az árát hatóságilag alacsonyan rögzítik, arra mesterségesen magas lesz a kereslet, többet akarnak majd belőle vásárolni a fogyasztók. Ezért korlátozzák az üzletekben, hogy a hatósági áras termékekből mekkora mennyiséget lehet egyszerre megvásárolni.”

A hatósági árak miatt a termékek minősége is romlik.

Az áruházláncok az árstoppal érintett termékek közül igyekeznek a rosszabb minőségűeket kínálni, mert ezeken keletkezik a legkisebb veszteségük. 

Ez már most is megfigyelhető: a hatósági áras termékekből a vevők rosszabb minőségűeket is találhatnak a polcokon” – mondta a makrogazdasági elemző.

Az intézkedés újabb gyomrost jelent a kisboltoknak. „A legnagyobb diszkontláncok nagyon sok termékre tudják szétteríteni a veszteségüket, és árat emelhetnek más termékeken. A kisboltok nem tudnak ilyen rugalmasan reagálni, ezért ebben a szektorban felgyorsulhat a csődhullám, és elbocsátási hullám indulhat” – tette hozzá. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón azt mondta, a kormány támogatást nyújt a nehéz helyzetbe került kisboltoknak, amiről hétfőn tesznek bejelentést.

Csiki szerint az árstoppal érintett termékek kiválasztásánál valószínűleg nemcsak a drágulás mértékét és szakmai, piaci szempontokat vették figyelembe. „Lehettek olyan politikai szempontok, hogy az intézkedés megfelelően széles kört érintsen, hogy a látszólagos előnyeit minél többen, minél nagyobb mennyiségben, minél nagyobb mértékben élvezzék.”

A hatósági árak éve

Orbán Viktor januárban, a választási kampányban jelentette be, hogy a kormány hatósági árat vezet be a kristálycukorra, a búza finomlisztre, az étolajra, a sertéscombra és a 2,8 %-os tehéntejre. 

Ennek a hat terméknek az árát vissza kell vinni arra szintre, ahol tavaly október 15-én állt. Ez minden üzletben meg kell, hogy történjen, és február 1-től ezen az áron lehet már őket megvásárolni 

– mondta a miniszterelnök a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Gulyás Gergely a másnapi kormányinfón módosította a listát: akkor derült ki, hogy a csirkefarhát árát is központilag szabályozzák. Az intézkedés eredetileg május elsejéig szólt volna, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint nem is tartható fenn örökké – a kormány ugyanakkor év végéig meghosszabbította.

Az árstop miatt sok kisboltban rejtegetni kezdték a hatósági áras termékeket, mert annyi veszteséget termeltek. „A lisztet 245 forintért kapom, 203 forintért adom, ezen már bukok. Az étolajat 959 forintért kapom, 713 forintért adom” – panaszkodott az ATV-nek egy üzlet tulajdonosa. A hatósági árak bevezetése miatt a hazai élelmiszerláncok egy része az Alkotmánybírósághoz fordult. Szerintük a kormány visszaélt jogalkotói jogkörével, és sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az ideiglenesnek ígért intézkedést további hónapokra terjesztették ki. Azt nem tudni, mely cégekről van szó. 

Szeptemberben az ország több részén hiánycikk lett az árstopos tej. A Tej Terméktanács szerint a hazai gyártók augusztus végéig 70 százalékkal több tejet adtak el, mint tavaly. A tej után aztán a cukorral is ellátási gondok adódtak. Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az áruhiányt az okozta, hogy az emberek elkezdtek betárazni a kristálycukorból, mert attól tartanak, hogy az árstop eltörlése után nagyon megdrágul.

A kormány intézkedései mellett a KSH szerdai közlése szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, 64,4 százalékkal. 

Nyitókép: Bodnár Boglárka/MTI