Hiánycikk lett az árstopos tej

Üresen álló raklapot látni egy vidéki város boltjában, az RTL Híradó nézője küldött róla felvételt. A hatósági áras, 2,8%-os tartós tejet kereste, de se itt, se más boltban nem talált belőle. Ugyanezt tapasztalta egy másik néző Budapesten. De Békéscsabán se jobb a helyzet.

Egy ottani vásárló arról számolt be a Híradónak, hogy csak 300-400 forintos tejeket kap, 2,8-as nincsen, pedig az csak 209 forint lenne. Egy másik vevő, Nemes Ágnes a Híradónak azt mondta, ő kitartóan próbálkozott, három üzletláncnál sem kapott a hatósági áras tejből.

A Baranya megyei Diósviszló kis boltjában is csak a drágábbat találják meg a vásárlók. A helyi bolt tulajdonosa, Balogh-Gál Erika szerint a nagykereskedőknél nincs belőle, a multiknál pedig ők is csak üres polcokat találnak.

„Mi úgy gondoljuk, hogy vissza is tartják valamelyest, vagy a gyártók, vagy a forgalmazók – nem tudjuk –, így mi most nem is tartjuk. Nem tudjuk tartani” – mondta a Tom Market vezetője.

Pedig amikor a kormány januárban több alapvető élelmiszer mellett a tavaly októberi áron rögzítette a 2,8%-os UHT tej árát, azt is előírta, hogy ugyanannyit kell belőle tartani, mint korábban. A Tej Terméktanács szerint rendelnek is, mert a hazai gyártók augusztus végéig már hetven százalékkal több ilyen tejet adtak el, mint tavaly.

Elképzelhető, hogy a vásárlói igények olyan magasak, hogy időnként logisztikai fennakadások lehetnek. Egyértelműen az látszik, hogy óriási az igény a fogyasztók részéről, és az is látszódik, hogy ez a tejkategória kannibalizálja más fogyasztói folyadéktej kategóriák eladásait 

– fogalmazott Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója.

Azaz a drágább tejekből jóval kevesebb fogy. A KSH adatai szerint egy év alatt közel 55 százalékkal nőtt a tejtermékek ára. Az árstopos, 2,8%-os artós tej átlagára augusztusban 281 forint volt, a pasztőrözött 2,8%-os tejért viszont átlagosan már 414 forintot kell fizetni. 

A háború és Brüsszel

Az RTL Híradó a tej ügyében a következőket szerette volna megtudni a kormánytól:

• Mi a kormány álláspontja a kialakult helyzetről? Rendben van, hogy a boltok már nem tartják ezt a terméket?
• Előfordult, hogy azért bírságoltak meg kereskedelmi egységeket, akár üzletláncokat, mert nem tartottak annyit a hatósági áras termékből, mint kellett volna?
• Mi lehet az oka annak, hogy már nem kapható a boltokban a hatósági áras tej?
• Mikor dönt a kormány arról, hogy meddig tartják fent az árstopot többek között a tejre, mikor értesülhet erről a döntésről a lakosság?

A kérdésekre az Agrárminisztérium válaszolt a következőképpen:

„A magyar kormány azért döntött az élelmiszerárstopról, hogy megvédje a magyar lakosságot az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta inflációtól és az áremelkedéstől. Vizsgáljuk, ha a kereskedők az árstoppal érintett termékeken keletkező veszteséget más termékek árába fogják beépíteni, vagy ha a megfelelő mennyiség nem áll a fogyasztók rendelkezésére. A kormány korábbi döntése értelmében az ársapkát határozott időre vezette be, a jelenlegi szabályozás szerint október 1-ig van érvényben, de folyamatosan vizsgálja helyzetet, és dönt majd az árstopok ügyében.”

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón a gázról beszélve elmondta, mi a veszélye a rögzített áraknak.

Ha én megállapítok egy árplafont, és nem tudom megtermelni ezt a terméket, nem tudom garantálni, hogy ebből elegendő legyen, akkor abból hiány lesz. 

Ígérete szerint a kormány legkésőbb a jövő héten dönt arról, hogy október elseje után is fenntartják-e az élelmiszerek árstopját.