Gazdaság

A kormány és a fideszes influenszerek odáig voltak a friss GDP-adatért, pedig óriási mázlival kerülhetjük csak el a gazdaság zsugorodását

Rédli BalázsRédli Balázs

2023. február 15. 13:57

Az infláció, a rezsiárak elszabadulása és az uniós pénzek befagyasztása is benne van abban, hogy zuhan a magyar gazdaság teljesítménye – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A KSH újabb negyedévben mért gazdasági visszaesést, vagyis a magyar gazdaság technikai recesszióba fordult. Ha viszont az egész tavalyi évet nézzük, már jobb a helyzet: 2022-ben összességében 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami jócskán lekörözi a németeket, és az eurózóna átlagát is meghaladja. De hogy állunk a környező országokhoz képest? És mire számíthatunk idén?

„Jó hírrel tudjuk kezdeni a mai napot” – büszkélkedett a pénzügyminiszter egy Facebookra feltöltött videóban kedden. Varga Mihály a friss GDP-adatokat értékelte. 

A Központi Statisztikai Hivatal szerint tavaly 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. 

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt tehát a magyar gazdaság” – mondta a politikus. Varga Mihály a videóban abból is erényt kovácsol, hogy az ország GDP-je annak ellenére növekedett, hogy az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztották a Magyarországnak járó uniós forrásokat. 

Sajnálatos tényként kell megemlítenem, hogy a magyar gazdaság úgy tudott 4,6 százalékkal növekedni, hogy a nekünk jogosan járó uniós forrásokat még mindig nem kaptuk meg 

 – jegyezte meg a videó végén a pénzügyminiszter.


Az egész éves GDP adat hatalmasat ment a kormányközeli honlapokon és más kiadványokban, de a fideszes influencerek többsége is megemlékezett arról, hogy a háború és „szankciók ellenére” bővült a magyar gazdaság. A tudósításokban azt emelik ki, hogy a 4,6 százalékos gazdasági növekedés meghaladja az eurózóna átlagát, a V4 országok között a második legnagyobb bővülést jelenti Lengyelország után, valamint két- és félszer akkora, mint a német gazdaság teljesítménye. Arról azonban nem beszélnek, hogy a hazai gazdaság teljesítménye már második negyedéve esik, vagyis az ország úgynevezett technikai recesszióban van.

Süllyedő pályán

A GDP adatokat negyedévente teszik közzé. Technikai recesszióról akkor beszélünk, ha a gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben is zsugorodik. 

Tavaly a harmadik negyedévben 0,7 százalékos volt a visszaesés, a negyedik negyedévben pedig 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. 

A GDP-t 1996 óta számolják a mostani módszertannal. A HVG összesítése szerint azóta a mostanival együtt hatszor fordult recesszióba a hazai gazdaság.

  • 1996-ban, a hatalmas megszorításokat tartalmazó Bokros-csomag után
  • 2007-ben, az akkori megszorítások után
  • 2008 végén és 2009 elején, a gazdasági világválság miatt
  • 2012-ben, az EU gazdaságának visszaesése és a magyar kormány intézkedései miatt
  • 2020-ban a Covid-járvány miatt

A Portfolio értékelése szerint a friss adatok azt jelzik, hogy alaposan lecsúsztunk az európai növekedési rangsorban. A lap úgy számol, Magyarországon kívül csak a csehek és a finnek fordultak recesszióba. Ha a negyedik negyedéves GDP adatokat nézzük, a magyar gazdaság az ötödik legrosszabb teljesítményt nyújtotta az EU-ban – mutat rá az elemzés.

Hiányoznak az uniós pénzek

„A két mínuszos negyedév valójában azt mutatja meg, hogy a nagy számok mögött milyen tendencia van” – mondta az rtl.hu-nak Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője. Szerinte a Covid miatt óriási kilengések voltak a gazdaság teljesítményében, az egész éves adat például azért fest jól, mert a járvány miatti lezárások hatalmas visszaesést hoztak, ami után visszapattant a gazdaság. „Alapvetően a technikai recesszió mögött két dolog állhat, amik valamelyest össze is függenek: egyrészt a magas infláció miatti fogyasztáscsökkenés, másrészt az energiaválság” – magyarázta a szakember. „A fogyasztásnál látszik, hogy decemberben, ami normális esetben a legnagyobb fogyasztású hónap, volt egy nagyon jelentős visszaesés. A rezsiárak emelkedése és az enyhe tél pedig azt eredményezte, hogy az emberek lényegesen kevesebb energiát használtak fel. Ezek mindegyike hat a gazdaság teljesítményére.”

Ehhez még hozzájön, hogy beruházásokban is visszaesés van. 

Az állam részéről nagyon erőteljesen visszafogták a beruházásokat. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem jönnek az uniós források, másrészt a magyar költségvetés helyzete is ezt indokolja. Rálépett a fékre a kormány 

 – mondta Tóth Levente. „Az a beruházás, amit éppen lefújnak vagy elhalasztanak, az nem fogja növelni a gazdaság teljesítményét.” Tóth Levente szerint eközben az Európai Unió nagyon más pályán van. „Úgy tűnik, hogy az Európai Unió szinte biztos, hogy nem lesz recesszióban 2023-ban.”

Az elemző szerint ez még Magyarországon is összejöhet, bár a növekedés mértéke valószínűleg nem lesz fényes. „Hogyha ténylegesen megnyílnak az uniós források, és az infláció nagyon jelentős mértékben csökken az év második felében, akkor akár még össze is jöhet olyan 1 százalék körüli gazdasági növekedés. Csak az sajnos nagyon közel van a nullához, vagy a mínuszhoz. Ha minden körülmény pozitív lesz, akkor elképzelhető, hogy Magyarország 2023-ban összességében elkerüli a recessziót, de az biztos, hogy a növekedés nagyon csekély lesz ebben az esetben” – magyarázta a Bank360 vezető elemzője.

Nyitókép: Új lakások épülnek az egykori, 1872-ben épült Budapesti Marhavágóhíd, ismertebb nevén Közvágóhíd területén a főváros 9. kerületében, a Soroksári út mellett, a Vágóhíd utcánál, ahol City Pearl elnevezéssel egy új lakó- és irodapark létesül – Fotó: MTVA / Bizományosi: Balaton József

#Gazdaság#magyarország#európai unió#visszaesés#recesszió#gdp#infláció#energiaválság#ma