A környező országok már javában költik a helyreállítási alap milliárdjait, a magyar kormány még a feltételek teljesítésével küzd

Egy tapsolós hangulatjellel és egy mosolygós képpel jelentette be a Facebook-oldalán Eduard Heger miniszterelnök, hogy Szlovákia számára újabb kifizetést hagytak jóvá az uniós helyreállítási alapból. „Így továbbra is Európa éltanulói közé tartozunk, Szlovákia a hatodik ország, amely számára jóváhagyta a Bizottság a második kifizetést. Ennek köszönhetően 815 millió euró uniós támogatást kaphatunk” – idézi a miniszterelnököt a legolvasottabb szlovákiai magyar hírportál, az Új Szó.

A politikus szerint 16 mérföldkövet teljesítettek, ahogy fogalmazott, „egy jobb és modernebb” Szlovákia érdekében. Egyebek mellett kórházreformot indítottak, egyszerűsítették és felgyorsították a közbeszerzési eljárásokat, teljesítményértékelő rendszert vezettek be a tudományos kutatásokra, és könnyítettek a külföldön megszerzett végzettségek és szaktudás elismerésén, ami a pozsonyi kormány reményei szerint segít majd magasan képzett munkavállalókat vonzani az országba. Az Európai Bizottság honlapján elérhető adatok alapján 

Szlovákiának eddig 1,22 milliárd eurót, vagyis nagyjából 470 milliárd forintot utaltak az uniós helyreállítási alapból. 

Ez több, mint amennyit az Orbán-kormány összesen vár 2023-ra ebből a forrásból, mutat rá a 24.hu elemzése.

Máshol már költik a pénzt

A helyreállítási alap honlapján egy térképen lehet követni, hogy az uniós tagállamok hogyan állnak a pénz lehívásával. Magyarország helyén egy sötét lyuk látszik, a számláló pedig nullán áll. Miközben a környező országokban már jó ideje költik a vissza nem térítendő forrásokat és a kölcsönt, a magyar kormány egyelőre még a feltételek teljesítésével bajlódik. Ausztriának, Szlovákiának, Romániának és Horvátországnak és Csehországnak még 2021-ben utalták el az első forrásokat, előfinanszírozásként.

Az Európai Bizottság Romániának eddig 6,35 milliárd eurót folyósított a helyreállítási alapból. Ez mostani árfolyamon nagyjából 2447 milliárd forint. A pénztől azt remélik, hogy 90 ezer munkahelyet teremt, és 2026-ig alaposan, akár közel 3 százalékkal is megdobja a román GDP-t. A támogatásból a szomszédos országban egyebek mellett a vasutat fejlesztik, de rengeteget költenek majd a családi házak és a középületek szigetelésére.

Az előfinanszírozásként elutalt összegen felül a horvátok már két további körben kaptak pénzt. 2021 szeptembere óta 2,2 milliárd eurót kaptak, ez mostani árfolyamon nagyjából 854 milliárd forint. A beruházásoktól 21 ezer munkahely létrejöttét remélik. A pénzből ők is sokat költenek majd energiahatékonysági beruházásokra, de fontos cél például a közigazgatás digitalizálása és az online ügyintézés kiterjesztése.

Brüsszeli ezermilliárdok 

Az uniós országok 2020-ban állapodtak meg arról, hogy pénzügyi alapot hoznak létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Ez két részből áll: egy vissza nem térítendő támogatásból, és egy nagyon kedvezményes feltételekkel felvehető hitelből. RFF-nek nevezett alapban 723,8 milliárd euró áll rendelkezésre. Az uniós tagállamok a rájuk eső részből 2026 végéig finanszírozhatnak beruházásokat és reformokat. A cél a klímasemlegesség és a digitális átállás elősegítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése.

Magyarországnak 2300 milliárd forintnyi forrást szánnak a helyreállítási alapból. A kormány még 2021-ben egy 568 oldalas helyreállítási tervet készített az elköltésére. Jutna pénz egyebek mellett az oktatásra, az egészségügyre, bölcsődei férőhelyek létesítésére, szociális lakások építésére vagy a hátrányos helyzetű települések fejlesztésére. Elektromos buszokat vásárolnának, korszerűsítenék a HÉV-vonalakat, és kiemelt szerephez jutna a zöld átállás és az orosz energiafüggőség csökkentése.

Engedmények vannak, pénz nincs

A pénz helye tehát megvan. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy a kormány mikor juthat hozzá. A helyreállítási program forrásainak lehívását az Európai Unió ugyanis komoly jogállamisági és korrupcióellenes feltételrendszerhez köti. 

Az Orbán-kormánynak 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie ahhoz, hogy megkapják a pénzt. 

Az utalás időpontja attól függ, a feltételek megugrása mennyi időt vesz igénybe, aztán pedig attól, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elfogadja-e a kormány intézkedéseit.

A kormány az elmúlt hónapokban sorra jelentette be azokat az engedményeket, amiket az uniós pénzekért cserébe vállalnának. A csütörtöki kormányinfó nagy bejelentése az volt, hogy a miniszterek és állami tisztségviselők lemondanak az alapítványi egyetemek kuratóriumi helyeiről. 

Ez vonatkozik mindenkire: államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra
 

 – sorolta Gulyás Gergely. A kuratóriumi tagok megbízatása élethosszig tartott. A pozíciók betöltéséből eddig több kormánytag is derekas keresetkiegészítéshez jutott. Szijjártó Péter külügyminiszter például havi bruttó másfél millió forintot, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig 1 millió 400 ezer forintot keresett. De a tárcavezetők közül Varga Mihály, Lázár János, Lantos Csaba, Navracsics Tibor és Nagy István is benne volt valamelyik vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában. A politikusok megbízatását az Európai Bizottság az összeférhetetlenségre, az átláthatóságra és a korrupció kockázatára hivatkozva kifogásolta.  
Az uniós pénzekért cserébe Brüsszelből átfogó intézkedéseket várnak egyebek mellett a korrupció ellen. Az Orbán-kormánynak átláthatóbbá kell tennie a közbeszerzéseket, növelniük kell a bíróságok függetlenségét és biztosítaniuk kell, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal hatékonyan nyomozhasson Magyarországon. A kormánynak ezen felül be kell tartania azokkal az emberi jogokkal kapcsolatos feltételeket is, amiket az uniós alapszerződésben rögzítettek. Ezek előírják, hogy az uniós pénzben részesülő tagállamokban tilos a nemi, faji, etnikai, vallási vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. Vagyis a kormánynak várhatóan a sok vitát kiváltott úgynevezett pedofiltörvénnyel is kezdenie kell valamit, mert az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult miatta.

Az Európai Tanács korábban azt közölte: a szupermérföldkövekkel kapcsolatban nem lesznek elnézők. Az uniós tagállamok vezetőiből álló testület szerint a reformokat 

maradéktalanul és pontosan be kell tartani, mielőtt a helyreállítási alapból bármilyen kifizetést teljesíteni lehetne Magyarországnak
 

 – írták a közleményükben, miután tavaly decemberben megszületett a megállapodás a befagyasztott uniós forrásokról. Ha nem így történne, az ígéretek szerint az egész kifizetést blokkolják, és csakis a mérföldkövek teljesítése után utalnak.

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images