Keményen meg kell dolgoznia az uniós pénzekért az Orbán-kormánynak

Pontosan miről döntött szerdán az Európai Bizottság?

Két dologról: egyrészt a Magyarországnak járó uniós támogatásokról, másrészt a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott helyreállítási alap pénzeiről. Kezdjük az utóbbival.

Az uniós országok 2020-ban megállapodtak arról, hogy pénzügyi alapot hoznak létre a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Ez két részből áll: egy vissza nem térítendő támogatásból, és egy nagyon kedvezményes feltételekkel felvehető hitelből. Ez utóbbi felvételéről a kormány még nem döntött, a vissza nem térítendő támogatásra viszont bejelentkeztek. 

Ehhez egy tervet kellett leadniuk arról, hogyan költenék el a pénzt. Az Európai Bizottság ezt szerdán jóváhagyta – a tagállamok közül utolsóként. De a kifizetést szigorú feltételekhez kötik.

A másik döntés a Magyarországnak járó uniós támogatásokról szól. A felzárkóztatási pénzek lehívásához partnerségi megállapodást kell kötni, majd úgynevezett operatív programokat kell kidolgozni arra, hogy mire költenék a pénzt. Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos problémák miatt felfüggesztenék három operatív program kifizetéseinek 65 százalékát.

Mennyi uniós pénzről van szó?

A felfüggesztés 7,5 milliárd euró, vagyis nagyjából 3000 milliárd forint felzárkóztatási támogatást érint. A helyreállítási alapból a kormány 5,8 milliárd eurót, azaz körülbelül 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást hívhat le. A kedvezményes hitel – aminek a felvételéről a kormány még nem döntött – 9,6 milliárd eurót jelentene.

Ki hozza meg a végleges döntést?

A szerdai döntés az Európai Bizottság álláspontja. A végleges döntést a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács hozza meg, december 19-éig. Ennél a szavazásnál nincs szükség egyhangú döntésre, vagyis nem tud egyetlen tagállam vétózni. A pénzek befagyasztásához minősített többség kell, vagyis az Európai Bizottság javaslatát a tagállamok 55 százalékának kell támogatnia – de úgy, hogy az Európai Unió népességének legalább 65 százalékát képviselik. A tanácsban három végkimenetel lehetséges: elfogadják, elutasítják vagy módosítják az Európai Bizottság javaslatát.

Milyen feltételeket kell teljesítenie az Orbán-kormánynak?

Ahhoz, hogy a pénzt megkapják, az Orbán-kormánynak összesen 27 úgynevezett „szupermérföldkövet” kell teljesítenie. Ennek része az a 17 vállalás, amit már korábban vállaltak a jogállamisági eljárás lezárásáért, a teljesítésük módját azonban az Európai Bizottság kifogásolta. A kormánytól átfogó intézkedéseket várnak egyebek mellett a korrupció ellen, a közbeszerzések átláthatósága terén és a bíróságok függetlenségének növelése érdekében, de azt is biztosítaniuk kell, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal hatékonyan nyomozhasson Magyarországon. 

A kormánynak ezeken felül az uniós alapszerződésben rögzített alapvető emberi jogokkal kapcsolatos feltételeket is teljesíteniük kell. Ezek előírják, hogy az uniós pénzben részesülő tagállamokban tilos a nemi, faji, etnikai, vallási vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés. Vagyis a kormánynak várhatóan a sok vitát kiváltott úgynevezett pedofiltörvénnyel is kezdenie kell valamit, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított miatta.

Megkaphatja még Magyarország a befagyasztott forrásokat?

Igen, de a szerdai bejelentés alapján 

kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bizottság elvárásait maradéktalanul teljesítette a kormány.

A szerdai bejelentésen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis arról beszélt, ha nem így lesz, akkor az egész kifizetést blokkolják, valamint csakis a mérföldkövek teljesítése után utalnak.

Mikortól érkezhet újra uniós forrás?

Ezt nem tudni pontosan. Ez elsősorban azon múlik, hogy a kormány milyen sebességgel hajtja végre a vállalásait, aztán azon, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elfogadja-e azokat. Lengyelország esetében például megszületett a megállapodás, de a vállalásaik teljesítéséről vita kezdődött Brüsszellel.

Mi a jelentősége szerdai a döntésnek?

Az Európai Unió történetében még sosem volt példa ilyen büntetésre. Az Európai Bizottság közvetlenül az áprilisi országgyűlési választás után jelentette be, hogy elindítják a jogállamisági, vagy más néven feltételesség eljárást az Orbán-kormánnyal szemben. Ennek az a lényege, hogy az uniós források kifizetését jogállamisági normák betartásához kötik. Az az első és mindezidáig az egyedüli eset, hogy egy uniós tagállammal szemben ilyen eljárás indult.

Nyitóükép: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images