Teljes valótlanság Orbán Viktor állítása, miszerint csak „mi, magyarok adtunk vért” Ukrajnában, más külföldiek nem

Nem munka, hanem hivatás – családja szerint Kis Sándor így gondolt a katonaságra. A 29 éves kárpátaljai férfi tíz éve szolgált az ukrán hadseregben, a tengerészet terrorellenes alakulatának tagjaként. Amikor február 24-én az orosz csapatok több irányból is megtámadták Ukrajnát, a Fekete-tenger partján lévő Ocsakov városában volt egy hadihajón. Miközben a világ döbbenten figyelt, a szomszédos ország több pontján heves harcok kezdődtek. A támaszpontba, ahol Kis Sándor alakulata állomásozott, orosz rakéták csapódtak be.

Felesége, Mária a Borsnak mesélt arról, hogy mi történt azon a napon. „Néhány perccel a a rakétatámadás előtt beszéltünk vele. Amikor a robbanás bekövetkezett, próbáltam Sándort hívni, de nem lehetett. Akkor még azt gondoltam, csak nincs térerő, neki nem eshetett baja” – mondta az asszony. Később azonban egyre nyugtalanabb lett, mert a férje nem jelentkezett. Mária ezért felhívta a hadsereget. „Megnézték a halottak nevét tartalmazó listát. Sándor nem szerepelt rajta. Beküldtek a sebesülteket ellátó kórházba. A sürgősségi osztályon nem kezelték a férjemet” – idézte fel Mária. Amikor ez kiderült, már csak egy hely maradt, ahová fordulhatott: a halottasház.

12 elhunyt feküdt ott, köztük nők is. Megnéztem az élettelen testeket, és felfedeztem köztük Sándorét. Az arca alig volt felismerhető, de a mellén lévő névcímke sértetlen maradt. Így oszlott el minden kétségem. Az én férjem halt meg.

A férfit márciusban Ungváron temették el. Az ukrán nemzeti lobogóval letakart koporsóját bajtársai vitték. A szertartásra több koszorú a szomszédos ország nemzeti színeit jelképező kék és sárga virágokból készült. Mária és Sándor házasságából két kisfiú született. Az özvegy azt mondta, nagyon büszke a férjére, aki szerinte azért halt meg, hogy a gyerekeik egy békés országban élhessenek. „Mérhetetlenül fáj, hogy a fiaink apa nélkül fognak felnőni. A háború tönkretette az életünket” – mondta Mária.

86 magyar áldozatról beszél a miniszterelnök

Sándorral egy napon egy másik kárpátaljai katona, a 22 éves Bilak Vaszil is meghalt a harcokban. A régióból származó áldozatokról időről időre megjelennek hírek a sajtóban, a számukról azonban pontos összesítés nem volt ismert. Egészen múlt szombatig, amikor 

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a kárpátaljai magyar áldozatokat hozta fel érvként a saját politikája védelmében.

A miniszterelnök a beszédében ismét visszautasította az Oroszország elleni uniós szankciókat, majd arról beszélt: vannak országok, amelyek azért bírálják a magyar kormány politikáját, mert az szerintük nem eléggé elkötelezett Ukrajna mellett. Orbán Viktor azzal érvelt, ezek az országok messze vannak, és csak pénzügyi vagy fegyveres támogatást adnak – szemben Magyarországgal.

Mi, magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak abban a háborúban. A mi nyilvántartásunk szerint eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban

– mondta a miniszterelnök. Szerinte ez feljogosítja – az ő megfogalmazásában – Magyarországot, vagyis valójában az Orbán-kormányt arra, hogy eddigi politikáját folytassa. Orbán úgy fogalmazott:

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem.

Franciák, németek, hollandok a hősi halottak között

„Ez teljes mértékben valótlanság” – így reagált az a miniszterelnök szavaira az rtl.hu-nak Damien Magrou, az ukrán nemzetközi légió szóvivője. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök február 27-én jelentette be, hogy külföldi önkénteseket toboroznak az orosz megszállók elleni harchoz. A felhívásra a világ minden pontjáról jelentkeztek a katonák, akiket először Kijev megvédésére vetettek be. A szóvivő szerint a harcokban több külföldi önkéntes is életét vesztette, vagyis nem igaz, hogy az ukránokon kívül csak magyarok haltak meg a háborúban.

Ha csak azokból az adatokból indulunk ki, amiket nyilvánosságra lehet hozni, akkor az áldozatok között vannak francia, német, ausztrál, brazil vagy holland állampolgárságú önkéntesek. És más országokból származók is, amit nem hozhattunk nyilvánosságra. Szóval ha tényszerűen nézzük: amit a miniszterelnök mondott, nem igaz

– fejtette ki Magrou.

Megkérdeztük, hogy a harcokban eddig hány külföldi katona halt meg, de Magrou szerint a veszteségeiknek csak egy részét hozhatják nyilvánosságra. „Nem árulhatjuk el a külföldi áldozatok pontos számát. Az ukrán hadseregnek nagyon szigorú szabályai vannak arról, hogy a veszteségeikről mit lehet közölni – indokolt a nemzetközi légió szóvivője. – Vannak olyan halálesetek, amiket semmilyen körülmények között nem hozhatunk nyilvánosságra, biztonsági okokból. Más esetekben a család hozzájárulásától függ.” 

A szóvivő azonban visszautasította az orosz védelmi minisztérium közlését, amely szerint az egységeik már csaknem kétezer külföldi katonát öltek meg Ukrajnában: „ennek az égvilágon semmi köze a valósághoz”.

Amikor a hozzátartozók beleegyeznek, az elhunyt katonáknak a nemzetközi légió Facebook-oldalán is köszönetet mondanak, névvel és fotóval. Többségük mosolyog, egyenruhában pózol, vagy valamilyen hétköznapi élethelyzetben fotózták le. A képek többségét láthatóan a bajtársaik készítették telefonnal. Az rtl.hu kérdésére Damien Magrou megerősítette, hogy a nemzetközi légióban leszerelt magyar katonák is harcolnak. „Amikor legutóbb ellenőriztem, 57 országból érkeztek önkéntesek” – mondta.

Szerinte amit Orbán Viktor a kárpátaljai áldozatokról mondott, az manipulatív és elfogadhatatlan. „Igen, valószínűsíthető, hogy a harcokban sajnos magyarok is életüket vesztették, de a háborúnak rengeteg más állampolgárságú áldozata van. Nem olyan régen a nemzetközi légió két brazil önkéntese halt meg. De ez nem jogosítja fel a brazil kormányt arra, hogy megmondja az ukrán vezetésnek, hogy mit csináljon” – jegyezte meg.

Ő úgy látja: a magyar kormány nem tesz eleget azért, hogy segítse az oroszok elleni harcot. Szerinte népszerű dolog a békét követelni, és a gyengébb félt biztatni, hogy engedelmeskedjen az agresszornak, az ukránoknak azonban joguk van harcolni a hazájuk függetlenségéért, és nem várható el tőlük, hogy feladják az országuk területének nagyjából húsz százalékát.

Orbán Viktor politikája elképesztően rövidlátó. Mi garantálja, hogy ha Ukrajna holnap aláír egy békemegállapodást Oroszországgal, és jelentős területekről mond le, akkor az oroszok néhány év múlva nem indítanak újabb háborút? 

Naná, hogy indítanak, mert az orosz külpolitika évszázadok óta nem változik. Egy ilyen békemegállapodás nem akadályozza meg a háborúkat, sőt” – érvelt az Oroszországgal szembeni határozott fellépés mellett.

Magrou szerint a nemzetközi légióban szolgáló közép-európai katonák többsége épp azért utazott Ukrajnába harcolni, mert aggódik a hazájáért. „A többségük azt mondja: itt vagyunk, hogy segítsünk Ukrajnának, de azért is harcolunk, hogy megvédjük a hazánkat. Ez főleg a lengyel és a balti országokból származó légiósoknál fontos szempont. Ők azt mondják: meg kell állítani az oroszokat, mert ha Ukrajnában nem állítják meg őket, akkor legközelebb mi kerülhetünk sorra.”

Honnan vannak a miniszterelnök adatai?

Azt nem tudni, hogy Orbán Viktor beszédéhez milyen forrásból szerezték be az adatokat. Az ukrajnai magyar közösséget ért veszteséggel kapcsolatos tisztánlátást nehezíti, hogy Kárpátalján csak a lakosság nagyjából 12 százaléka magyar. Vagyis félrevezető lenne minden kárpátaljai halottat magyarként nyilvántartani.

A karpatalja.ma honlapon például folyamatosan hírt adnak azokról az áldozatokról, akik a régióból származnak. Sokszor az elesettek nevét, fényképét és gyászjelentését is közzéteszik. Amikor ezeket végigpörgettük, szembetűnő volt, hogy a hősi halottak nagy részének ukrán neve van, a gyászjelentésük cirill betűs, és a szövegben semmi sem utal arra, hogy magyar származásúak lennének.

Az rtl.hu megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy a miniszterelnök milyen nyilvántartásra utalt a beszédében, és a 86 magyar áldozatról szóló összesítés milyen forrásból származik. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a nyilvántartás szerint az áldozatok kárpátaljai magyarok, kárpátaljai lakosok, esetleg kettős állampolgárok. Kérdéseinket a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldtük. Végül a miniszterelnök sajtófőnöke válaszolt, aki azt írta: „mi a magyarok sorsát követjük.”

Nyitókép: Külföldi katona járőrözik július 25-én Irpinyben – Fotó: Christophe Gateau/picture alliance/Getty Images