Már céldátum sincs a magyar euróhoz, a bolgároknál és a románoknál is hamarabb lesz, mint nálunk

Használhatatlan bankkártyákkal és időnként elérhetetlen banki szolgáltatásokkal indult az új év Horvátországban. A szomszédban január elsején tértek át a közös uniós fizetőeszköz, az euró használatára. Az átállás hétvégéjén az ATM-ek több mint fele nem működött, hogy fel tudjanak készülni az új bankjegyek kiadására – tudósított az Euronews. Két hétig még az eddigi fizetőeszközt, a kunát is elfogadják, utána azonban csak euróval lehet majd fizetni. 

Bár az euróban kapott fizetésnek a horvátok többsége vélhetően örül, az árak elszabadulásától sokan tartanak.

Az Európai Bizottság felmérése szerint a lakosság 55 százaléka támogatja az euró bevezetését, a megkérdezettek 81 százaléka azonban aggódott amiatt, hogy minden drágulni fog miatta. „Az összes árat felfelé fogják kerekíteni. Sok embernek van jelzáloghitele, nem tudjuk, mi lesz a kamatokkal” – mondta a Deutsche Wellének Ivana Horvat, aki egy pékséget üzemeltet Zágrábban. „Tartok az év első hónapjaitól. Sok embernek nehézséget okozhat az átállás” – jegyezte meg egy idős férfi. 

A horvát kormány azonban nagyon bizakodó. Marco Primorac pénzügyminiszter a Politico-nak azt mondta: az ország államadóssága meredeken csökkenni fog a következő években, és azt remélik, az euró az infláció hatásaitól is segít majd megvédeni a horvát gazdaságot.

Nálunk már céldátum sincs

Horvátország a huszadik uniós tagállam, ahol bevezetik az eurót. A szomszédos ország csatlakozásával már csaknem 350 millió európai él az eurózónában, amihez utoljára Litvánia csatlakozott, 2015-ben. Mostanra csak hét tagállam maradt, ahol saját fizetőeszközt használnak. Vannak köztük olyanok, akiket a gazdaságuk teljesítménye alapján tárt karokkal fogadnának: például a svédeket – ők azonban egy 2003-as népszavazáson úgy döntöttek, hogy nem fogják bevezetni. 

A dolgok jelenlegi állása szerint a bolgárok és a románok is hamarabb fogják euróban kapni a fizetésüket, mint a magyarok. 

A közös fizetőeszközt Bulgáriában jövő év elejétől szeretnék bevezetni, Romániában pedig 2029-től.

Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az euró bevezetését, a 2010-es kormányváltás után pedig arról beszélt: reális esetben 2020-ra lehet magyar euró, de akár egy vagy két évvel korábban is sor kerülhet a bevezetésére. Az Orbán-kormánynak mostanra azonban már céldátuma sincs. „Nincs napirenden és nem szorgalmazom” – ezt válaszolta a miniszterelnök a tavaly év végi sajtótájékoztatóján, amikor az euró előszobájának számító árfolyammechanizmusba történő belépésről kérdezték.

Orbán Viktor a forint árfolyamának, ahogy fogalmazott, „hektikus változásai” miatt jogosnak nevezte az euró bevezetésével kapcsolatos kérdést. De a szavai alapján ő úgy látja: az országnak jobban megéri, ha kimarad belőle. 

Szerintem ha a a magyar gazdaság növekedni akar és fel akar zárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad
 

– fogalmazott a miniszterelnök tavaly decemberben. Szerinte akkor jobb belépni, ha felzárkózásnál fontosabb a stabilitás. „De én azt javasolnám Magyarországnak, hogy a gyors felzárkózást tegye az első helyre, és ezért ne lépjen be” – mondta Orbán Viktor.

Gyenge forint, elszabaduló árak

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint 

nem igaz, hogy az euró a növekedés gátja lenne. 

A szakember az rtl.hu-nak azt mondta: erre is, és az ellenkezőjére is van példa. „Nem az euró a meghatározó a növekedésben. Például a csehek nagyon szépen teljesítenek az euróövezeten kívül. De ez miránk már nem igaz. A Balti-országok bevezették az eurót és szédületes növekedést produkáltak. Tehát abszolút nem igaz, hogy az euró akadályozná a növekedést” – magyarázta.

A szakember szerint a közös fizetőeszköz egyfajta védőhálót jelent, nem érik olyan spekulatív támadások mint a forintot. Azt is hangsúlyozta, hogy miközben Magyarországon 22,5 százalékos az infláció (és ki tudja, hol a vége) 18 százalékos kamat mellett, addig az eurózóna 10,1 százalékos inflációja csökkenő pályán van van - 2,5 százalékos kamatszinttel. 

Jóval kisebb az infláció, és az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy elértéktelenedik a megtakarításuk, minden kiszámíthatóbb, hogyha eurónk van
 

– mondta. 

Győrffy Dóra szerint a kormány vélhetően azért utasítja el a csatlakozást az eurózónához, mert ragaszkodnak az önálló monetáris politikához. „Eddig is az volt a stratégia, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan leértékelték a forintot. Ennek látjuk a következményeit: már örülni kell annak, ha 400 forint alá bukik az euró, 18 százalékos kamatszint mellett. Ennek a révén biztosítják azt, hogy a magyar munkabérek nemzetközi összehasonlításban alacsonyak maradjanak, és ez a versenyképesség alapja. Pedig lehetne más is, például az, hogy az itt dolgozók magas minőséget és hozzáadott értéket teremtenek, de úgy tűnik, ezt a célkitűzést nem merik bevállalni.”

Szerinte bármilyen felfordulás van a pénzügyi piacokon, a magyar gazdaság mindig megérzi a hatásait, nem kis részben a forint sebezhetősége miatt. „Az jól látszik, hogy bármi van a nemzetközi piacokon, akkor a forint leértékelődik. Amikor jött a Covid, akkor a 340-ből 370 lett az euró, aztán jött a háború, akkor lett 400. Bármilyen külső sokk van, arra a forint mindig reagál.” Ez pedig szerinte az árak elszabadulásához is hozzájárul. 

A folyamatos leértékelődés fűti az inflációt, nem véletlen, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció az Európai Unióban 
 

– magyarázta. 

Győrffy Dóra azt is hozzátette, hogy az euró a nehezebb gazdasági helyzetben lévő tagállamokban is népszerű, ami szerinte azt mutatja, hogy az emberek értékelik azt a stabilitást, amit biztosít. „Az olaszok sem vágyják vissza a lírát, és a görögök sem a drachmát. Akkor sem, ha a gazdaságuk nem nő a kívánt mértékben. De az amúgy sem az euró miatt van, hanem a gazdaság szerkezeti reformjainak az elmaradása miatt.”

Nálunk is népszerű az euró

A magyar lakosság kétharmada támogatná az euró bevezetését – derült ki Friedrich-Ebert-Stiftung és a Policy Solutions 2022 májusában bemutatott kutatásából. A támogatók aránya ráadásul hét százalékkal nőtt 2019-hez képest (57-ről 64 százalékra). Hasonló eredményre jutott tavaly a Republicon Intézet is az Eurobarométer és a Závech Research adatainak elemzésével. Szerintük a kormánypárti szavazók többsége is egyetért azzal, hogy Magyarországon be kell vezetni az eurót.

A fejünk felett döntenének

Bár az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb politikai fegyvere a nemzeti konzultáció, és rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ők kikérik az emberek véleményét, úgy tűnik, az euró bevezetéséről nem akarnak társadalmi párbeszédet. Pedig az rtl.hu-nak nyilatkozó makroelemző szerint érdemes volna minél hamarabb belevágni. 

A magyar kormány most már több mint tíz éve úgy viszonyul az euró bevezetéséhez, hogy majd mi megmondjuk, hogy mikor lesz az jó nektek
 

 – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője. „Az, hogy nem foglalkozunk vele és nincsen napirenden, szerintem minden szempontból rossz” – tette hozzá. Pedig szerinte meg kellene vitatni és el kellene dönteni, hogy egyáltalán bevezetjük-e az eurót, és ha igen, akkor mikor, milyen árfolyamon és milyen feltételekkel.

Ez viszont több éves társadalmi egyeztetést jelentene. „Az eurózónához akkor érdemes csatlakozni, amikor az a gazdaság minden szereplőjének a legmegfelelőbb. Ebbe beletartoznak a vállalkozások, az állam, és a háztartások is. Nem szabad kisajátítani ezt a döntést: nem szabad úgy csatlakozni az eurózónához, hogy majd a kormány eldönti, ekkor csatlakozunk és pont. Erről egy komoly, több évig tartó egyeztetésre volna szükség.”

Beke Károly szerint előnyei és hátrányai is vannak annak, ha a kormány ragaszkodik egy saját hazai fizetőeszközhöz. „Az előnye, hogy megmarad az önálló monetáris politikánk, mi döntünk a kamatról, nem kell az Európa Központi Bankhoz alkalmazkodnunk. A hátránya viszont a kiszámíthatatlanság. A külföldi befektetőknek számolni kell az árfolyamhatással. Tavaly láttuk, hogy mekkora utat járt be a forint árfolyama 350 és 430 között.”

Hosszabb távon azonban az ország szerinte jobban járna az euró bevezetésével. 

Van egy rövidtávú inflációt növelő hatása, az árak felzárkózása miatt. Ez a fájdalmas része a dolognak, illetve az önálló monetáris politika hiánya. De hosszú távon biztos, hogy az ország előnyére válna a stabilitás és a kiszámíthatóság
 

 – mondta az elemző. 

Az euró magyarországi jövőjével kapcsolatban az rtl.hu a Pénzügyminisztériumot, és a kormányt és a gazdaságpolitika irányát mostanában többször is kritizáló Magyar Nemzeti Bankot is megkereste – de sem a minisztérium, sem a jegybank nem válaszolt. 

Nyitókép: magyar euró bankjegy tanulmányterve a Vagyóczky Károly festőművész, Ferenczy-díjas grafikusművész, bankjegytervező 80. születésnapja alkalmából rendezett, Hogyan csináljunk pénzt? című kiállításon, a Bélyegmúzeumban 2021. szeptember 30-án. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József