Varga Judit nagy garral beharangozta a reklámok nyelvi ellenőrzését, az intézkedést a gyermekek erkölcsi védelmével magyarázzák

Egy nemzetiszín zászlócska, és egy győzelmi jelet mutató kéz – ezekkel a hangulatjelekkel kísérve jelentette be az igazságügyi miniszter a Facebookon, hogy a reklámok ellenőrzésébe kezd a fogyasztóvédelem. Vasárnap volt, a magyar kultúra napja. Az intézkedés Varga Judit szerint a 

magyar nyelv védelmét szolgálja.
 

A tárcavezető a közösségi oldalán azt írja: a reklámokban az idegen nyelvű szöveget, pár kivételtől eltekintve, magyarul is meg kell jeleníteni.

Ez a miniszter posztja alapján a tévéreklámokra, a rádiószpotokra és az újságokban közzétett hirdetésekre is vonatkozik. „A fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében mától ellenőrizni fogja, hogy ezt a kötelezettséget betartják-e” – áll Varga Judit oldalán. „A magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, nemzeti hovatartozásunk kifejezése, kultúránk fundamentuma” – érvel a politikus. Szerinte a magyar nyelv „védelme, átörökítése az utódokra, nyelvi környezetünk épségének megóvása a mi közös felelősségünk” – teszi hozzá a magyarul és angolul közzétett posztban.

A fogyasztóvédelmi honlapon egy letölthető pdf-ben elérhető az idei ellenőrzési program. A lista 33 tételes, 

az állateledeleket árusító üzletek ellenőrzésétől a sítáborok ellenőrzésén át az akkutöltők bevizsgálásáig 

az ellenőröknek idén sokféle feladata lesz. A program negyedik pontja a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások betartásának ellenőrzése.

A gyerekek védelmével magyarázzák 

A várható ellenőrzésekkel kapcsolatban rtl.hu a fogyasztóvédelmet és az Igazságügyi Minisztériumot is megkereste. Rákérdeztünk, hogy pontosan mit fognak vizsgálni, és mire számíthatnak azok a reklámozók, akiknek a hirdetése nem elég magyar. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi indokolta az intézkedést, romlott-e a helyzet reklámfronton a hatóságok megítélésre szerint. Nem kaptunk választ. A fogyasztóvédelem a Kreatívnak a gyerekek védelmével indokolta az ellenőrzéseket. 

A gyermekek erkölcsi, szellemi védelme nyilvánul meg a most induló nyelvvédelmi ellenőrzésekben  

– közölték a lap megkeresésére. Szerintük a magyar nyelv védelme és „átörökítése az utódokra” a ma élő nemzedékek közös felelőssége. Azt is hozzátették: a kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik a nyelvvédelmi törvény betartását, és tavaly egy országos vizsgálatot is végeztek ebben a témában – ennek eredményét azonban nem közölték. A fogyasztóvédelem szerint a reklámokat hivatalból és bejelentésre is vizsgálják, és ha jogsértés gyanúja merül fel, akkor eljárást indítanak.

A most előtérbe került elvárás nem új és nem Varga Judit találta ki.

A reklámok magyar nyelvű közzétételét egy 2001-es, azaz idén egy 22 éves törvény szabályozza. 

A hirdetések mellett ez az üzletek felirataira és a közérdekű közleményekre is vonatkozik. Leegyszerűsítve egyebek mellett azt írják elő benne, hogy a reklám szövegének és a szlogennek magyarnak kell lennie. Ez a követelmény azonban úgy is teljesíthető, hogy az idegen nyelvű szöveg mellett a magyar fordítását is megjelenítik, ugyanolyan jól érzékelhetően. A jogszabály kivételeket is megfogalmaz, a cég nevét, az azonosítását megkönnyítő úgynevezett vezérszót, vagy az árucikkek megkülönböztetését segítő úgynevezett árujelzéseket nem kell lefordítani.

„I’m lovin’ it” helyett „szeretem”, „Just do it” helyett „csak csináld”?

„Az ellenőrzés módszertana számunkra is ismeretlen” – mondta az rtl.hu-nak a Magyar Reklámszövetség főtitkára. A fogyasztóvédelmi akcióról ők is csak a miniszter Facebook oldaláról és a sajtóból értesültek. Fülöp Szilvia szerint a reklámozóknak eddig is be kellett tartaniuk a jogszabályokat – így a magyar nyelv védelméről szóló rendelkezést is. „Itt egy olyan törvény ellenőrzéséről van szó, ami már több mint 20 éves. Azt gondoljuk, hogy a reklámszakma, tehát a hirdetők és a reklámkészítő ügynökségek a jogszabályi követelmények miatt eddig is figyeltek a betartására, és a jövőben is figyelniük kell rá. Tehát ez nem újdonság.”

A Reklámszövetség szerint az ellenőrzés valamennyi pluszmunkát jelenthet az érintett cégeknek, de arra számítanak, hogy ez csak a határesetnek számító, vagy a problémás reklámoknál lehet gond. 

Ha az ellenőrzések miatt bekérnek anyagokat, az járhat egyfajta adminisztrációs teherrel 

– mondta. „De nem tudjuk megmondani, hogy ez pontosan mekkora pluszterhet jelent a piacnak” – tette hozzá.

Szerintük a cégek zöme jogkövető. „Mi úgy tapasztaljuk, hogy a nagy reklámozókra egyértelműen jellemző a jogkövető magatartás. A nagy cégeknél komplett jogi apparátus dolgozik azon, hogy Á-tól Z-ig ellenőrizzék azt a 6-8 törvényt, ami a reklámokra vonatkozik.” A hirdetések ráadásul két rostán is átmennek, mert közzététel előtt a tévék, rádiók és újságok is átnézik a tartalmukat. „A hirdetéseket a befogadó médiumnál is ellenőrzik. A jogászok akkor is megnézik, hogy megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, beleértve ezt a nyelvi törvényt is” – magyarázta Fülöp Szilvia.

A főtitkár egyébként úgy látja: a reklámozóknak is az az érdeke, hogy a hirdetéseiket megértsék. Magyarán: senki sem akar olyan reklámért fizetni, amit kevesen értenek. 

A közérthetőségre törekvés minden hirdetőnek alapvető célja. Mindenki azt akarja, hogy megértsék az üzenetét. Tehát emiatt nyilván figyelnek arra, hogy érthető magyar nyelvezettel juttassák el a fogyasztóiknak az üzeneteiket 

 – mondta.

De mi lesz azokkal a szlogenekkel, amiket a cégek mindenhol ugyanúgy használnak? Ilyen például a McDonald’s „I’m lovin’ it’ szlogenje, ami reklámokban és az éttermekben is számtalan helyen megjelenik. Vagy a Nike „Just do it” felszólítása. De a frissen NER-közeli tulajdonba került Vodafone karácsonyi hirdetéseinek végén is a „Together we can” mondat villan fel angolul. Lesz ezekből „Szeretem”, „Csak csináld”, esetleg „Együtt képesek vagyunk rá”? Fülöp Szilvia szerint nem, mert ezek a már említett árujelzőnek, vagyis a védjegy részének tekinthetők. 

A törvény is úgy rendelkezik, hogy ez kivételt képez, tehát meg lehet jeleníteni angolul. Vagyis hatósági ellenőrzés ide vagy oda, a nagy cégek ugyanúgy bombázhatnak minket angol, vagy más nyelvű szlogenekkel.

Az óvodák ellen már felléptek

Az idegen nyelvű magánóvodáknak korábban már meggyűlt a bajuk a kormányhivatalokkal. 2020 végén több intézmény is levelet kapott arról, hogy a nevükből és a nevelési programjukból is törölniük kell minden utalást a nyelvoktatásra – írta meg a 24.hu. A lap birtokába került levelezésben Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetője azt fejti ki, hogy a köznevelési törvény értelmében 

az óvodákban a nevelés nyelve csak a magyar lehet, vagy nemzetiségi óvodák esetében egy nemzetiségi nyelv.

Mivel az angol a jogszabályok szerint nem minősül nemzetiségi nyelvnek, „így az ezen a nyelven történő óvodai nevelés nem jogszerű” – áll a levélben. Az érintett intézményeket pedig felszólították, hogy az angol nyelv oktatására vonatkozó részt töröljék az óvoda elnevezéséből. A 24.hu szerint az intézkedés leginkább azokat a magáncégek által alapított magánóvodákat érintette, amiket a Magyarországon élő külföldi, vagy vegyes házasságban élő párok választottak a gyerekeiknek.

Nyitókép: Facebook/Varga Judit