Hogyan védekezzünk a sokkoló infláció ellen?

A dobogósoknál immár három számjegyű a drágulás mértéke tavaly óta – derült ki a KSH friss inflációs adataiból. A Statisztikai Hivatal szerint a fogyasztói árak novemberben átlagosan 22,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez újabb, csaknem 30 éves rekordot jelent. Az élelmiszerek ára éves összehasonlításban 43,8 százalékkal emelkedett. Ez uniós csúcsot jelent, a tagállamok közül messze Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára. Mutatjuk az elmúlt egy évben legtöbbet dráguló termékekeket.

• Tankönyv 138,9 %
• Vezetékes gáz 124,3 %
• Tojás 102,9 %
• Brikett, koksz 95,1 %
• Sertészsír 89,4 %
• Kenyér 81,8 %
• Tejtermékek (sajt nélkül) 79 %
• Sajt 78,8 %

Európa tetején a magyar drágulás  

„Meglepőek voltak a végleges számok" – mondta az rtl.hu-nak Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője. „Mindenki 20 százalék feletti inflációval számolt, de ez a 22,5 százalékos szám nagyon magasnak számít. Bár még nem jött meg az összes ország adata, már biztos, hogy novemberben Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.” 

Bár a kormányzati kommunikációban folyamatosan a szankciók hatásairól beszélnek, a szakértő szerint a drágulásnak jelentős mértékben belső okai vannak. 

Az év elején például húsz százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, aminek a költségeit a vállalkozások úgy tudták kigazdálkodni, hogy áthárították a lakosságra. De nem segített a forint árfolyamának bezuhanása sem – sorolja Hornyák József. „Miután a termékek jelentős részét külföldről hozzuk be, ezért az importált termékeknek az árában megjelenik a forint gyengülésének hatása. Illetve a kormány különböző különadókat vetett ki, például a kiskereskedelmi szektorra is, és nem meglepő módon a cégek az extra adóterhet beépítették az áraikba. Tehát egyre több olyan tényező volt, ami egyre feljebb és feljebb hajtotta az inflációt Magyarországon.”

De még nincs itt a vége. Hornyák József szerint az üzamanyagok hatósági árának eltörlése tovább emeli az inflációt. „Ez a következő két hónapban akár 2 százalékpontos emelkedést is hozhat” – mondta, de mivel drágulást előidéző többi tényezőben sem látszik a javulás, a végleges szám szerinte magasabb lesz. 

Decemberben nagy valószínűséggel 25 százalékos lesz az infláció, januárban pedig akár még ennél is magasabb lehet. Úgy is mondhatjuk, hogy a következő 1-2 hónapban várhatóan megközelíti a 26 százalékot a drágulás üteme
 

 – festett borús képet az elemző.

A novemberi adatban ráadásul már benne van a tojásra és a krumplira bevezetett árstop, ez azonban legfeljebb csak lassította az élelmiszerek drágulásának mértékét. Hornyák József szerint a hatósági árak nem fékezik, hanem éppenséggel növelik az inflációt, mert az összes többi termék drágul miattuk. „Annyit emeltek, amennyit csak tudtak a többi termék árán. A burgonyán és a tojáson keletkező veszteséget ugyanúgy szétszórják a többi árura. Tehát egy vásárló hiába veszi olcsóbban ezeket a termékeket, ugyanakkora áremelkedést tapasztal, mintha nem lennének árstoposak.”

A makroelemző szerint a friss inflációs adat azt is jelenti, hogy a keresetek vásárlóereje jelentős mértékben csökken. „Novemberben 3-4 százalékkal eshetett a keresetek reálértéke éves alapon. Elmondhatjuk, hogy 3 hónapja folyamatosan csökkennek a reálbérek.” Ha valaki a fizetése nagy részét élelmiszerre költi, akkor ő még nagyobb pénzromlást tapasztal. „Ha valakinek a fogyasztói kosarában nagyobb súllyal szerepel az élelmiszer, ő akár 30 százalékos inflációt is érzékelhet” – mondta Hornyák József.

Indulhat a családi kiadáscsökkentés

Ilyen árak mellett mit tud tenni, akinek nincs pénze befektetni? Hogyan tud több pénzt csinálni a megélhetésre? Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakember szerint közel az év vége, ami remek alkalom a kiadásaink részletes felülvizsgálatára. „Aki éppen kijön a fizetéséből és nem tud félretenni, valójában az is tud megtakarítani” – magyarázta Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője.

„Vajon utoljára mikor nézte meg, hogy a bankszámla költségei mekkorák? Lehet, hogy nem is tudja, hogy mennyi pénzt fizet a bankjának. Ilyenkor ki szokott derülni, hogy vannak olyan állandó költségek, amiket sose néz. És az is lehet, hogy amióta szerződést kötött, sokkal jobb bankszámlacsomagok vannak” – mondta. Ugyanez igaz a telefon előfizetésre, a kábeltévére, az internetre, a streaming-szolgáltatásokra, vagy a különféle biztosításokra. 

A legtöbb teljesen felesleges kiadásunk azoknál a költéseknél van, amelyekre nem figyelünk. Beállítunk egy csoportos beszedési megbízást, vagy automatikus utalást, megy a maga útján, és lehet, hogy réges-rég a lehető legdrágább csomagban vagyunk, vagy legalábbis sokkal jobb ajánlatok vannak a piacon
 

– figyelmeztet a szakember. Szerinte érdemes az összes családtag kiadásait átnézni. „Lehet, hogy elköltünk fejenként évente több tízezer forintot úgy, hogy évekig nem nézzük meg, hogy az úgy nekünk optimális-e.”

Tóth Levente szerint ilyen magas árak mellett a vásárlásoknál is nagyon felértékelődik a tájékozódás szerepe. „Egy nagyobb összegű kiadásnál mindenképp érdemes egy szűrést csinálni az árösszehasonlító oldalakon, hogy hol olcsóbb az adott termék. De az árak mellett azt is hasznos figyelni, hogy milyen kapcsolódó szolgáltatások vannak: ki vállal ingyenes kiszállítást, hol alacsonyabbak az egyéb költségek. Hagyjuk versenyezni a kereskedőket értünk, és ezt az interneten könnyedén megtehetjük” – mondta a Bank360 vezető elemzője.  

A szakember szerint a szomszédos Ukrajnában zajló háború miatt sokan legalább a rezsikiadásaikkal kapcsolatban tudatosabbak lettek. „Nem fűtöm a teljes lakásomat, vagy lejjebb tekerem a termosztátot. Ezeket megérezzük, de érdemes mérlegelni, hogy a komfortunk kis csökkentése a költségekben nagy csökkenést jelenthet.” A kicsit alacsonyabbra tekert termosztát és a kicsit több ruha pedig komoly energiamegtakarítást jelenthet. 

Nyitókép:  iStock / Getty Images