Negatív rekord: 27 százalék lehet az infláció decemberben

Idén 4,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedésre számít a Kopint-Tárki Zrt., írja a Népszava a cég idei utolsó becslései alapján. 

2023-ra a Kopint-Tárki elemzői fél százalékos GDP-csökkenést várnak. Ez annyit tesz: a gazdaság leginkább szinten marad.

Megjegyzik: a magyar áremelkedés a 2022. novemberi, 22,5 százalékos éves ütemmel Európai Unió-szerte az első helyre lépett, megelőzve a korábbi éllovas balti országokat is. 

Az EU-ban megállni látszik az infláció, nálunk viszont még mindig nő, ezért Magyarország elsősége 2023 első felében is fennmaradhat, ami akár az egész évet is jellemezheti. Az idei, 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ban a Kopint-Tárki 19 százalékot vár.

A 12 havi infláció az üzemanyagár-korlátozás eltörlése miatt már idén decemberben eléri a 26,5-27 százalékot – idézi a lap Palócz Évát, a cég vezérigazgatóját, aki szerint közel sem biztos, hogy ezen a ponton tetőzik az árhullám: 2023 hasonlóan magas vagy még magasabb árindexeket hozhat. 

Nagy Márton: Jövőre másfél százalékos növekedés

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján csütörtökön azt mondta: a kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után.

Elmondta: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

A költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben – tette hozzá.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images