A dízel miatt valószínűleg nekünk is fájni fog, de az oroszoknak sokkal jobban – életbe lépett a szankciók újabb köre

Oda ütnek, ahol tényleg nagyon fáj: vasárnap óta tilos orosz nyersolajból készült benzint, dízelt, kerozint, fűtő- és kenőolajat, illetve egyéb finomított termékeket behozni az Európai Unióba. 

Mindez annak a hatodik szankciós csomagnak a része, amit Ukrajna orosz inváziója miatt tavaly júniusban fogadtak el az uniós országok vezetői – köztük Orbán Viktor.

A cél az, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit, vagyis Vlagyimir Putyinnak kevesebb pénze legyen az Ukrajna elleni hadműveletek finanszírozására.

Az embargó két lépcsőben lépett életbe. Tavaly decemberben először az orosz kőolaj behozatalát tiltották meg. Ez alól a csővezetéken behozott olajat feldolgozó országok, így Magyarország és Szlovákia is mentességet kapott, vagyis a Mol és a Slovnaft finomítóiban továbbra is feldolgozhatják az orosz kőolajat. A németek és a lengyelek nem kértek az orosz olajból, a kiváltását ráadásul a tengeren is meg tudják oldani, a Barátság csővezeték északi ágát ezért leállították. Az embargó vasárnap élesített második fázisa a kőolajból finomított termékekre vonatkozik: egyrészt megtiltják ezek behozatalát, másrészt az orosz kőolajhoz továbbra is hozzáférő tagállamok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból készített termékekkel.

A nyersolaj és a finomított kőolajtermékek embargójával a putyini Oroszországot a legjelentősebb bevételi forrásától fosztják meg. A orosz költségvetés tavalyi bevételeinek 60 százaléka a kőolaj eladásából származott. 

Ez az orosz gazdaság egyik legfontosabb exportcikke, a leválás róla ráadásul sokkal jobban fáj az orosz költségvetésnek, mint az Európai Uniónak. 

Az olajat nem is tudják egykönnyen másnak értékesíteni: az oroszok legnagyobb kikötői a Balti-tengernél és a Fekete-tengernél vannak, mert eddig Európát szolgálták ki, az EU és a G7 országok közösen bevezetett ársapka pedig lenyomja az orosz dízel árát – így Moszkva nyereségét is.

De mi lesz a dízellel?

Az embargó első lépcsőjének életbe lépését zökkenőmentesen megugrották a tagállamok: az orosz nyersolajat sikeresen kiváltották, az ellátásban nem volt fennakadás. Magyarországot pedig ez nem is érintette, mivel mentességet kaptunk alóla. A második fázis a dízel miatt lesz nehezebb. 

Az Európai Unióban 10 százalékkal több dízel fogy, mint amennyit a tagállamok finomítóiban elő tudnak állítani. A különbséget eddig Oroszországból pótolták. 

A függés ugyanakkor kölcsönös, mutat rá a hvg.hu elemzése: az oroszok által exportált dízel több mint felét eddig az Európai Unióban adták el, vagyis ők a legfontosabb piacukat bukják el.

„Az orosz dízel kiváltásával most meg kell küzdenie Európának” – mondta az rtl.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy az Európán kívüli országokból végül orosz eredetű termékek kerülnek vissza az uniós piacra. „Az embargók idején mindig az szokott lenni, hogy megtalálják a kiskapukat. Az orosz termékek más országokból megvásárolva eljuthatnak az európai piacokra, Marokkóból, Törökországból vagy éppen Malajzián keresztül. Erre utal, hogy az oroszok már az embargó előtt elkezdték felvásárolni a leselejtezés előtt álló tankereket” – magyarázta.

Az intézkedés ugyanakkor szerinte borzasztóan fájni fog az orosz gazdaságnak, és nagyon megnehezíti a háború finanszírozását. 

Az orosz nyersolaj ára is nagyon lement. Akár 40 százalékkal is zuhanhat az olajból és olajszármazékokból származó bevételük, ennyivel kevesebbet fognak bezsebelni. Ez nagyon sok, akármennyire is azt szokták hangoztatni, hogy nekik ez nem fáj
 

 – mondta a szakember.

Az oroszok veszteségeit ráadásul tovább növeli, hogy rajtunk kívül szinte minden uniós ország azon dolgozik, hogy felszámolja a függést az orosz földgáztól. „Vannak olyan országok Európában, amelyek teljes egészében leváltak az orosz gázról, vagy nagyon közel állnak hozzá. A földgázbehozatalban akár 75 százalékos is lehet a visszaesés, vagyis összességében Oroszországot keményen sújtják a szankciók.”

Holoda Attila szerint az orosz olajhoz hozzáférő közép-európai országoknak még az okozott kihívást, hogy vasárnaptól a kőolajból finomított termékek kereskedelmét és továbbértékesítését is korlátozzák. 

Erre azért van szükség, hogy az itteni finomítók ne kerüljenek versenyelőnybe azokkal szemben, amelyek nem használhatják az olcsó orosz kőolajat. 

A Mol dolgát ez azért nehezíti meg, mert a piacait a százhalombattai és a pozsonyi finomító működésének összehangolásával látta el, a pozsonyi finomító ráadásul döntően exportra termelt, orosz olajból. „Történelmi okokból az ott megtermelt üzemanyag nagy részét Csehországban értékesítették. Na most ez az, ami tiltás alá esik. Ez annyiban megoldódni látszik, hogy a szlovák kormány közbenjárására decemberig felmentést kaptak az itt készülő termékek cseh exportjára” – mondta Holoda Attila.

Az exporttilalom egyébként nem teljes. Ha egy orosz kőolajat használó cég bizonyos százalékban nem orosz eredetű alapanyagot is felhasznál, akkor ugyanakkora százalékban a késztermékeit is eladhatja máshol. Ez az úgynevezett tömegmérleg elv.

Azt ígérik, nem lesz baj

A Mol szerint az életbe lépő újabb szankciók miatt nem kell üzemanyaghiányra számítani. Az rtl.hu megkeresésére azt válaszolták: felkészültek a szankciókra és február 5-e után is képesek fennakadás nélkül biztosítani az ország üzemanyagellátását. „A Barátság-vezetéken keresztül továbbra is érkezik az orosz kőolaj, amiből a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóiban benzint, dízelt és egyéb terméket állítanak elő” – írta az olajtársaság sajtóosztálya. Szerintük az Európai Unió által kidolgozott tömegmérleg elvnek köszönhetően akadálytalanul tudják majd értékesíteni az orosz eredetű olajből készült üzemanyagot. 

Ezáltal biztosított a régió üzemanyagellátása is
 

 – tették hozzá.

Rákérdeztünk arra is, hogy a háború okozta bizonytalanság és a szankciók miatt milyen intézkedéseket vezettek be a cég működésében. A Mol közlése alapján a cég az elkövetkező években hatalmas összegeket költ arra, hogy a finomítóiban az orosz mellett a világ más tájairól származó kőolajat is fel tudjanak dolgozni. Az átállás „az ütemtervnek megfelelően halad, a tervezett beruházások előkészítése és megvalósítása folyamatban van” – írták. Az olajtársaság szerint a fejlesztések költsége akár a 700 millió dollárt, azaz a jelenlegi árfolyamon számolva a 246 milliárd forintot is meghaladhatja. Az üzemek átalakítása hosszabb, több éves folyamat. Az elmúlt években végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a százhalombattai finomító most a kapacitása 30 százalékában képes arra, hogy nem Oroszországból, hanem máshonnan származó kőolajat dolgozzon fel. 

Nyitókép: Mintát vesznek a gázolajból a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2017. május 19-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt