Élesítették az eddigi legdurvább szankciót Oroszország ellen – lőttek a hatósági áras üzemanyagnak?

Mi az az olajembargó?

Az uniós országok vezetői júniusban döntöttek arról, hogy decembertől korlátozásokat vezetnek be az orosz olajimportra. 

A tankhajókon szállított nyersolajat kitiltották az Európai Unióból, a csővezetékeken érkező olajat azonban az intézkedés – a magyar kormány ellenkezése miatt – nem érinti. 

Az embargótól azt várják, hogy év végére a korábbi tizedére esik vissza az oroszok uniós olajexportja. A korlátozást jövő februártól a finomított kőolajtermékekre is kiterjesztik.

Mindezek mellett olyan pénzügyi korlátozások bevezetéséről is döntöttek, amelyek a világ többi részén is jelentősen megnehezítik az orosz olaj kereskedelmét. Amióta Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, ez volt a hatodik szankciós csomag, amit az Európai Unió elfogadott. A javaslatot – a többi szankciós csomaghoz hasonlóan – Magyarország is megszavazta.

Miért döntöttek a bevezetése mellett?

Az uniós országok sokáig jóval több pénzt költöttek orosz energiahordozókra, mint Ukrajna támogatására. Joseph Borell, az EU külügyi főképviselője például áprilisban arról beszélt: Ukrajna addig egymilliárd euró segélyt kapott – miközben a támadás kezdete óta Oroszország 35 milliárd euróhoz jutott az energiahordozók eladásából. Bár a háború kitörésekor főleg a gázfüggésről szóltak a hírek, az olajkereskedelem Moszkvának sokkal fontosabb: a Telex szerint tavaly háromszor annyi pénzt kerestek rajta. 

Az olajembargó azért durván fájó, mert az idei orosz költségvetés bevételeinek 60 százaléka a kőolaj eladásából származott.

Az olaj az orosz gazdaság egyik legfontosabb exportcikke, a leválás róla ráadásul sokkal jobban fáj az orosz költségvetésnek, mint az EU-nak. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: a teljes orosz kivitel 24 százalékát a nyersolaj adja, további 13 százalékot pedig a feldolgozott olajtermék. Vagyis a kettő együtt bőven több, mint az orosz export egyharmada. A lapnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője azt mondta: az embargó bevezetésével Oroszország a piacainak több mint a felét elbukja, ami év végére napi 350-400 millió dolláros bevételkiesést jelenthet. Ez pedig nagyon megnehezíti az Ukrajna elleni, borzasztóan drága hadműveletek finanszírozását.

Ha az Európai Unió nem veszi meg az oroszok olaját, miért nem adják el másnak?

Ez nem olyan egyszerű. A szállítás átszervezése komoly logisztikai problémát jelent. Az oroszok legnagyobb kikötői a Balti-tengernél és a Fekete-tengernél vannak, mert eddig Európát szolgálták ki. Ezekből viszont csak kisebb kapacitású hajókat lehetne elindítani a világ más pontjaira, mert az óriási tankerekkel a környező tengeri szorosok nem járhatóak. De a hvg.hu-nak nyilatkozó elemző szerint a lehetséges vevők sem feltétlenül kapkodnak az orosz olajért. Pletser Tamás a lapnak azt mondta: ha például egy kínai finomítónak hosszú távú szerződése van egy közeli-keleti partnerrel, azt nem biztos, hogy felrúgja, ráadásul egy más kémiai tulajdonságokkal bíró energiahordozó feldolgozásához az üzemeket is át kell alakítani. A pénzügyi szankciók részeként ráadásul az uniós pénzintézetek nem biztosíthatják az orosz olajat szállító hajókat, ami tovább nehezíti, hogy az orosz kormány máshol értékesítse az energiahordozót.

Miért marad ki az embargóból Magyarország?

Bár az embargó a csővezetekéken érkező olajra nem vonatkozik, a németek és a lengyelek nem kérnek az orosz olajból, ezért a Barátság csővezeték északi ágát leállítják. A Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot ellátó déli szakaszon viszont továbbra is jön majd a nyersolaj, vagyis a Mol százhalombattai finomítójába is. A szankciós csomag elfogadása után Orbán Viktor egy Facebookra feltöltött videóban arról beszélt, hogy a magyar családok nyugodtan alhatnak. „Sikerült visszavernünk a Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon” – fogalmazott a miniszterelnök. 

Kibírhatatlan lett volna számunkra, hogyha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot 

 – tette hozzá Orbán Viktor.

A Mol dunai finomítója 64, a pozsonyi üzeme pedig 95 százalékban orosz olajat dolgozott fel eddig. Az olajcég a Horvátországból érkező Adria-vezetéken is meg tudná oldani az üzemek ellátását, az üzleti modellje azonban az orosz olaj feldolgozására épül, és a berendezéseiket is arra optimalizálták. Ráadásul Ukrajna megtámadása után csökkent a kereslet az oroszok olajára – vagyis jelentősen olcsóbb lett. 

Így a Mol hatalmas nyereségre tesz szert azzal, hogy a versenytársaival ellentétben orosz olajat dolgoz fel. 

Az állami olajcég extraprofitja ráadásul a kormánynak is jól jön: egyrészt finanszírozható belőle a hatósági áras, olcsó üzemanyag, másrészt az államkassza bevételeit – vagyis a kormány által elkölthető pénzt – gyarapítja. Pletser Tamás, az Erste iparági elemző a g7.hu-n megjelent elemzésében úgy számolt: a Mol finomítói és nagykereskedelmi üzletága napi 3-3,5 milliárd forint extra adózás előtti nyereséget termel az olcsó olajnak köszönhetően, amiből egyrészt kap a kormány, másrészt ellensúlyozni lehet belőle az olcsósított üzemanyag miatti veszteségeket. Szóval a ragaszkodás az orosz olajhoz kőkemény pénzkérdés.

Milyen hatása lesz Magyarországon?

Holoda Attila energiapiaci szakértő szerint az olajembargó további ellátási problémákat okozhat Magyarországon. A szakember az mfor.hu-nak arról beszélt, hogy a Mol két finomítója, a százhalombattai és a pozsonyi összehangolásával oldja meg az üzemanyagellátást. A pozsonyi több benzint, a százhalombattai több dízelt termel. Mivel az olajtermékekre vonatkozó embargó életbe lépése után az orosz alapanyagból előállított termékekkel tilos lesz kereskedni, az üzemanyagellátás eddigi rendje felborul, ami további ellátási gondokat okozhat. Holoda Attila arra számít, hogy januártól véget ér a benzinárstop.

Mit mond a kormány, meddig marad a hatósági áras benzin?

A kormányközeli sajtó napok óta arról cikkez, hogy veszélybe került az orosz olcsó kőolaj Magyarországon, amiért „Brüsszelt”, vagyis az Európai Uniót hibáztatják. Arról is írnak, hogy veszélybe került a benzinárstop fenntartása. A kormánypárti politikusok egyelőre óvatosabbak. Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy most ugrik a majom a vízbe. A miniszterelnök szerint ellátási hiánytól nem kell tartani. „A probléma az ár, mert a szankciók árfelhajtó hatása alól azonban Magyarország sem tudja magát kivonni, és ezért várjuk, hogy december 5-én az árakra milyen hatást gyakorol a szankciók hatályba lépése” – mondta Orbán Viktor. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt szerdai Kormányinfón borúlátóbb volt. „Aggasztó hírek vannak” – mondta a tárcavezető. Szerinte az ársapkákon akkor változtatnak, ha az ellátásbiztonság veszélybe kerül. A politikus azt is hozzátette: a Mol-nak kell választ adnia, hogy el tudja-e látni az országot benzinnel és dízellel. Ha nem, akkor veszélybe kerül a hatósági áras üzemanyag – mert az import jóval drágább lenne.

Nyitókép (illusztráció): Az orosz kőolajat szállító Barátság csővezeték fogadóállomása a csehországi Nelahozeves környékén működő olajtartálytelepen 2022. augusztus 15-én – Fotó: Martin Divisek / MTI / EPA