A kormányhivatalok évekig elhúzzák az eljárásokat, de már öt nemváltoztatási kérelmet hagytak jóvá a héten

„Felbecsülhetetlen érzés az, amikor végre az a név és nem áll a személyidben, ami valójában is vagy” – ezekkel a szavakkal kommentálta a Háttér Társaság egyik ügyfele, hogy több évnyi várakozás után Budapest Főváros Kormányhivatala hozzájárult ahhoz, hogy a hivatalos irataiban is megváltoztathassa a nemét és a nevét. Nagyon nehéz időszakon van túl. 

Úgy érzem, végre indulhat az életem. Nem kell többet szégyenkeznem, hogy furcsán néznek majd a személyimet elkérő emberek a leghétköznapibb esetekben. Úgy gondolom, ezt mindnyájunk megérdemli, hiszen mi is csak élni szeretnénk az életünket kellemetlenségek nélkül 

– tette hozzá.

Egy másik érintett négy éven át várt arra, hogy a papírjaiban is az a nem és a név szerepeljen, amivel a mindennapjait éli. „Nagyon izgultam, és amikor elolvastam a levelemet, nem akartam elhinni, hogy végre sikerült. Örömkönnyek jöttek belőlem. Nem tudom elmondani, hogy mennyire boldog vagyok” – osztotta meg az érzéseit. Azt, hogy kik ők és hol élnek, nem szerették volna elárulni, interjút sem vállalnak. A Háttér Társaság honlapján megjelent közleményben meséltek arról, hogyan élték meg az elmúlt pár napot. 

A Háttér Társaságtól úgy tudjuk: a kormányhivatal újabb kérelmeket hagyott jóvá, így már öt érintettnek engedélyezték a nemváltást néhány napon belül. 

Ők kikérhetik az új születési anyakönyvi kivonatukat és az az alapján kiállított új okmányaikat.

Évek óta vártak

2020 márciusában a koronavírus első hullámával küzdött az ország és néhány napja tartott a szükségállapot, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy salátatörvényt, amelynek a 33. paragrafusa ellehetetlenítette, hogy a transznemű és interszex emberek megváltoztassák a nemüket és a nevüket a hivatalos irataikban. A javaslat ellen szakmai és civil szervezetek, nagykövetségek, az ENSZ emberi jogi biztosa és az Európai Parlament is tiltakozott – a fideszes és KDNP-s képviselők 2020 májusában mégis megszavazták.

A módosítás értelmében az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. 

Vagyis a törvény arra kényszeríti a transz embereket, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik a nemi identitásukat, megjelenésüket. 

A jogszabályba ráadásul az is bekerült, hogy a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell az új szabályokat – vagyis azokra az ügyekre is, amik a törvény benyújtása előtt indultak. Ez sok érintett számára azért volt különösen nehéz, mert már évek óta vártak a kérelmük elbírálására.

Miután a törvény hatályba lépett, a hatóságok az új jogszabályra hivatkozva egymás után utasították el a kérelmeket. Az érintettek egy része azonban jogvédők segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. 

Az Alkotmánybíróság végül kétszer, 2021 tavaszán és őszén is kimondta, hogy a folyamatban lévő ügyeket nem lenne szabad blokkolni. A kormányhivatalok ennek ellenére mégsem adtak hozzájárulást nem- és névváltoztatáshoz. Mostanáig.

Eltörölnék a törvénymódosítást

„Az egyik ügyfelünk esetében 18 lépés volt az elmúlt években” – mondta az rtl.hu-nak Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. Beadták a kérelmet, elutasították, pert indítottak, párhuzamosan az Alkotmánybírósághoz fordultak – lehetne sorolni. Ezeket a köröket kellett lefutni minden esetben. „Van olyan ügyfelünk, aki 2019-ben adta be a kérelmét. Az ő esetében lassan négy éve tart ez a hercehurca.”

Az LMBTQ emberek jogainak védelmével foglalkozó civil szervezetnél évek óta küzdenek a törvénymódosítás ellen. 

A Háttér Társaság szerint a kormányhivatalok számára minden adott volt, hogy lefolytassák az eljárásokat, mégis minden jogi lehetőséget kihasználtak, hogy elhúzzák a kérelmek elbírálását. 

Nyáron például elkezdtek olyan értesítéseket küldeni, hogy a kérelmezőknek egy igazságügyi szakértővel kell találkozniuk ahhoz, hogy egy vizsgálat tisztázza: tényleg transzneműek-e, vagy sem. „Pedig amikor az ügyfelünk négy éve leadta a nem- és névváltoztatási kérelmét, akkor annak része volt egy pszichológusi, egy pszichiáteri, sőt egy szakorvosi vélemény is. Ezek a dokumentumok már négy éve ott voltak a hivatalnál. Ők mégis azt mondták, hogy szükség van még egy szakértői véleményre” – mesélte az ügyvivő. Az érintetteknek ez rengeteg stresszt jelentett, mert úgy érezték: minden korábban vállalt megpróbáltatás – vizsgálatok, szakvélemények beszerzése – dacára egy vadidegen kezébe került a sorsuk, akiről nem tudták, milyen hozzáállásra számíthatnak tőle.

Dudits Luca szerint akinek a neme megegyezik az irataiban szereplő névvel, az bele sem gondol, hogy a mindennapokban hányszor kerül nehéz és megalázó helyzetbe az, akinek nem. 

Akárhányszor a postára megyünk, be kell mutatni a személyinket az ajánlott levelek vagy csomagok kiadásához. Amikor fizetünk a bankkártyánkkal, azon is rajta van a nevünk. Albérletkeresésnél vagy állásinterjúknál ugyanúgy probléma, ha bekérik mondjuk a diplomát, és az abban található név nem egyezik a jelentkező kinézetével és identitásával 

– sorolja a példákat. „De ha vonattal utazunk és online vásároljuk a jegyet, azon is rajta van a nevünk – aminek az ellenőrzéséhez el szokták kérni az iratokat, pláne, ha valamilyen kedvezménnyel utazunk. Teljesen abszurd, hogy utazol a vonattal vidékre a szüleidhez, és azon kell agyalnod, hogy a kalauz vajon fog-e ügyet csinálni.”

Ezek a helyzetek nemcsak kellemetlenek, de veszélyesek is lehetnek az érintettek számára. „Minden egyes ilyen alkalom egyrészt megalázó, mert kérdezősködnek vagy furcsán néznek. Másrészt veszélybe is sodorhatják az érintetteket, mert a beleegyezésük nélkül nyilvánosságra hozzák a szexuális irányultságukat vagy a nemi identitásukat, ami zaklatásnak és támadásoknak teheti ki őket” – magyarázta.

A Háttér Társaság adatai szerint 2018 májusa és a törvénymódosítás elfogadása, azaz 2020 májusa között 126 nem- és névváltoztatási kérelmet nyújtottak be. Ebből mindössze négyet hagytak jóvá, 122-t elutasítottak vagy nem hoztak róla döntést.

A jogvédő szervezetektől összesen 70-en kértek segítséget – vagyis még mindig rengetegen várnak a kormányhivatalok döntésére. Szerintük a törvénymódosítást vissza kellene vonni. „Egészen elképesztő, hogy emberek életéből évek mennek el arra, hogy küzdünk az állammal egy olyan jogért, ami húsz éven át létezett Magyarországon, és 2018-ban az Alkotmánybíróság is kimondta róla, hogy emberi jog. Ez egy embertelen és jogsértő törvény, amit vissza kellene vonni” – mondta Dudits Luca.

A kormány hallgat

A 33-as paragrafust tartalmazó törvényjavaslat vitájában a kormánypárti képviselők adminisztratív, egészségügyi és büntetés-végrehajtási okokkal magyarázták a nemváltoztatás jogi ellehetetlenítését. A benyújtó Semjén Zsolt nem ment el a vitára. 

Megkérdeztük a kormányhivatalokat felügyelő Miniszterelnökséget, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása ellenére a nem- és névváltoztatási ügyek miért húzódnak ennyi ideje. Mivel a hivatalok lassúsága több éven át tartó nehéz helyzetbe hozta az érintetteket és családjukat, arra is kíváncsiak voltunk, milyen lépéseket tesznek azért, hogy a hasonló ügyek ne húzódhassanak évekig. 

Választ egyelőre nem kaptunk.

A Fókusz 2020-as riportjában transznemű emberek vallottak arról, hogy milyen következményei lesznek a nem- és névváltozásukat ellehetetlenítő törvénymódosításnak: 

Nyitókép: a transzbüszkeség zászlaja a Parlament előtt. Fotó: Háttér Társaság