„Ez még csak a kezdete annak a viharnak, amibe megyünk bele” – pokoli őszre figyelmeztetnek a szakértők

A margarin az abszolút rekorder. A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban összesíti, hogy bizonyos termékek ára mennyit emelkedett egy év alatt. A KSH legfrissebb, keddi adatai alapján az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett 2021. júliusához képest. Íme a dobogó:

• a margarin 65,8 százalékkal,
• a kenyér 57,9 százalékkal,
• a sajt 52,6 százalékkal drágult az elmúlt egy évben.

De jelentősen többet kell fizetni a száraztésztáért (49,1 százalék), a tejtermékekekért (43,8 százalék) és a baromfihúsért (38,8 százalék) is. A statisztikai hivatal szerint júliusban 13,7 százalékos volt az infláció, ami 24 éves rekordot jelent.

Ennél csak durvább drágulás jön  

„A fenti számok ráadásul úgy jöttek ki, hogy július végéig a cégautókba is hatósági áron lehetett tankolni, és a rezsicsökkentés részleges felszámolása is csak augusztustól lépett hatályba” – mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő. „A drágulás a következő hónapokban is velünk marad. Sőt, a jelenleginél is nagyobb infláció várható” – árulta el Hornyák József, a Porfolio.hu makroelemzője. „Mivel az áramért kétszeres díjat kell majd fizetni átlagfogyasztás felett, a gázért pedig hétszeres díjat, ez meg fogja dobni az inflációt az őszi hónapokban” – magyarázta a szakember. De mennyivel? – kérdeztünk vissza.

„A magasabb rezsiszámlák 2-3 százalékpontos emelkedést is jelenthetnek. Vagyis az őszi hónapokban könnyedén megeshet, hogy 15-16 százalékos lesz az infláció (Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerdán arról beszélt, hogy őszre közel 20 százalékra nőhet az infláció mértéke). Ha a világpiaci helyzet kedvezőtlenül alakul, és Magyarországon minden adóemelés hatása érvényesül, akkor 16 százalék feletti lehet, ha pedig a kormány az üzemanyagárstopot is teljesen felszámolja, akkor a 17 százalékot is meghaladhatja” – mondta Hornyák József.

A kormányzati kommunikációban a drágulásért kizárólag az ukrajnai háborút teszik felelőssé, a makroelemző szerint azonban

érdemesebb idehaza, a választások előtti osztogatás környékén keresni a bajok forrását, az infláció ugyanis már a harcok kitörése előtt nagyon magas volt Magyarországon.

Hornyák József azt mondta, a friss intézkedések is további dráguláshoz vezetnek.

A kormány legújabb intézkedései tovább emelik az inflációt. A különadók abszolút, a népegészségügyi termékadó szintén, és a rezsicsökkentés korlátozása is. Rengetegen fognak sokkal magasabb gáz- és áramszámlát kapni

– sorolta a szakember.

A boltokban tapasztalható dráguláshoz a hatósági árak is hozzájárulnak. „Az árstopos termékek ára stabil, például a csirkemellé nem változik. A helyettesítő termékek ára azonban nagyon gyorsan emelkedik, vagyis a csirke többi részét sokkal drágábban tudjuk megvásárolni. Ennek az az oka, hogy a csirkemellet elkapkodják az emberek az alacsony áron, de ha elfogy, akkor a csirke többi részét keresik. Márpedig a boltokban egyre többször van hiány az árstopos termékekből” – magyarázta a szakember.

Rekordgyenge forint, elszálló kamatok

„Amit most látunk, ez még csak a kezdete annak a viharnak, amibe megyünk bele” – mondta az rtl.hu-nak Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár, aki szerint a magyar gazdaság szempontjából sorsdöntő az uniós pénzek sorsa. A tét az a több mint 11 ezer milliárd forintnyi pénz, ami Magyarországnak járna, de az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztották. Ahhoz, hogy a pénzcsapokat újra megnyissák, az Európai Bizottságnak meg kell állapodnia a kormánnyal. Ezt azonban Brüsszelben komoly feltételekhez kötik.

Kapcsolódó cikkünk: 11 ezer milliárdért küzd az Orbán-kormány, bármit megtennének a pénzért

„A legfontosabb kérdés, hogy októberre sikerül-e megegyezni az európai uniós pénzekről. Hogyha nem, akkor nagy baj lesz, további költségvetési kiigazításokra lehet szükség. És muszáj volna pénzt szerezni valahogy, miközben a befektetők menekülnének a forintból” – mondta Győrffy Dóra. Az őszi megállapodás azért fontos, mert a helyreállítási program jóváhagyása időigényes, és

ha év végéig nem történik meg, akkor a források nagy része elvész.

Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, amelyik szeretne hozzáférni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott alap forrásaihoz, de nincs jóváhagyott terve az elköltésükre a jogállamisággal, a média helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák miatt.

Győrffy Dóra szerint a költségvetés már most is nagyon nehéz helyzetben van.

Ezt mutatja az, hogy a multinacionális cégek már euróban is fizethetik az adójukat, így próbálnak devizához jutni

– mondta a közgazdász.

„Már így is rendkívül drágán tud csak a magyar állam hiteleket felvenni a nemzetközi piacokról. A forintkamatok már kilőttek, 10 százalék felett vannak. 2008 óta nem voltak ilyen magasan. Az állampapírkamatok is megugrottak, de ez még sokkal rosszabb lesz, hogyha nem sikerül megegyezni az Európai Unióval” – mondta a közgazdász, aki szerint a forint árfolyamát is a megállapodás tudná stabilizálni.

Ha a családoknál nem is, az államkasszánál örülhetnek a száguldó inflációnak. A Portfolio.hu szerint a költségvetésben hatalmas többlet jött össze idén júliusban: csaknem 256 milliárd forint. „Az infláció jelentős bevételeket jelent a költségvetésnek. Európa legmagasabb, 27 százalékos áfáján ugyanis az állam iszonyatos többletbevételre tesz szert. 

Az áremelkedés jelentős része tehát az államkasszába érkezik meg

– mondta Győrffy Dóra.

Egyre súlyosabb a helyzet a benzinkutakon

Az ATV szerint országszerte már száz körül van azoknak a benzinkutaknak a száma, ahol egyáltalán nem lehet tankolni az üzemanyaghiány miatt. A holtankoljak.hu pedig úgy becsüli: a 2000 magyarországi benzinkút közül már 1400-nál voltak ideiglenes ellátási gondok. 

Az autósok először a Balatonnál, majd országszerte egyre több helyen, a fővárosban és a nagyvárosokban is szembesültek azzal, hogy nem tudnak tankolni – vagy legalábbis nem akkor és nem annyit, mint amennyire szükségük lenne. A kormány július végén korlátozta az üzemanyagárstopot, azóta csak a magánszemélyek és a taxisok tankolhatnak olcsóbban. Az ellátási gondok miatt több cég is korlátozásokat vezetett be, a Mol-kutakon például már naponta csak egyszer lehet tankolni.

Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők pesszimisták a hatósági ár fenntarthatóságával kapcsolatban.

Valószínűleg tarthatatlanná válik a benzinársapka is. Tehát tankolni is drágább lesz

– véli Győrffy Dóra. Hornyák József azt hangsúlyozta, hogy a fuvarozócégeknek a legutóbbi szigorítás óta piaci áron kell tankolniuk, ami szerinte a termelői árak elszabadulásával kiegészülve további dráguláshoz vezet majd.

Ezek nagyon erőteljes hatást jelentenek majd, ami akár 30 százalék felé is viheti az élelmiszerinflációt

– mondta a makroelemző.

Alaposan megkavarhatta volna a helyzetet a Barátság kőolajvezeték leállítása is. Orbán Viktor májusban még a leghajmeresztőbb forgatókönyvnek nevezte azt, ha a vezetéken Magyarország nem kaphatna kőolajat. Az akkori uniós csúcson Magyarország, Csehország és Szlovákia 2024 végéig mentességet kapott az orosz olajembargó alól. Ez az Orbán-kormánynak két okból is nagyon fontos: egyrészt mert az ország szükségleteinek nagy részét onnan lehet kielégíteni, másrészt a 480 forintos lakossági üzemanyagár fenntartását eddig az olcsó orosz kőolaj tette lehetővé. Bár most ez néhány napig nem érkezett Magyarországra, az import nemsokára újraindulhat. 

Milliók fizetése és nyugdíja ér majd kevesebbet

A nyugdíjakat év elején 5 százalékkal emelték, majd júliustól további 3,9 százalékos emelésről döntöttek. Mivel a számításnál a tavaly decemberi, alacsonyabb juttatást vették alapul, az átlagnyugdíj körülbelül 6 ezer forinttal lett több. 

Ezt azonban elviszi az infláció, ahogy azok is pórul járnak, akiknek a fizetését nem emelték az inflációt meghaladó mértékben.

„Év elején még érdemben nőttek a reálbérek, a következő hónapokban azonban az infláció utol fogja érni a keresetek növekedését. Sőt, van esély arra, hogy meg is haladja azt, ami azt jelenti, hogy a keresetek vásárlóereje csökkenni fog” – magyarázta Hornyák József. 

Most már ott tartunk, hogy aki 10 százalékos béremelést kapott, annak már az infláció elvitte az emelést. A következő hónapokban el fogunk jutni oda, hogy aki ennél magasabb, 14-15 százalékos béremelést kapott, az is erre a sorsra jut

– mondta a makroelemző. Szerinte ez azt jelenti, hogy több millióan kényszerülnek majd arra, hogy kevesebbet érő fizetésből és nyugdíjból gazdálkodják ki mindazt, ami drágul. Vagyis várhatóan szinte mindent.

Nyitókép: Valeria Mongelli / Bloomberg via Getty Images