Az MNB kutatása szerint a magyar cégek nyereségüknek csak 50%-át költik bérekre, míg az EU-s átlag 60%.

A KSH friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 642 000 forint volt júniusban, ami tízezer forinttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.

Vajon utolérjük-e egyszer Ausztriát?

A drámai mértéket öltő inflációval egyetlen magyar megyében sem tartotta a lépést a bérdinamika.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte: már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér, szerinte egyre többet ér a családok jövedelme. 

Bruttó 165 ezer forint gyakornoki fizetés, két év után 198 ezer, tíz év után 228 ezer, nyugdíj előtt pedig csaknem 300 ezer forint – ezek voltak 2015-ben az óvónői bérek. A Fókusznak 9 éve nyilatkozók mind egyetértettek abban, hogy nincsenek túlfizetve, de azt mondták, munkájuk egy hivatás, amit szívesen csinálnak. Volt, aki beismerte, hogy párja stabil keresete nélkül még nehezebben élne meg, és gondban lehet az a pályatársuk, aki egyedül neveli a gyerekeit. 

 Állásidőre küldték a dolgozókat.

Matolcsy György a jegybank reformcsomagját mutatta be 2019-ben ezen a napon a Kereskedelmi Iparkamara gazdasági évnyitóján, amikor arról beszélt, hogy 2030-ra utolérhetjük Ausztriát. A következő tíz évre több mint 80 százalékos reálkereset-emelkedést valószínűsítettek, egyszámjegyű SZJA-t, és teljes egészségügyi fordulatot javasoltak a kormánynak. Orbán Viktor a konkrét jegybanki javaslatokra nem reagált, de Matolcsy előadása után azt mondta: Magyarországnak 2030-ra az első 5 uniós tagállam közé kell tartoznia, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A miniszterelnök szerint az osztrákokkal való meccset legalább döntetlenre szeretnék hozni – az RTL Híradó öt évvel ezelőtti riportjából ez is kiderül. 

Lesz olyan egészségügyi szakdolgozó, aki semekkora, vagy csak nagyon alacsony béremelést kap márciustól – a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint. A Szakdolgozói Kamaránál azt mondják, a pótlékok megszüntetése és a kiemelt fizetési kategória bevezetése is problémát okozhat. A kormány szerint az újabb emeléssel az orvosok és a szakdolgozók bérének aránya a legfejlettebb országokra jellemző szintre javul.

Bruttóban.

Sokkal nagyobb bért kaphatnak azok, akik mesterdiplomával rendelkeznek és nem alapszakossal.

Meglett a tanárbéremelés fedezete: az Európai Bizottság jóváhagyta 10,2 milliárd euró, vagyis 3900 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését. Ezt megelőzően kedden este a Parlament megszavazta az unió által elvárt utolsó törvénymódosításokat is, ezek kora délután meg is jelentek a Magyar Közlönyben. Gulyás Gergely miniszter a Blikknek azt mondta, ha megérkezik a támogatás, a pedagógusok átlagosan akár bruttó 700 ezer forintot is kereshetnek januártól. A Belügyminisztérium azonban azt írta Híradónknak: egyelőre csak a 10 százalékos emelés a biztos. 

A pandémia alatt csökkent a külföldön munkát vállaló magyarok száma, de most újra egyre többen próbálnak külföldön szerencsét. A KSH legfrissebb felmérése szerint az elmúlt egy évben 12 ezerrel nőtt a kint dolgozó magyarok száma tavaly augusztus-októberhez képest. Ez azt jelenti, hogy már 109 ezren vállalnak rövid távú munkát a határainkon túl, anélkül, hogy tartósan elhagynák Magyarországot. A hazai és a külföldi bérekben természetesen ma is óriási a különbség. Csak ez lenne, ami motiválja a magyarokat?

Eldőlt: decembertől emelkedik a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal. Bár hivatalosan még nem írták alá a megegyezést, de a megállapodás ma megszületett. A munkavállalók képviselői szerint így jövőre a reálbérek is emelkedhetnek. A munkaadók szerint viszont nagyon nehéz lesz ezt kigazdálkodniuk. A kormány a versenyszférában további emelésre ösztönzi a cégeket.

Nincs béralku – ezt állítják a pedagógus-szakszervezetek, pedig szerintük a Belügyminisztérium államtitkára korábban ezt ígérte nekik. Az érdekvédők azt mondják, több tanár is próbált jobb fizetést kialkudni a tankerületeknél, de csak arról tájékoztatták őket, hogy a jövőben elvileg mikor változhat a fizetésük. A Belügyminisztérium úgy reagált: januártól 10 százalékos emelés jöhet.

Átvállalná a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség budapesti szociális intézményeiben dolgozók béreit és járulékait a főváros – erről a főpolgármester adott ki közleményt. A fenntartó, Iványi Gáborék egyháza azért nem tud fizetni a dolgozóinak, mert hónapok óta szinte minden pénzüket elvonja a NAV, köztartozásokra hivatkozva. Közben a Belügyminisztérium államtitkára arról írt nyílt levelében, hogy szerinte visszataszító a rászorulókra hivatkozva nem teljesíteni a kötelezettségeket.

Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk. A GKI úgy számol, már csak a bolgárok életszínvonala rosszabb a magyarokénál az Unióban.

A friss KSH adatok szerint ugyanis tavaly decemberben 581 ezer forint volt a bruttó átlag.

 Az orvosok bére fizetése januártól ismét emelkedik, az egészségügyi szakdolgozóké viszont csak júliustól.

Újabb felmérés, újabb lesújtó eredmény. Ezúttal az Eurostat vizsgálta a 2021-es átlagos éves bérszinteket Európában és Magyarországon. A magyar fizetések a rangsor végén kullognak, egyedül Bulgáriában alacsonyabb a kereset, mint nálunk. Luxemburgban átlagosan hatszor annyit visznek haza, mint Magyarországon.

A pedagógus szakszervezetek szerint még mindig nem tudni, hogy kik, és pontosan mekkora emelést kapnak, mert a kormány a sztrájkbizottságban ezekről nem beszélt velük.

Az NMHH 2023-as költségvetési javaslatában kétmilliárd forintot különítettek el a munkatársak motiválására.

Reggel fél 8 körül a Krisztina körúton még csak a molinókat méregették a résztvevő pedagógusok és diákok, de perceken belül megteltek a járdák. A legtöbben diákok voltak, de voltak közöttük pedagógusok, szülők is. Azonnali béremelésért, munkateher-csökkentésért, a sztrájkjog megváltoztatásáért és összességében az oktatás nagyobb szabadságáért mentek utcára. Fél órával a kezdés után már teljes kört alkottak a tüntetők: Budapesten 61 iskola közel tízezer támogatója gyűlt össze a szervezők szerint. A Fókusz riportere az élőlánc résztvevőivel beszélgetett.

Zárva maradtak pénteken az óvodák több helyen a fővárosban, mert több száz pedagógus polgári engedetlenségi akciót tartott. A tanárokhoz hasonlóan ők is magasabb béreket követelnek. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint erre jövőre akkor van lehetőség, ha sikerül megállapodni az Európai Unióval.

Az ellenzéki pártok szerint a kormány kommunikációja cinikus, a viselkedése pedig felháborító.

Egymillió kétszázezer forintnak megfelelő fizetést vihet haza egy kukás Németországban. Több országban szégyen pénzt is kapnak a kukások, pedig a munkájuk nélkül mindannyian belefulladnánk a szemétbe. No, de mennyit kaphatnak itthon? A riportban összehasonlítjuk a focibírók, a katolikus papok és a repülőgép pilóták fizetését is külföldi kollégáikkal. De vajon mennyit keres egy anyakönyvvezető? És a meteorológus?  

Északi szomszédaink 2009 óta euróban kapják a fizetésüket.

Hogy mekkora a baj az oktatásban, az leginkább a számokból látszik. Nem párszázas vagy párezres hiánnyal küzd az oktatási rendszer. A következő öt évben 22 ezerrel lesznek kevesebben és akkor még nem számoltuk azokat, akik most szeptemberben nem állnak munkába az eredménytelen sztrájktárgyalások után.

Brutális drágulás a boltokban, üzemanyaghiány a benzinkutakon, részben megszüntetett rezsicsökkentés, egyre kevesebbet érő fizetések, rekordgyenge forint és végeláthatatlan alkudozás az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós pénzekről. Mi várható az előttünk álló hónapokban? Mennyire ígérkezik súlyosnak a válság? Mire készüljenek a családok? Az rtl.hu szakértőket kérdezett arról, hogy mire számíthatunk ősszel.

Erről maga a kormány írt egy uniós támogatást kérő dokumentumban. Azt is hozzátették, a tanárok utánpótlása a versenyképes fizetés hiánya miatt akadozik, és az életpályamodell sem működik jól, mert a legfelsőbb fizetési kategória 42 év alatt érhető el. A DK szerint a kormány ezzel elismerte, hogy a hazai oktatás helyzete katasztrofális.

A romló gazdasági körülmények miatti sztrájkhullám és a munkaerőhiány Európa több országában is egyre komolyabb fennakadásokat okoz. 

Ha a miniszterelnök fizetését több mint a duplájára emelték, mert az egyik legkevesebbet kereső kormányfő az Európai Unióban, akkor a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérét még indokoltabb lenne a kétszeresére emelni.

Már nem muszáj külföldre menniük azoknak, akik jobb megélhetésre vágynak, a magánegészségügynek is erős elszívó hatása van. 

Most derült ki, hogy a jövő évi költségvetésben nincs benne a tanároknak már korábban beígért béremelés.

Szerdai bizottsági meghallgatásán a pedagógusbérekkel kapcsolatban elismerte, hogy azokon javítani kell, de azt is mondta, hogy nem ígér semmit.

A választások előtt ömlött a pénz: nőttek a bérek, emelkedett a nyugdíj, sőt nyugdíjprémium is volt, és persze a gyerekesek megkapták az adó-visszatérítést. Ezzel párhuzamosan viszont szinte sosem látott mértékben nőttek az árak. Kinek, mit jelentett ez? Három élethelyzet, három történet.

Évek óta azt halljuk, nőnek az átlagbérek, és egyre többet keresnek az emberek, viszont a GKI friss kimutatása szerint ez nincs így. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint ez azért lehet, mert a KSH-hoz képest a GKI szélesebb mintát vesz alapul. A szakember szerint jelenleg 290 ezer forint körül lehet a bruttó átlagbér. Bár az elmúlt években emelkedtek a reálbérek, mostanra olyan magas lett az infláció, hogy gyakorlatilag semmit nem érzünk ebből a növekedésből. 

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 47 tanára csütörtökön is folytatta a sztrájkot.

Kiss-Berta Beáta már egyszer elhagyta a pályát, de visszatért a tanításhoz, mert ez az, amiben jónak érzi magát.

A tanárok továbbra sem tudtak megállapodni a kétórás figyelmeztető sztrájk feltételeiről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, ezért bírósághoz fordultak.

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

Nincs még kolbászból a kerítés, így nem csak a kormány szándékán múlik a pedagógusok béremelése - ezt mondta a miniszterelnök a keddi kormányinfón, de szerinte a tanároknak igazuk van abban, hogy a fizetési színvonaluk alacsony. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nincs már sok idő a bérek rendezésére, mert lassan nincs, aki tanítson. A szakszervezet riadóláncot indított, hogy mindenkit elérjenek, aki részt szeretne venni a január végére tervezett sztrájkban.

Tíz százalékos béremelést kapnak jövőre a tanárok, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az állami rádióban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a bejelentett emelés mértéke felháborító, ezért továbbra is sztrájkra készülnek. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 20 százalékkal emelkedhet a szociális és a kulturális területen dolgozók fizetése is, szerintük azonban ez gyakorlatilag a minimálbéremeléssel egyenértékű.

Ég és föld – mondhatnánk, ha megpróbáljuk összehasonlítani a magyar fizetéseket a tengerentúli vagy éppen a nyugat-európai országokéval. Míg a magyar családok nagy része bruttó 167 ezer forintos minimálbérből próbál boldogulni, addig tőlünk nyugatra egészen más összegek érkeznek havonta a munkavállalók számlájára  

4 százalékkal emeli a fizetéseket a Posta július elsejével, a MÁV semennyivel, de a vasutasok dupla akkora egyszeri juttatást kapnak, mint a postások.Eltérően hajtják végre az állami vállalatok a 3 éves, összesen 15 százalékos bérfejlesztést, amelyet pénteken jelentett be a miniszterelnök. A szakszervezetek úgy számolnak, 50 ezer dolgozó egyelőre teljesen kimarad az emelésekből.

Nagyjából bruttó százezer forinttal kevesebb pénzért dolgozik egy átlagos munkavállaló, mint amennyi az átlagbér. Ez derül ki a Statisztikai Hivatal két napja nyilvánosságra hozott adataiból. Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint ennek az a magyarázata, hogy az átlagbéreket felfelé húzza a kevés, de nagyon jól kereső munkavállaló fizetése. Mint például a képviselőké. Az ő tiszteletdíjukat az átlagbérhez igazítva kétszer is emelték a járvány kitörése óta.

Hiába állja az állam a novemberi bérek felét, csődhullám indulhat a vendéglátásban - az Ipartestület szerint. Azt mondják, az új bértámogatás 5 hónapos meghosszabbításról tárgyalnak a kormánnyal. Úgy számolnak, a bárok és az éttermek döntő része nem nyit ki többé Budapest belvárosában további segítség nélkül. A kormány azt írta, elsősorban adócsökkentéseket mérlegelnek.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser úgy látja, a Covid miatti átszervezések vezettek oda, hogy a frissen elfogadott törvénybe az átvezénylések is belekerültek. Méghozzá kirendelés néven, amit ő csak száműzetési rendelkezésnek hív.

Hiába emelkedtek másfélszeresére a bérek az elmúlt hat évben, a magyarok háromnegyede úgy érzi, nem javult a pénzügyi helyzete - a GKI reprezentatív felmérése alapján. A Gazdaságkutatónál azt mondják, az inflációnál jobban nőttek a családok többségének a kiadásai. Ráadásul a munkavállalók egy része csak papíron kapott magasabb fizetést szerintük.