Nagyjából bruttó százezer forinttal kevesebb pénzért dolgozik egy átlagos munkavállaló, mint amennyi az átlagbér. Ez derül ki a Statisztikai Hivatal két napja nyilvánosságra hozott adataiból. Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint ennek az a magyarázata, hogy az átlagbéreket felfelé húzza a kevés, de nagyon jól kereső munkavállaló fizetése. Mint például a képviselőké. Az ő tiszteletdíjukat az átlagbérhez igazítva kétszer is emelték a járvány kitörése óta.

Hiába állja az állam a novemberi bérek felét, csődhullám indulhat a vendéglátásban - az Ipartestület szerint. Azt mondják, az új bértámogatás 5 hónapos meghosszabbításról tárgyalnak a kormánnyal. Úgy számolnak, a bárok és az éttermek döntő része nem nyit ki többé Budapest belvárosában további segítség nélkül. A kormány azt írta, elsősorban adócsökkentéseket mérlegelnek.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser úgy látja, a Covid miatti átszervezések vezettek oda, hogy a frissen elfogadott törvénybe az átvezénylések is belekerültek. Méghozzá kirendelés néven, amit ő csak száműzetési rendelkezésnek hív.

Hiába emelkedtek másfélszeresére a bérek az elmúlt hat évben, a magyarok háromnegyede úgy érzi, nem javult a pénzügyi helyzete - a GKI reprezentatív felmérése alapján. A Gazdaságkutatónál azt mondják, az inflációnál jobban nőttek a családok többségének a kiadásai. Ráadásul a munkavállalók egy része csak papíron kapott magasabb fizetést szerintük.

A havi két ingyenes készpénzfelvétel megszüntetését kezdeményezte a Bankszövetség. Miután egy év alatt majdnem ötödével, rekord magasra hízott Magyarországon a készpénzállomány. A szervezet a béreket és a nyugdíjakat is kizárólag bankszámlára engedné kifizetni. A kormánynak erről más elképzelése van.

Az informatikusok már több mint bruttó 600 ezer forintot, az egészségügyi dolgozók viszont még 240 ezret sem keresnek havonta - átlagosan. Fokozódott a különbség a KSH friss adatai alapján. Az első félévben 10 és fél százalékkal nőtt az országos átlagbér, de az oktatásban dolgozók csak 3 és fél százalékkal kaptak többet. A GKI szerint a közalkalmazottak fizetése leszakadóban van.

A Balaton a belföldi turizmus legnépszerűbb célpontja, 2017-ben körülbelül 450 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyar tengernél a látogatók. Ám hiába a sok érdeklődő, ha nincs, aki kiszolgálja őket a büfékben, éttermekben vagy akár a strandokon. A helyiek szerint a helyzet évről évre egyre nehezebb, főleg ha csak a szezonra, két-két és fél hónapra keresnek embert. Már egyszerű munkaerő sincs, szakképzett dolgozókról pedig álmodni sem mernek.

Csaknem másfél milliárd forintot költenek évente a vezetői bérekre a paksi bővítést irányító állami cégnél. Ez az RTL Híradó összesítéséből derült ki. A Paks II. Zrt-nél 41 vezető van, aki bruttó két millió forintnál többet keres havonta. A cég szerint hozzáértő és tapasztalt főnökökre van szükség, ezért fizetnek ennyit. Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy mire mennyit költenek a beruházásnál.

A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

A béremelés miatt az orvosok jobban megbecsülik a munkát a sürgősségin és más területeken - így reagált Rétvári Bence parlamenti államtitkár az RTL Híradónak, miután a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán történt halálesetekről kérdeztük.

Hétfőnként zárva tartják boltjaik egy részét, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt - ezt nyilatkozta Híradónknak az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A legnagyobb magyar üzletlánc sok boltja a 180 ezer forintra emelt garantált bérminimumot sem tudja kigazdálkodni, ezért engedményeket kérnek a kormánytól.

Annak idején, amikor uniós tagok lettünk, azt hitettük el magunkkal, hogy – mindjárt… ma sem tudható, hogy ennek mekkora szerepe volt a magyar devizahitel-válságban, mert nagyon sokan gondolhatták, hogy az euró csökkenti a hitel kockázatokat. De azóta is fel-felbukkan a kérdés: lesz? Mikor? Hogyan? A Magyar Nemzeti Bank – amelynek képviselőjét meghívásunk ellenére persze hiába várjuk ebben a témában – lényegében azt mondják, felejtsük el, mert a gazdaság teljesítménye és a bérszínvonal nagyon messze van az eurózónáétól, amelynek már 19 ország tagja, szomszédaink közül Ausztria és Szlovákia is és határozottan az euró felé tart Románia és Horvátország is.

Több mint másfélszer annyi keresnek a budapestiek, mint a békés megyében élők. Az átlagfizetések közötti különbség meghaladja a 150 ezer forintot, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavalyi évről szóló összesítése szerint. 19 megyéből mindössze 2-ben és a fővárosban keresnek jobban az országos átlagnál. A Pénzcentrumnál azt mondják, a munkaerőhiány miatt ekkorák az eltérések. A kormány szerint az elmúlt félévben már mérséklődött a megyék közötti bérkülönbség.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak.Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója vállalta, és ez értékelendő, hogy műsorunkban is találkozzon Gulyás Attilával, az egyik BKV-s szakszervezeti szövetség vezetőjével.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

A légiirányítók és a vezető politikusok keresnek a legjobban Magyarországon - a Pénzcentrum toplistája szerint. Az átlagbér lényegesen meghaladja az 1 millió forintot havonta a legjövedelmezőbb állásokban - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. A top szakmák szinte mindegyike munkaerőhiánnyal küzd, kivéve a politikusokét.

Egy négy gyerekes orvos-közgazdász fél éve elvállalta az igen csak rövid szavatosságú egészségügyi államtitkárságot. Pedig tudnia kell, hogy nincs elég pénz, orvosok, ápolók mennek el, és nem csak a szánalmas bérek miatt, a kórházak egy részét be kellene zárni, a kulcsszereplő háziorvosok közül majdnem minden második elmúlt 60 éves – miben bízik Ónodi-Szűcs Zoltán?  

Egyre nagyobb a nyomás a tanárok sztrájkbizottságára, hogy tárgyalás helyett a tanárok is szüntessék be a munkát. Mit gondol erről Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke?

Háromszor, négyszer annyit keresnek mint itthon, évről évre duplázódik az Ausztriában dolgozó magyarok száma. De, milyen munkát várnak el cserébe tőlük?

Sehol sem vagyunk Európában. Hogy élnénk, ha osztrákok lennénk?

Három ország, három család, a mindennapok a válságban. Bevételek és kiadások Ausztriában, Szlovákiában és itthon. Árak és bérek az apró különbségtől a hatalmasig.