Matolcsy György a lakossági megtakarításokat is bevonná a válságkezelésbe, minisztersége idején „államosították” a magán-nyugdíjpénztári vagyont

„Matolcsy György a jobbkezem” – így jellemezte Orbán Viktor az akkori nemzetgazdasági miniszterével ápolt bizalmi viszonyt, amikor 2010 májusában a sajtó a tárcavezető távozásáról cikkezett. „Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani” – tette hozzá a miniszterelnök. 2013-ban aztán a közgazdász kikerült a magyar kormányból, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Hogy a bizalmi viszony mennyire kopott meg az évek alatt, csak ők tudják – de hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában a jegybankelnök tőle sosem hallott keménységgel bírálta a kormány gazdaságpolitikáját.

Válságközeli állapotban van a magyar gazdaság, az ország pénzügyi mutatói a legrosszabbak között vannak az Európai Unióban – egyebek mellett erről beszélt Matolcsy György. 

A jegybankelnök a kormány aktuálisan legtöbbet sulykolt üzeneteivel is szembement, amikor bírálta az árstopokat és kijelentette, hogy a drágulás meghatározó részéért nem a szankciók vagy a háború a felelős – hanem a romló forint és az energiaárak. 

A kormány válságkezelését hibásnak nevezte, amin szerinte változtatni kell. Majd amikor az összefoglalója végén rátért a lehetséges megoldásokra, elkezdett az emberek és cégek megtakarításairól beszélni.

Célkeresztben a megtakarítások

A jegybankelnök szerint Magyarország hiába kis ország, a gondok megoldása itt van az országon belül. „Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van” – mondta Matolcsy György. 

20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon. Ebből olyan 8000-8500 milliárd forint van nem látható párnákban, és nem tudom, dobozokban otthon. És 12 ezer milliárd forint van látra szóló betétben a bankoknál. Ezt a 20 ezer milliárd forintot ezt persze most eszi, rágja, harapja az infláció. Ezt föl lehetne használni 

– jelentette ki.  

Szerinte ehhez a kormánynak kellene lépnie. „Ha lennének kormányzati programok, amelyek bekapcsolják ezt a 20 ezer milliárdot például az energiahatékonyság keretében indított programokban energiatakarékosságra, élelmiszeripari termelékenységet növelő programokra (…) akkor megosztanánk ezt a pénzt.” A jegybankelnök szerint a vállalkozások, cégek is nagyjából ugyanennyi pénzt tartalékolnak a nehezebb időkre. Ő úgy látja, a nehezebb idők itt vannak, vagyis az elhangzottak alapján itt az ideje, hogy ezekhez is hozzányúljanak. „Ezt a 20 ezer milliárd forintot is meg lehetne mozdítani” – mondta. Matolcsy György megtakarításokra vonatkozó kijelentéseit az alábbi videóban teljes egészében megnézheti.

Kerestük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy Matolcsy György pontosan hogyan értette a megtakarítások „felhasználását”, milyen programokra gondolt, egyeztettek-e a kormánnyal ilyenek elindításáról, esetleg a jegybank szakmai stábja kidolgozott-e részletes javaslatokat ezekről. Nem kaptunk választ. Az ülésről távozva Matolcsy György az RTL riporterének kérdésére annyit mondott: mindent elmondtam, amit tudtam. Az rtl.hu a Pénzügyminisztériumot is megkereste, hogy mit gondolnak a jegybankelnök javaslatairól és támogatnák-e a a családok megtakarításainak „felhasználását”. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Önrész vagy zöldkötvény jöhet

Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője szerint érthető, ha valaki felkapja a fejét Matolcsy György szavai hallatán, mert amikor ő beszél megtakarítások „felhasználásáról”, akkor felsejlik a magánnyugdíjpénztári megtakarítások 2011-es végzete. Matolcsy György akkor nemzetgazdasági miniszter volt. „Államosították lényegében a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat. Ez persze leegyszerűsítése a történteknek, de azért mégiscsak az történt, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások túlnyomó része az egyszerűen visszakerült a költségvetésbe. Amikor az emberek olyasmiket hallanak, hogy a válságkezelésbe be kell vonni a lakossági megtakarításokat, akkor óhatatlanul visszaemlékezhetnek erre” – magyarázta.

Szerinte most nem kell hasonlótól tartani. „Nagyon lényeges különbség, hogy Matolcsy György most nem a kormány tagja, hanem a jegybank elnöke. És ebből fakadóan egészen más döntési helyzetben van. Nem a költségvetésért felel, vagy a kormányzati pénzügypolitikáért, hanem a jegybank elnökeként a monetáris politikáért” – mondta Tóth Levente az rtl.hu-nak.

Madár István, Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint a magyar gazdaság legfőbb kihívása az energiaárak elszabadulása, vagyis az, hogy a háztartásoknak és a cégeknek is nagyon magas rezsiszámlákat kell kigazdálkodniuk. Ő úgy látja, Matolcsy György ennek a sérülékenységnek a csökkentésére gondolhatott. „Ehhez elkerülhetetlen akár a lakásállomány korszerűsítése, vagy az, hogy a lakosság által felhasznált energia zöldebb legyen. Matolcsy György bizonyára arra utalt, hogy ezeket a programokat úgy lehet megvalósítani, hogy bevonják a lakosság megtakarításait” – mondta.

A makrogazdasági elemző szerint uniós pénzből indultak erre programok, de más források bevonására is szükség lehet. „Ezek a programok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljanak a magyar lakosság energiakitettségének mérsékléséhez. Ez pedig azt eredményezte, hogy felkészületlenül futottunk bele a mostani válságba. Amire a jegybank javaslatot tesz, az ennek egyfajta korrekciója lenne, hogy – mivel uniós forrásból nem sok folyik be Magyarországra – próbáljunk meg más forrásokat is becsatornázni ebbe az átalakításba” – tette hozzá Madár István.

Tóth Levente szerint az emberek és a cégek megtakarításait kétféleképpen lehetne felhasználni energiahatékonysági programokra. 

Az egyik lehetőség, hogy a megtakarítást az energiahatékonysági beruházásokhoz önrészként használják fel. Hiszen akinek van pénze, az be tud szállni önrésszel. De akkor kellenek olyan programok, amik kedvezményes lehetőséget kínálnak erre 

 – mondta a Bank360 vezető elemzője. Szerinte erre a lehetőségre sokan azért csapnának le, mert a magas rezsiköltségek miatt rögtön látnák, hogyan hasznosul a befektetett pénzük, hiszen csökkennének a kiadásaik.

„A másik lehetőség, hogy az állam kibocsát egy zöld állampapírt, valamilyen kamattal, és az értékesítéséből befolyt pénzt – vagyis a befektetők pénzét – arra használja, hogy energiahatékonysági programokat támogasson. Akár közvetlen támogatással, akár kamattámogatással” – tette hozzá Tóth Levente. Szerinte ezzel a megoldással azoknak a pénzét is fel lehetne használni, akik nem akarnak energiahatékonysági beruházást megvalósítani, csak jó üzletet látnak egy zöld állampapír megvásárlásában. „Ők azok, akik azt mondják: hoppá, van itt egy jó lehetőség a befektetésre egy zöld állampapír nagy kamatprémiummal, akkor én abba teszem a pénzemet” – magyarázta.

Tóth Levente azt is hozzátette: a forint árfolyama meg sem rezdült a jegybankelnök szavaira, ami szerinte azt mutatja, hogy a piacon értik, mire utalhatott. „Semmi olyat nem mondott, amivel a piac ne lenne tisztában, amit a gazdasági elemzők, vagy a külföldi befektetők ne tudtak volna maguktól is.”

Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI