Breanne Stichler és csapatának feladata nem bonyolult: mindössze 6,4 kilométert kell megtenniük egy hatalmas hernyótalpas géppel és a drága rakománnyal egy zárt úton, óránként 800 méteres sebességgel. Egyszerűen hangzik ugye? Egyáltalán nem az! 

Soha olyan nagy felbontású kép nem készült még a teljes napkorongról és a koronáról, mint amilyet az Európai Űrügynökség űrszondája készített március 7-én.

A belarusz határnál elterülő 180 000 négyzetkilométeres poléziai alföld idilli vizes pusztaság volt, míg meg nem indultak az orosz tankok Ukrajna ellen.

Magyar kutatók szerint drámaian torzult a tavaszi növényfejlődés: a hidegtűrőbb növények már február közepén fejlődésnek indulnak, az ilyenkor gyakori fagyok komoly pusztítást okozhatnak majd a közeljövőben.

Történelmi és egyben rendkívül látványos szakaszába lépett az amerikai űrprogram: csütörtök délután kigördült a NASA új holdrakétája az összeszerelő csarnokból, és a százméteres monstrumot a startállásra vitték.

Az egymilliárd dolláros ExoMars küldetés már biztosan csúszik, de a háború miatt az űrkutatás jövője is örökre megváltozhat.

Az ExoMars nevű, egymilliárd eurós európai-orosz közös küldetés többszöri halasztás után idén indult volna útnak. Az ESA, amelynek hazánk is tagja, csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz.

Újabb mérföldkövet ért el az űrtávcső, a bonyolult optikai rendszer minden elemét sikerült finomhangolni, a JWST eddig mindenben az elvárásoknak megfelelően vagy azokat meghaladóan teljesít.

Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy ilyen égitestet.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője a háború kutyáinak nevezte a szankciók meghozóit.

A legújabb nádfelmérés szerint nem csak irtották, de sok helyen stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével a maradék nádasokat is megrongálták.

Az azonosítatlan repülő tárgy nagyjából 70 kilométeres magasságban zúgott el a Falcon-9 rakéta landoláshoz készülődő első fokozata mellett.

A Syllipsimopodi bideni 328 millió évvel ezelőtt vadászgatott a sekély trópusi óceánok öbleiben. 

A Svájcban működő nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont felfüggesztette az Orosz Föderáció megfigyelői státuszát, és nem kezd új együttműködésbe orosz tudományos intézetekkel.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt meghozott szankciók hatásai azonnal éreztették hatásukat az űrkutatásban is. Szinte biztos, hogy idén már nem indul európai robotautó a Marsra, de a Nemzetközi űrállomás sorsa is bizonytalanná vált.

A Semmelweis Egyetemen két vesedaganatos férfin hajtották végre a beavatkozást még decemberben.

A beavatkozást helyi érzéstelenítővel, altatás nélkül végzik.

Azért volt egy kis segítsége is.

A szabad internetes enciklopédia ötszázezredik szócikke Szarka Károly diplomatáról szólt.

A két nő decemberben szült, majd rögtön lélelgeztetésre szorultak. Februárig feküdtek kórházban, egyikük 25 napig volt műtüdőre kötve, gyermekeiket nemrég ölelhették csak magukhoz. 

Korrigáltak a szakértők, március 4-én egy 2014 októberében indított Hosszú Menetelés rakéta darabja ütközik bele a Holdba.

Ötszáz kilométer magas pályán kering majd a Dragon űrhajó, amiből saját fejlesztésű űrruhában lép ki az űrhajós. 

Dozimetria, anyagtudomány, űrélettan, űrmedicina, űrélelmezési, telekommunikáció – csak néhány a leendő űrhajós kutatási területei közül.

Elon Musk dél-texasi csillagbázisán egymásra pakolták a Csillaghajót és a Szupernehéz rakétát. A 120 méter magas monstrumott hamarosan teszteli a SpaceX.

Az Európai Űrügynökség új űrhajósosztályba 22 523-an jelentkeztek, köztük 149 magyar. Mostanra lezárult a válogatás első köre, a második körbe 1361 jelölt jutott.

A NASA houstoni űrközpontjában a holdraszállás körülményeit igyekeznek szimulálni egy a Hold felszínét és az ottani fényviszonyokat utánzó medencében.

A csillagok működését szimuláló fúziós reaktorok az energiatermelés biztonságos és zöld alternatíváját jelenthetik a jövőben. Ezért jó hír, hogy az európai kooperációban működő JET fúziós reaktorban rekordot értek el: 59 megajoule energiát sikerült felszabadítani. Magyar kutatók is fontos részt vállaltak a kísérletekben.

Tiszteletlenül bánt az alatta lévőkkel, de nem rúgták volna ki.

A dél-afrikai származású milliárdos karrierjét, vagy inkább annak megítélését durva beszólások, viccesnek szánt tweetek és kiszámíthatatlan megnyilvánulások árnyékolják be.

A bélbaktériumok nemcsak a testsúly változásaira és az immunrendszerre hatnak, hanem az időskori kognitív funkciókra és a csontok erősségére is. A belek lakói pedig megfelelő a táplálkozással gondozhatók, például a Schobert Norbert által kétkedve emlegetett mediterrán diétával.

A speciális detektorral hatékonyabban lehet katasztrófahelyzetekre reagálni. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban folyó kutatások idén nagy lökést kaptak.

A koronavírus-járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány megkésett és rossz döntéseket hozott. 

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

Valóban Irinyi János találta fel a gyufát, Asboth Oszkár a helikoptert, Puskás Tivadar pedig a telefonközpontot?

Miért mondanak mást ugyanannak a feltalálásáról Magyaroroszágon, Amerikában vagy Oroszországban?

James Webb űteleszkóp 11 milliárd dollárba került, a kutatók a 21. század legnagyobb felfedezéseit várják tőle.

Túlnő az embereken a közösségi média? Véget érhet a világjárvány? Ha, nem, akkor hogyan élhetünk vele tovább? Súlyosbodik-e a klímaválság és hogyan változik az életszínvonal? Mi az, amiért tehetünk és merre tart most a világ? Folytatjuk a Fókusz Plusz 10 éves hagyományát, amiben számot vetünk a múlttal, hogy mi történt 2021-ben, és megnézzük, hogy mi vár ránk idén, 2022-ben. Holnap este a Híradó után.

Olyan érzékelőrendszert fejlesztettek magyar kutatók, ami előre jelzi a mezőgazdasági kártevők és kórokozók felbukkanását.

Már állatokon tesztelik a koronavírus-elleni, magyar fejlesztésű orrsprayt pécsi kutatók. Jakab Ferenc virológus szerint ez akár több órán keresztül is védhet a fertőzéstől.

Bár korábban az esélyesek közé sorolták, mégsem Karikó Katalin kapta meg az idei orvosi Nobel-díjat.

A nőknek még a mai napig is sokkal nehezebb vezető tudományos pozícióba jutniuk, mint a férfiaknak, bár a helyzet már jobb, mint 10 évvel ezelőtt. Kitartó munka, tudás, elkötelezettség és önbizalom is kell ahhoz, hogy egy kutatónő kiemelkedő eredményeket érjen el. Lenyűgöző felfedezéseket tettek magyar kutatónők a saját szakterületükön, őket díjazták tegnap Budapesten.

Fontos, hogy a kutatókat megünnepeljék, így az emberek többet tudhatnak meg a munkájukról – így reagált az RTL Híradónak Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal közösen kapta meg a tudományos Oscar-díjnak is nevezett Breakthrough-díjat. A kutatópáros az mRNS alapú koronavírus vakcinért nyerte el a 3 millió dollárral jutalmazott elismerést. A Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese büszke, hogy az intézmény egykori hallgatója az első magyar, aki megkapta a díjat.

Igazi meglepetést okozott egy óriásteknős a tudósoknak. Ezekről az állatokról a tudósok azt hitték, növényevők. Egy videóból azonban az derül ki, ha tehetik, ragadozók. A Seychelle-szigeteken tavaly nyáron készült felvételen egy óriásteknős épp egy kismadarat zsákmányol.

Kisbolygót neveztek el Ady Endréről, Hosszú Katinkáról és Hamvas Béláról is. 16 égitest kapott nevet, ezeket magyar csillagászok azonosították évtizedek alatt. A kutatás vezetője azt mondta az RTL híradónak, a névválasztások többnyire saját élményekből fakadnak. 

Történelmet írt a világ leggazdagabb embere, aki az Apollo 11 Holdra szállásának 52. évfordulójára időzítette űrutazását. Jeff Bezos saját űripari vállalatával a Blue Originnel jutott el a világűrbe. És tért vissza sikeresen a Földre. Vele utazott testvére Mark, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves egykori pilóta, Wally Funk is. A New Shepard a texasi Van Horntól 20km-re fekvő kilövőállásról startolt el, közép európai idő szerint ma délután.

A misszió különlegességét az adja, hogy a hordozórakétát és a kapszulát is felhasználták már korábban. Sőt, az egyik űrhajós ugyanabban az ülésben foglalt helyet, mint amelyikben tavaly a férje utazott. A négy asztronauta holnap érkezik a Nemzetközi Űrállomásra.

Történelmi pillanat! Alig telt el száz év azóta, hogy a Wright-fivérek először szálltak fel a levegőbe a repülőjükkel, a NASA ma már a Marson hajtott végre tesztrepülést.

Elon Musk űrkutató cége lehet az első, amely bő 50 év után űrhajósokat vihet a Hold felszínére. A NASA döntése szerint az amerikai űripari magáncég adta a legolcsóbb ajánlatot a komp megépítésére. Ha minden jól megy, valamikor 2024-25 táján ismét emberek léphetnek a Holdra.

A matematikusok Nobel-díjának is tartott Abel-díjat kapott Lovász László, a Tudományos Akadémia volt elnöke. A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány, így a mai számítógépek működésének megalapozásában alkotott maradandót.

Lefejezi magát, és új testet is növeszt egy tengeri meztelencsiga faj. A szokatlan gyakorlatról japán tudósok számoltak be a héten. Az állat ezzel az extrém módszerrel szabadul meg a parazitáktól. A felfedezés az emberi orvostudomány számára is hasznos lehet.