Bebizonyosodott, kóbor kutyák követték el a támadásokat, amikkel farkasokat vádoltak

Tavaly év végén, 2022 első heteiben jelent meg több cikk, beszámoló és tudósítás a magyar médiában arról, hogy a Bükkben és a Mátrában háziállatokat és vadállatokat támadtak meg farkasok. Mátranovákon például egy lakóház kertjébe tévedt be egy súlyosan sérült szarvas, amelynek két hátsó combjából nagy mennyiségű húst harapott ki a zsákmányoló ragadozó. Erdőkövesdről, Kácsról, Miskolcról juhok elleni támadásokról érkeztek hírek.

A történtek miatt sokan lobbizni kezdtek azért, hogy meginduljon a ragadozók létszámának szabályozása, és mint arról külön beszámoltunk, egy bükki vadász ellen védett szürke farkasok kilövése miatt indult eljárás.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság már akkor felszólalt a farkasok védelmében, elhamarkodottnak és szakmaiatlannak nevezve a beszámolókat, amelyek ezeket a ragadozókat tették felelőssé az esetekért. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakemberei genetikai mintákat vettek az elhullott állatok tetemeiről, és azok feldolgozásáig nem is akartak találgatásokba bocsátkozni. A BNPI szakemberei azt is leszögezték, hogy bár a területen gyakran megfigyelnek farkasokat, ez nem jelenti azt, hogy minden nagyvadat vagy háziállatot érő ragadozótámadásért a farkasok felelősek. Mint rámutattak, gyakoriak ezen a környéken is a kóbor kutyák, és a házaktól rendszeresen kijáró kutyák, amelyek ugyancsak elbírnak akár egy felnőtt gímszarvassal is.

Kóbor kutyafalkák vadásztak

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hétfőn kiadott sajtóközleménye szerint teljes mértékben beigazolódott korábbi erős gyanújuk: kutyák követték el a korábban farkasoknak tulajdonított támadásokat.

A közlemény szerint a BNPI 2021 novemberétől nyolc, ismeretlen fajnak, illetve farkasnak tulajdonított predáció (ragadozótámadás) helyszínelését végezte el. A vizsgálatok során a tetemekről genetikai mintavétel – nyálminták, vérminták, szőrminták – is történt mind a nyolc esetben.

A begyűjtött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetében elemezték. 

A genetikai vizsgálatok szerint kivétel nélkül mind a nyolc esetben egy vagy több kutya végzett az állatokkal, a minták nem mutattak semmilyen egyezést a hazai farkasok DNS-eivel.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság leszögezte, hogy ezek az eredmények összecsengenek az elmúlt években tapasztaltakkal: bár olykor előfordul, hogy rosszul őrzött háziállatok farkasok prédájává válnak, de a farkasoknak tulajdonított esetek töredéke bizonyul később igazolhatóan farkastámadásnak.

Jelen esetben egyik esetben sem volt farkasnak köze a predációhoz. Ezt a prédaállatokon látható zsákmányolási nyomok az esetek nagy részében már előrevetítik, de a részletes genetikai vizsgálatok tudják bizonyítani egyértelműen a ragadozó faji hovatartozását

– fogalmazott a BNPI.

A BNPI szerint a vadászható fajok rendszeres és természetes fogyasztói a hazai nagyragadozók, farkasok. Azonban a hazai erdőkben olyan sok a kóbor kutya, hogy sok esetben nagyvadak – ahogy a mátranováki gímszarvas is –, válnak az ő zsákmányukká.

„A jelentős médiavisszhangot kapott eset azért is tanulságos, mert a megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja” – hangsúlyozza a BNPI közleménye.

Nyitókép: szürke farkas (Canis lupus) a Moritzburgi Vadasparkban – Fotó: Filip Singer/EPA/MTI