tudomány-tech

Először elemezték egy pompeii áldozat DNS-ét – igazi sorsüldözött volt a harmincas férfi

rtl.hurtl.hu

2022. május 26. 19:12

A Mesteremberek háza néven ismert építményben talált férfi súlyos betegségben szenvedett, fájdalmak kínozták.

A tudósok kielemezték egy embernek a génállományát, aki i.sz. 79-ben veszítette életét a Római Birodalom itáliai részén, amikor a mai napig aktív Vezúv vulkán halálos hamuesőt zúdított Pompeii városára.

A Scientific Reports folyóirat szerint ez az első alkalom, hogy egy Pompeiiben talált (a hamu miatt szinte mumifikálódott) holttest genomját sikerült kielemezni.

Dr. Gabriele Scorrano, a tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Alapítvány GeoGenetikai Központjának munkatársa az iflscience.com-nak azt mondta, a férfi csontvázat a 20. század elején találták meg egy Mesteremberek háza néven ismert építményben, egy másik egyén maradványaival együtt, akiről később kiderült, hogy egy ötvenes éveiben járó, kis termetű nő volt.

A férfi csontváz első vizsgálata szerint a férfi körülbelül 1,64 méter magas volt, és halálakor 35-40 éves lehetett. A csapat mindkét csontváz koponyájának részeiből megpróbálta kivonni és elkülöníteni a DNS-üket. Sajnos a nőtől nem sok genetikai anyagot tudtak kinyerni, de a férfival több szerencséjük volt.

A genomját szekvenálva a tudósok megtudták, hogy DNS-e sok hasonlóságot mutat a modern közép-olaszokkal és más, a Római Birodalom korában a területen élő egyénekkel. Magassága is megegyezik a korabeli római férfiak átlagos termetével. Genetikai felépítésének más részei azonban tartogattak meglepetéseket.

A férfi genetikai profiljának egy az Y-kromoszómán és a mitokondriális DNS-en megtalálható szakasza nagyon szokatlannak bizonyult a halála idejéhez és helyéhez képest is.

Az emberi DNS mellett a férfi testében a tudósok megtalálták a Mycobacteriumokra jellemző DNS-szakaszokat is – ebbe a baktériumcsoportba tartozik a tuberkulózis kórokozója is. A férfi gerincét közelebbről megvizsgálva pedig nagyon valószínűnek tűnt, hogy a tuberkulózis csontot és gerincet érintő fájdalmas változata, a Potts-kór alakult ki nála.

A tuberkulózis ugyan járványszerűen terjedt a Római Birodalomban, de régészeti leletekben ritkán mutatkozik meg. Ez a változata pedig

a test fájdalmas elváltozásait okozza, és viszonylag ritka volt a római korban.

A kutatók szerint a halála idején a férfi valószínűleg erős hátfájdalomtól szenvedett, amelyet megerőltetés vagy köhögés súlyosbított, és néha isiász kísért. A fájdalmat izom-összehúzódások okozták, emellett általános gyengeség alakult ki az alsó végtagokban, ami valószínűleg nagyon nehézzé tette számára a mozgást.

Nyitókép: Getty Images

#tudomány-tech#tudomány#pompeii

Címlapról ajánljuk