tudomány-tech

A képzelet és a valóság határán száguld az új Top Gun hiperszonikus lopakodója

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2022. június 9. 19:29

A Tom Cruise kasszasiker mozijában szereplő Darkstar repülőgépet a Lockheed Martin kísérleti gépeit tervező Skunk Works műhely alkotta, a tervezők szerint a Darkstar több mint fikció. 

Május végén került a mozikba a Top Gun: Maverick című új amerikai film, az 1986-os Top Gun folytatása. A Maverickre özönlenek a nézők, nyugodtan lehet mondani, hogy a katonai repülést dicsőítő film az év kasszasikerének bizonyult. Elég ha csak a magyar Filmforgalmazók Egyesületének számait nézzük: a bemutató utáni héten csaknem 110 ezren látták, és több mint 200 millió forint bevételt termelt a hazai mozikban. 

Aki még nem látta a filmet, az is nyugodtan olvasson tovább, nem spoilerezünk el semmi olyasmit a film 131 percéből, ami az előzetesekben ne szerepelt volna.

A Top Gun: Maverick nemcsak a lassan hatvanéves Tom Cruise rajongóit tartja izgalomban, hanem a katonai repülés, a vadászgépek szerelmeseit is – nem is csoda, elvégre elsősorban nekik szánták már az első Top Gunt is. Az, hogy a 26 évvel később érkező folytatás is fenn tudta tartani az érdeklődést a repülős szakbarbárok körében, nagyban köszönhető a filmben feltűnő képzeletbeli repülőgépnek, a hiperszonikus, azaz a hangsebesség sokszorosával repülni képes Darkstarnak. Foglalkoztunk mi is vele nemrég, amikor az a nehezen ellenőrizhető hír jelent meg róla, hogy a filmhez használt életnagyságú makett rendkívül valósághűre sikerült, és állítólag Kína módosította is az egyik kémműholdjának pályáját, hogy jobban megnézhessék a gépet, és fotókat készíthessenek róla.

Már ez a kémműholdas sztori is a „vagy igaz, vagy nem” vékony mezsgyéjén lavíroz, simán lehet, hogy csak a film marketinggépezete által elszórt morzsa, de nem zárható ki az sem, hogy van igazságtartalom a haditengerészet által a film producerének juttatott információban. Egy biztos: a filmben látható Darkstar meglehetősen hasonlít a Lockheed Martin SR-72 felderítő repülőgép 2013-as látványtervére, és a szaksajtó a Top Gun: Maverick első előzetese óta előszeretettel ír az összehasonlításukról. A Lockheed Martin pedig nagyon ügyesen rá is játszik erre, a kormányzati megrendelésekből élő repülőgépgyártó cég a saját promóciós céljaira használja a filmet körülvevő felhajtást.

A képzelet és a valóság határán száguld az új Top Gun film hiperszonikus lopakodója
Látványterv: Lockheed Martin

Az, hogy a Top Gun: Maverick Darkstar repülőgépe az SR-72-re hasonlít, nem véletlen: Joseph Kosinski, a film rendezője a Lockheed Martint kérte fel, hogy segítsen a lehető legrealisztikusabb hiperszonikus lopakodó megalkotásában. A feladatot a legendás fejlesztőműhely, a Skunk Works vállalta. A Skunk Works nevéhez fűződik a Lockheed SR-71 Blackbird felderítőgép kifejlesztése, de például az U-2 kémgép, az F-117 lopakodó bombázó, az F-22 Raptor és F-35 Lightning II lopakodó vadászgépek vagy az RQ-170 Sentinel lopakodó drón is a Skunk Works tervezőasztalain öltött formát – volt tehát bőven referenciájuk a Darkstar megtervezéséhez is.

Mint két tojás

A film céljaira elkészített 1:1 arányú makett legfőképp abban tér el az SR-72 2013-ban megismert tervétől, hogy nem pilóta nélküli hiperszonikus drónként szerepel a filmben –van ugyanis pilótafülkéje és ülése is, amibe Tom Cruise belehuppanva a hangsebesség sokszorosával vezeti a gépet. Ettől eltekintve a nemlétező SR-72 és a fiktív Darkstar szinte a megszólalásig hasonlítanak egymásra.

A képzelet és a valóság határán száguld az új Top Gun film hiperszonikus lopakodója
Az SR-72 és a Darkstar

A Skunk Works részleg nemrég külön oldalt szentelt a Lockheed Martin szájtján a Darkstarnak, ezzel csak tovább táplálva a Darkstart máris körülvevő legendát. Nagyon sokat nem árulnak el az alkotói folyamatról, de pár jól elejtett megfogalmazással annyit sikeresen elértek, hogy többnek tűnik a projekt, mint egy mozis kellék megrajzolása. Az oldalon az olvasható többek között, hogy a Skunk Works mérnökei híresek arról, hogy a lehető leggyorsabban képesek kifejleszteni az éppen szükséges innovációkat

a radarokat kikerülő lopakodó képességek megteremtésétől a hangrobbanást újradefiniáló X-repülőgépeken át a kettő közötti számos forradalmi technológiáig.

Az oldalon ezután igazán figyelemreméltó szavak szerepelnek:

a Darkstar képességei felülmúlhatják a puszta fikciót. Valósággá válhatnak...

A Skunk Works közlése szerint a Lockheed Martin koncepciótervezői, mérnökei és repülőgépmodell-fejlesztői együttműködtek a film kreatív csapatával. Három videóval be is mutatják a műhely négy, csak keresztnéven említett dolgozóját, akik részt vettek a Darkstar megtervezésében és megépítésében. 


Jim volt a dizájner, aki a repülőgép áramvonalas formáját papírra vetette, Lucio és Jason a koncepciórajzokat alakították megépíthető tervekké, míg a gépészmérnök Becky az 1:1 léptékű modell megépítéséért volt felelős. A cél az volt, hogy egy működő pilótafülkével bíró, funkcionális, valósághű, szerkezetileg szilárd repülőgépmodell álljon a filmesek rendelkezésére.

Valósággá válhat?

A legtöbb Skunk Works-projekthez hasonlóan a Darkstar fejlesztésén is titokban dolgoztak, és szinte semmi nem került nyilvánosságra a film premierjéig. A filmben látott Darkstar-jelenetek aztán olyan meggyőzően sikerültek, hogy a fenti szavaknak, miszerint valósággá válhatnak a Darkstar képességei, egyes szakírók szerint az eddig képzeltnél nagyobb jelentősége lehet.

A Lockheed Martin alá is játszik ennek, amikor azt írja, hogy

a Darkstar talán nem valós, de a képességei igen. A hiperszonikus technológia, vagyis a percenként 100 kilométeres vagy annál nagyobb sebességgel való haladás olyan képesség, amelyet csapatunk ma is továbbfejleszt (...) A Védelmi Minisztérium egyik legfőbb műszaki prioritásaként tudósaink és mérnökeink a hiperszonikus repülés terén korszakalkotó megoldásokat dolgoznak ki.

Az Aviationist szerint a Darkstar fiktív tulajdonságai nagyon is valósághűek. A géptest aerodinamikailag reális formájú, kis felületű szárnyai, enyhén befelé dőlő függőleges vezérsíkjai a hiperszonikus repülésre alkalmasak. A repülőgép két hajtóműve kombinált rendszerre épül: utánégetős turbojettel gyorsul hangsebesség fölé, majd két scramjet hajtóművel éri el a hangsebesség nyolc-kilencszeresét. A Darkstarnak ezeken kívül van még egy érdekes tulajdonsága: a pilótafülkéből csak oldalra van kilátás, előre nincs. Ennek oka elsősorban a gép orrát érő hatalmas hőterhelés, ami a hiperszonikus sebességtartományban a légsúrlódásból adódik. A filmbéli gépben ülve Maverick egy szintetikus látórendszerre támaszkodva látja, hogy mi van a gép előtt – és hogy, hogy nem, a Skunk Works pont egy ilyen rendszerű kísérleti repülőgép fejlesztésében vesz részt: az X-59 QueSST szuperszonikus gépből sincs előre kilátása a pilótának.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Microsoft híresen valósághű repülésszimulátorához, a Flight Simulatorhoz megjelent a Darkstar repülhető modellje, realisztikus kezelőszervekkel és viselkedéssel. Az alábbi, csaknem húszperces videó megmutatja, hogy milyen élmény lenne a hangsebesség több mint kilencszeresével száguldani vele:


Mindezek alapján érdemes végiggondolni, hogy mennyire áll közel a valósághoz Maverick fiktív lopakodója. Az nem valószínű, hogy röpképes lenne a filmben látott, számítógépes effektekkel megtámogatott gép, de tény, hogy a Skunk Works mérnökei teljes titokban megterveztek és megépítettek egy valósághű, életnagyságú modellt, aminek képzelt tulajdonságai bőven beleillenek a jelenleg is folyó fejlesztésekbe. A kilencvenes években nyugalmazott SR-71 Blackbird kémrepülőgép utódjának tartott hiperszonikus SR-72 megjelenésére feltehetőleg várni kell még jó pár évet, de aki az új Top Gunt látta, már biztos nem fog meglepődni rajta.

A képzelet és a valóság határán száguld az új Top Gun film hiperszonikus lopakodója
Blackbird vs Darkstar


Nyitókép: Skunk Works/Lockheed Martin

#tudomány-tech#tudomány#top gun: maverick#darkstar#hiperszonikus#ma#repülő#top gun

Címlapról ajánljuk