tudomány-tech

Atombomba, hidrogénbomba vagy az armageddon döntheti jobban romba a magyar gazdaságot?

Nagy Attila KárolyNagy Attila Károly

2022. június 19. 16:04

A kormány ukrajnai háborúval, illetve az uniós szankciókkal kapcsolatos kommunikációjában az utóbbi hetekben hangsúlyos szerepet kaptak a tömegpusztító fegyverek és kataklizmák. Lássuk, milyen hatásuk is lehet ezeknek!

Április vége felé kezdtek az Európai Unió tagállamainak vezetői arról tárgyalni, hogy embargót vessenek ki az orosz energiahordozókra, az olajra, szénre és esetleg a földgázra is. A nemzeti gazdaságokra kétségkívül káros hatással járó uniós szankciók célja az lenne, hogy segítségükkel megfosszák Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború egyik fontos finanszírozási forrásától.

Május 6-án a Kossuth rádióban Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót. A kormányalakításra készülő miniszterelnök a következőket mondta az orosz olajcsapok elzárásáról:

Ahogy Pelikán gátőrtől tudjuk, a nemzetközi helyzet fokozódik, és a dolog valóban súlyos. A háború, ami veszélyezteti általában a biztonságot, most az energiabiztonságot is közvetlenül veszélyezteti (...) Ez a javaslat, így ebben a formájában felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával.

A május 31-i uniós csúcson az EU tagállamainak vezetői a gázembargó lehetőségéről is mint konkrét lehetőségről tárgyaltak. Az új Orbán-kormány gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton erre reagálva egy újabb bombahasonlattal állt elő az akkor azt nyilatkozta az Inforádiónak nyilatkozva: 

Az olajembargó olyan lett volna, mintha egy atombombát dobnának a gazdaságra, és sikerült kivédeni. A gázembargó meg olyan, mintha hidrogénbombát dobnának a gazdaságra.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója két nappal később tovább emelve a tétet már úgy fogalmazott, hogy

ha az olajembargó egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával ért volna föl, akkor a gázembargó, az maga az armageddon.

Varga Judit igazságügyi miniszter bő két héttel később Facebookon közzétett posztjában azt írta:

A brüsszeli buborékban már megjelentek azok a hangok, akik a gázembargó ötletét erőltetnék. Az atombomba után a hidrogénbombát is ledobnák az európai gazdaságra. Mondanunk sem kell: ezt is hatástalanítani fogjuk!

Mint látható, a kormány ukrajnai háborúval illetve az uniós szankciókkal kapcsolatos kommunikációjában az utóbbi hetekben hangsúlyos szerepet kaptak a tömegpusztító fegyverek és kataklizmák. 

Vegyük sorra, hogy pontosan miről is beszélnek országunk vezetői, és hogy milyen hasonló nagyságrendű pusztító erőket lehetne még felsorakoztatni.

Atombomba

Az atombomba a nukleáris tömegpusztító fegyverek legegyszerűbb, fissziós, azaz a maghasadás elvén működő változata, egyben az egyetlen, amit a történelemben kétszer is bevetettek. A II. világháború utolsó heteiben Hirosimára ledobott Little Boy és a Nagaszakit elpusztító Fat Man atombombák 15 illetve 20 ezer tonna TNT-nek megfelelő rombolóerőt képviseltek (azaz 15 és 20 kilotonna). A két japán város szinte a földdel lett egyenlővé. Nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de a becslések szerint Hirosima 90-140 ezer lakosa vesztette életét a történelem első atomcsapása következtében, míg Nagaszakiban 60-80 ezren haltak meg a támadás napján és a rákövetkező hónapokban.

A II. világháborút követő hidegháborús évtizedekben, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti nukleáris fegyverkezési versenyben egyre nagyobb pusztító erejű atomfegyvereket fejlesztettek és teszteltek. Bár mostanra a két nagyhatalmon kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea is szert tett atomfegyverre, a legbrutálisabb bombákkal az USA és a Szovjetunió rendelkezett. A robbanóerőt leíró TNT-ekvivalens értékek alapján az 1952-ben az Enewetak-atoll fölött fölrobbantott Ivy King volt a valaha tesztelt legnagyobb pusztítóerejű amerikai atombomba: 540 kilotonnás rombolóereje 36-szorosa volt a hirosimai bombáénál. 

Hidrogénbomba

A hidrogénbomba, aminek kifejlesztésében Teller Ede magyar atomfizikus élen járt, az atomfegyverek még nagyobb pusztítóerőt képviselő típusa. Működése a jóval egyszerűbb atombombától eltérően nem a maghasadás korlátozott energiájú elvén alapul, hanem a magfúzión. A hidrogénbombát kétfázisúnak is nevezik amiatt, hogy előbb egy fissziós atomtöltet robban föl benne, ami aztán beindítja a termonukleáris fúziós fázist. 


Ez a dizájn nagyságrendekkel nagyobb rombolásra képes, amit a szovjetek a Cár-bombával be is bizonyítottak. Az 1961-ben légköri teszt során fölrobbantott orosz termonukleáris fegyver pusztítóerejét 50-58 megatonnásra becsülik. Egyetlen ilyen csapásmérő eszköz képes lenne egy több milliós nagyvárost is eltörölni a föld felszínéről. (Az amerikaiak legerősebb tesztelt hidrogénbombája, az 1954-ben fölrobbantott Castle Bravo ehhez képest csupán 15 megatonnás volt.)

Armageddon (film)

A Bruce Willis és Ben Affleck főszereplésével készült 1998-as akció-scifiben egy Texas méretű aszteroida tart a Föld felé, amit a NASA tudósai és egy maroknyi hősies olajbányász úgy állítanak meg, hogy űrhajóval leszállnak a felszínére, lyukat fúrnak bele és egy nukleáris töltettel szétrobbantják. A kalandos terv sikerrel jár, a fenyegető űrszikla darabjaira robban, a földi civilizáció és világgazdaság (néhány olajbányász élete árán) megmenekül. 

A filmben bevetett bomba típusáról nem tudni sokat, azt viszont később egy csapat angol fizikushallgató kiszámolta, hogy egy Texas méretű aszteroida szétrobbantásához valószínűleg kevés lenne a filmben látott töltet. Szerintük a szovjet Cár-bombánál kétmilliárdszor erősebb hidrogénbomba tudna csak szétvetni egy ezer kilométer átmérőjű kisbolygót.

Armageddon (Újszövetség)

A héber szó a Biblia újszövetségi részében, a Jelenések könyvében fordul elő (16:16). Jelentése: Megiddó hegye. Az izraeli Jezréel síkság fölé magasodó hegy a színhelye az Isten seregei és az Antikrisztus közötti végső nagy csatának. Az armageddon szó ilyenformán főként szimbolikus értelemben használatos ma is, mint a világ végét jelentő, a jó és gonosz közötti utolsó biblikus összecsapás. 

Atombomba, hidrogénbomba vagy az armageddon döntheti jobban romba a magyar gazdaságot?
Michelangelo Végítélet című freskója a Sixtus-kápolna falán – Fotó: VCG Wilson/Corbis via Getty Images

A Szentírás szerint az Armageddon hozza el a Fenevad megsemmisülését, Jézus második eljövetelét, Krisztus királyságát, szentjeinek ezeréves uralmát. 

Hogy ez jót jelent-e a magyar gazdaságra nézve, nem derül ki a szent szövegből.

Mi jöhet még szóba?

Az emberi és isteni végítéletet emlegető kormányzati kommunikációban a fentieken túl lehetnek még tartalékok. Az alábbiakban összeszedtük, hogy milyen fordulatokat és paneleket lehetne még összehasonlításképp felemlegetni az Európai Unió és Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájával kapcsolatban.

Vegyi és biológiai fegyverek

A civil lakosság körében az atombombához hasonlóan rettegett tömegpusztító fegyverek. Az I. világháborúban bevetett vegyi fegyverek (mustárgáz, klórgáz) emléke még sok családban élhet a frontot megjárt nagyszülők révén. A hadtörténészek és katonai szakértők szerint azonban a nukleáris fegyverekhez képest a vegyi és biológiai fegyverek megbízhatósága és hatásossága jóval korlátozottabb, nem valószínű, hogy a jövőben bármilyen fegyveres konfliktusban bevetnének ilyeneket. Terrortámadások, szabotázsakciók eszközei ettől még lehetnek (esetenként példa is akad rájuk, lásd a tokiói metróban 1995-ben elkövetett szarintámadást). 

Csernobil és Fukushima

Atombombával fenyegetés mellett atomkatasztrófával riogatni is hatásos lehet. Az emberiség történetének két legnagyobb nukleáris balesete nemcsak emberéleteket követelt és közvetlen környezeti károkat okozott, de gazdaságilag is katasztrofális hatással járt. Csernobil 1986-as balesete közvetve nagyban hozzájárult a világ egyik atomhatalma, a Szovjetunió összeomlásához, míg Japán villamos-energia szektora máig nyögi a 2011-es fukushimai incidens következményeit.

Atombomba, hidrogénbomba vagy az armageddon döntheti jobban romba a magyar gazdaságot?
Fotó: SHONE/GAMMA/Gamma-Rapho via Getty Images

Neutronbomba

A neutronbomba (avagy „továbbfejlesztett sugárfegyver”, enhanced radiation weapon, ERW) olyan nukleáris fegyver, aminek célja nem a lehető legnagyobb fizikai pusztítás (hőhullám és lökéshullám által), hanem az élő szervezetekre halálos hatással lévő neutronsugárzás felszabadítása. Az atombombánál tisztábbnak és erkölcsösebbnek tartott neutrombomba elvét az ötvenes években dolgozták ki az Egyesült Államokban, amit hamarosan föld alatti tesztrobbantás, majd kis számban hadrendbe állítás követett. Évtizedekig tartó politikai és haditechnikai huzavona végén, a Szovjetunió összeomlása után az idősebb Bush elnöksége alatt vonták ki rendszerből az ERW robbanófejeket. 

Egy ország gazdaságára annyiból lenne negatív hatással egy neutronbomba, hogy nagy pusztítást lenne képes okozni a dolgozók közt, illetve az állattenyésztésben és növénytermesztésben. Ha közvetlen találat nem ér gyárakat, üzemeket, szolgáltatóegységeket, a termelőeszközök épségben maradnak, a gazdaság viszonylag könnyen újraindítható. 

Aszteroida-becsapódás

Egy tömeges fajkihalással fenyegető kozmikus katasztrófa egyetlen ország gazdaságára sem lenne jó hatással. Ebben a korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy jelenleg hol tart a Földre potenciálisan veszélyes kisbolygók elleni felkészülés. A helyzet nem jó, de nem tragikus.

Karambol az Androméda-köddel

Galaxisunk, a Tejút-rendszer a csillagászok becslései szerint 4 milliárd év múlva összeütközik legközelebbi szomszédjával, az Andromeda-galaxissal. A két csillagváros hatalmas kavargás közepette olvad össze, valami egészen újat létrehozva. A gravitációs erők rángatása azonban nem igazán lesz hatással a két galaxisban örvénylő naprendszerekre. Hiába lakozik ugyanis sok milliárd csillag spirálkarjaikon, a köztük lévő hatalmas távolság miatt minimális az esély, hogy napok ütköznének össze, amint a két galaxis egymásba gabalyodik. A magyar gazdaságnak ettől nincs félnivalója.

Atombomba, hidrogénbomba vagy az armageddon döntheti jobban romba a magyar gazdaságot?
Fotó: NASA; ESA; Z. Levay and R. van der Marel, STScI; T. Hallas; A. Mellinger

A Nap vörös óriássá válása

Körülbelül ötmilliárd év múlva a Napunk át fog lépni a vörös óriás fázisba. Ekkor kitágul, külső rétegei felemésztik a Merkúrt és a Vénuszt, és elérhetik a Földet is. A tudósok egyelőre még mindig vitatkoznak azon, hogy elnyeli-e ekkor bolygónkat vagy sem. Egy biztos, a Föld veszélyesen közel fog keringeni a hatalmasra fúvódott Naphoz. 

Ekkor, ha létezik még magyar kormány egy másik lakható bolygó magyar kolóniáján, onnan nézi majd a gazdaságfejlesztési miniszter könnyes szemmel az anyabolygó haldoklását.

Az Univerzum halála

Ahogy az ősrobbanásban (Big Bang) született világegyetem tovább tágul, az összes csillag és galaxis, így a mi Napunk és a Tejút-galaxis is végül kimeríti energiáját. Nagyjából 200 milliárd év múlva a csillagok kihunynak, az Univerzum lehűl, beköszönt a Nagy Hideg korszaka. Ha az Univerzum sűrűsége eléri a kritikus sűrűséget, a gravitáció éppen elegendő lesz a tágulás megállításához. Nincs olyan unortodox gazdasági növekedés, ami képes lenne az Univerzum végső fagyhalálát legyőzni. 

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu / Getty Images

#tudomány-tech#tudomány#tömegpusztító fegyverek#atombomba#hidrogénbomba#armageddon#orbán viktor#európai unió#olajembargó#gázembargó#ukrajna#oroszország#szankciók#ma#gazdaság

Címlapról ajánljuk