Kecskeméten dől el, kiből lehet az újabb magyar űrhajós – a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékén tesztelik azoknak az egészségügyi alkalmasságát, akik második magyarként az űrbe akarnak jutni. A tanszék oktatója azt mondja, az orosz és a magyar állam megállapodására várnak. A kormány tavaly jelentette be, hogy 10 milliárd forintot költenek az űrprogramra.

Néhány hónappal a tesztrepülés után, megkezdte első menetrendszerinti űrmisszióját a SpaceX magánűrkutatási vállalat. A floridai Kennedy Űrközpontból vasárnap este lőtték fel az űrkapszulát, amely három amerikai és egy japán asztronautát visz a Nemzetközi Űrállomásra. A legénység egy titkos útitárssal indult útnak.

Történelmi jelentőségű felfedezés az űrkutatásban. A NASA vizet talált a Holdon. A tudósok már korábban is találtak jeget az égitest sarkvidéki krátereinek mélyén, most azonban a napsütötte régiókban is kimutattak vízmolekulákat. Az amerikai űrügynökség felfedezése mérföldkő lehet egy emberlakta kolónia kiépítéséhez.

Különleges minirobotokat fejlesztett ki egy amerikai tudóscsapat. Az áttörésről múlt héten számoltak be a Nature című tudományos folyóiratban. A csapat vezetője most részletesen is beszélt a felfedezésről. Eszerint a jövőben ezek a gépek az emberi testben számos gyógyítási feladatot elláthatnának, és a rák ellen is hatékonyak lehetnek.

Lélegzetelállító felvételek majdnem 31 kilométer magasból. A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II. , a Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. A tavaszra tervezett küldetést a koronavírus járvány miatt kellett augusztusra halasztani. Az egyesület szerint az ilyen látványos kísérletekkel közelebb hozhatják a csillagászatot és az űrkutatást az emberekhez. Fotó: Bakonyi Csillagászati Egyesület. Még több fotó: ITT!

1972 óta nem járt ember a Holdon, és a NASA most olyan illemhelyet szeretne megépíteni, ami pontosan a földi körülményeket nyújtja az űrhajósoknak, amikor kis vagy éppen nagy dolgukat végzik.

Ha eddig úgy hitte, hogy az űr csendes, akkor rosszul hitte. A Nap 338 yottawattos teljesítménnyel nyomja magából az energiát, és akkora ricsajjal, hogy földi hangereje körülbelül 125 decibel lenne, ha nem veszne el az űrben.

A báróné a lehető leggusztustalanabb módszerrel próbálta elvenni a lánya kedvét az orvoslástól – egyelőre úgy tűnik, hogy sikeresen. A legújabb részt ITT tudod megnézni!  

Fellőtték az űrbe azt a kutató műholdat, aminek a fejlesztésében miskolci szakemberek is részt vettek. A Cheops űrteleszkóp felvételeket készít majd távoli csillagokról és bolygókról, ezek alapján a kutatók információkat nyerhetnek arról, lehetséges-e máshol élet. A műhold fellövését keddre tervezték, de technikai hiba miatt el kellett halasztani. Szerdán azonban minden rendben zajlott az európai űrügynökség Francia Guyanai kilövőállomásán.

Robotok és robotépítők versenyeztek Győrben. Ott tartották a világbajnokságuk döntőjét. Több, mint 70 országból érkeztek indulók, köztük 8 éves gyerekek. A legjobb magyar helyezést a Budapesti Műszaki Egyetem versenyzői érték el, ők ötödikek lettek.

Változásokat hozhatnak a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar és az Alzheimer-kór kezelésében az idei Nőkért és tudományért díj két kivételes tehetségű nyerteseinek kutatásai. Idén 17. alkalommal rendezték meg a díjátadó gálát.

A Facebook alapító Mark Zuckerberg alapítványától kapott csaknem 100 millió forintos támogatást Horváth Péter bioinformatikus csoportja. A tudományos akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában most azon dolgoznak, hogy a laborba küldött sejtmintákban minél gyorsabban megtalálják az összes beteg sejtet.

A világon először fényképezett le fekete lyukat egy nemzetközi tudóscsapat. A sikert azzal érték el, hogy összekötötték a Föld különböző pontjain lévő rádióteleszkópokat, és ezekkel egyszerre figyelték egy távolabbi galaxis közepét. Az első feketelyukról készült kép még kicsit elnagyolt, de 55 millió fényév távolságból biztos nem számít rossznak.

A távoli vagy éppen a közeli jövő, ahol gyógyítható lehet a rák, sőt akár betegségek nélkül is élhetünk és már minden okos. Önvezető, repülő autók, szuperélelmiszerek és szuperemberek. Jóslatok, melyekben szeretünk hinni, de senki sem tudja, hogy megvalósulnak-e valaha. Ha igen, mikor? Mi vár ránk a jövőben? Hihetünk-e a tudományos-fantasztikus filmeknek?

Orvosi Nobel-díjra is esélyes lehet egy magyar kutatóorvos. Roska Botond csapatával 13 éve dolgozik egy úgynevezett látás visszaállító génterápián, ami ma még gyógyíthatatlan, genetikai szembetegségeknél adhatja vissza a látást. Ezért az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat, ami szakértők szerint az orvosi Nobel-díj előszobája. Roska Botonddal készült interjút itt hallgathatja meg részletesebben.  

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Mel Gibsonnak egyszerre volt teher és áldás, mikor hallotta a nők gondolatait a Mi kell a nőnek című filmben. Mindez fikció vagy ez már a jövő? Vagyis létezik gondolatátvitel?

Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

A pályaválasztás előtt álló lányok még mindig félnek az olyan szakterületektől, mint fizika, matematika vagy informatika. Ebben próbál segíteni nekik egy programsorozat, melynek kereteiben megnyílnak a kapuk a kutatóintézetek és laboratóriumok misztikus világába!

Már itt is van velünk a SCindikátor tudománykommunikációs verseny 1. és 2. helyezettje, illetve egy harmadik döntős tehetség is, akik izgalmas projektjeikről mesélnek nekünk!

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

Tihanyi Benedek vágya, hogy 10 év múlva az orvostudomány egész emberként adjon választ a problémákra, de mindig legyenek kérdések, és gondolkodni való. A Portréban megfér egymás mellett a tudomány és az alternatív gyógymód is, ahogyan a 7 évig tartó thai futás, és a szilveszteri fogadalmak is. Tartsanak velünk!

Áttörésről beszélnek a rákgyógyításban norvég orvosok, akik egy bergeni klinikán alkalmazzák az úgynevezett hiperbár, oxigén terápiás kezelést. Maga a módszer régi, nálunk is használják. Lényege, hogy a beteg tiszta oxigént lélegzik be egy magas nyomású kamrában vagy sátorban.

Speciális szemüveg, amivel a színtévesztők többé nem cserélik fel a pirosat a zölddel. Különleges gépek, amikkel a vért komponenseire bontják. Egyebek közt ezeket is láthatták, sőt volt, ahol ki is próbálhatták az érdeklődők szombat este a Kutatók Éjszakáján. Kétezer program közül válogathattak. Viszont érdemes volt gyorsnak lenni, mert a kísérleti laborokba hamar beteltek a helyek. A riportban látható fotók csak illusztrációk.  

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Nyomtatnak már fegyvereket, hidat, házakat, ételeket és igazából mindenfajta tárgyakat, egy orosz építőipari cég azonban most rekordot döntött. Alig 24 óra alatt ugyanis kinyomtatott egy 38 négyzetméteres házat majd kifestették és be is rendezték.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

A Kutatók éjszakáján az ország több mint 200 pontján olyan helyekre, mondjuk kutatóintézetekbe, orvosi szobákba, vagy akár boncterembe is be lehetett jutni, ahova máskor például csak az orvosok mehetnek be. Volt, ahol a meghirdetés után azonnal beteltek a helyek, annyira kíváncsiak voltak az emberek.

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

Csütörtök délután jelentették be Washingtonban azt a tudományos szenzációt, hogy évtizedekig tartó kutatás után bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A kutatásban és a műszerek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek.

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

Már az is a csodával határos volt, hogy élve született. Az orvosok egy percet sem adtak neki, mégis már 13 hónapos is elmúlt egy agy nélkül született kisfiú az Egyesült Államokban. A csak „Erős Jaxon”-nak nevezett gyerek szüleit sokan önzőnek tartják, hogy vállalták a beteg gyermeket. Ők azonban azt mondják, az elmúlt hónapok őket igazolják, és Jaxon a tudománynak is segít.

Nem szereti, ha Dr. Twitternek szólítják, a tudomány és a sport kettősségével éli mindennapjait, és hamar eldöntötte, hogy Nobel-díjat kapni esélyesebb, mint a Barcelona futballcsapatában játszani.

Nyelves puszi, smaci, smár, csók - mindegy, minek nevezzük, csókolózni jó. Vagy mégsem? Tényleg létezik, hogy valakit hidegen hagy a csókcsata, és inkább enne hangyát, minthogy valaki más szájába dugja a nyelvét?

Néhány nappal ezelőtt robbant a hír, amely felforgatta az egész világsajtót. A Brit Királyi Csillagászati Társaság sajtóközleményében egy tudományos kutatásból kiderült, 15 év múlva beköszönt a jégkorszak. De mi igaz ebből?

Ön engedné, hogy beleszóljanak családi pénzügyeibe, ha cserébe csökkennének adósságai? Ez lenne a családi csődvédelem, amelyet nemsokára bevezetnének. Aztán: Tudja, hogy szervezete ellenáll a gyógyító antibiotikumoknak? Egy 40 éves magyar biológus erre keres megoldást azzal, hogy kombinálja őket. Ezért kapta most legfiatalabbként a legrangosabb magyar tudományos díjat.

Európa több mint 1 millió polgára aláírta, hogy minden állatkísérletet tiltsanak be. Az ilyen kísérleteket most szigorú szabályokkal engedik. Az aláírók szerint vannak más módszerek, hogy ne az állatok szenvedjenek. A kutatók szerint egy ilyen tilalom megállítaná az európai tudományt és az állatkísérleteket más földrészeken folytatnák.

Interaktív laboratóriumot nyitott a KwakLab Kutatóintézet. Forró ruha, virághűtő és lebegő beton. Ez csak három azon találmányok közül, amelyekkel megismerkedhetnek az érdeklődők.  

Egyedülálló tolmácsgépet fejlesztettek ki siketek számára a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói. A találmány egy speciális érzékelőkkel felszerelt kesztyű, aminek mozdulatait egy okostelefon szöveggé alakítja és felolvassa.