Az Európai Űrügynökség új űrhajósosztályba 22 523-an jelentkeztek, köztük 149 magyar. Mostanra lezárult a válogatás első köre, a második körbe 1361 jelölt jutott.

A NASA houstoni űrközpontjában a holdraszállás körülményeit igyekeznek szimulálni egy a Hold felszínét és az ottani fényviszonyokat utánzó medencében.

A csillagok működését szimuláló fúziós reaktorok az energiatermelés biztonságos és zöld alternatíváját jelenthetik a jövőben. Ezért jó hír, hogy az európai kooperációban működő JET fúziós reaktorban rekordot értek el: 59 megajoule energiát sikerült felszabadítani. Magyar kutatók is fontos részt vállaltak a kísérletekben.

Tiszteletlenül bánt az alatta lévőkkel, de nem rúgták volna ki.

A dél-afrikai származású milliárdos karrierjét, vagy inkább annak megítélését durva beszólások, viccesnek szánt tweetek és kiszámíthatatlan megnyilvánulások árnyékolják be.

A bélbaktériumok nemcsak a testsúly változásaira és az immunrendszerre hatnak, hanem az időskori kognitív funkciókra és a csontok erősségére is. A belek lakói pedig megfelelő a táplálkozással gondozhatók, például a Schobert Norbert által kétkedve emlegetett mediterrán diétával.

A speciális detektorral hatékonyabban lehet katasztrófahelyzetekre reagálni. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban folyó kutatások idén nagy lökést kaptak.

A koronavírus-járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány megkésett és rossz döntéseket hozott. 

A 2020 XL5 a második ilyen objektum, amelyet valaha felfedeztek. 

Valóban Irinyi János találta fel a gyufát, Asboth Oszkár a helikoptert, Puskás Tivadar pedig a telefonközpontot?

Miért mondanak mást ugyanannak a feltalálásáról Magyaroroszágon, Amerikában vagy Oroszországban?

James Webb űteleszkóp 11 milliárd dollárba került, a kutatók a 21. század legnagyobb felfedezéseit várják tőle.

Túlnő az embereken a közösségi média? Véget érhet a világjárvány? Ha, nem, akkor hogyan élhetünk vele tovább? Súlyosbodik-e a klímaválság és hogyan változik az életszínvonal? Mi az, amiért tehetünk és merre tart most a világ? Folytatjuk a Fókusz Plusz 10 éves hagyományát, amiben számot vetünk a múlttal, hogy mi történt 2021-ben, és megnézzük, hogy mi vár ránk idén, 2022-ben. Holnap este a Híradó után.

Olyan érzékelőrendszert fejlesztettek magyar kutatók, ami előre jelzi a mezőgazdasági kártevők és kórokozók felbukkanását.

Már állatokon tesztelik a koronavírus-elleni, magyar fejlesztésű orrsprayt pécsi kutatók. Jakab Ferenc virológus szerint ez akár több órán keresztül is védhet a fertőzéstől.

Bár korábban az esélyesek közé sorolták, mégsem Karikó Katalin kapta meg az idei orvosi Nobel-díjat.

A nőknek még a mai napig is sokkal nehezebb vezető tudományos pozícióba jutniuk, mint a férfiaknak, bár a helyzet már jobb, mint 10 évvel ezelőtt. Kitartó munka, tudás, elkötelezettség és önbizalom is kell ahhoz, hogy egy kutatónő kiemelkedő eredményeket érjen el. Lenyűgöző felfedezéseket tettek magyar kutatónők a saját szakterületükön, őket díjazták tegnap Budapesten.

Fontos, hogy a kutatókat megünnepeljék, így az emberek többet tudhatnak meg a munkájukról – így reagált az RTL Híradónak Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal közösen kapta meg a tudományos Oscar-díjnak is nevezett Breakthrough-díjat. A kutatópáros az mRNS alapú koronavírus vakcinért nyerte el a 3 millió dollárral jutalmazott elismerést. A Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese büszke, hogy az intézmény egykori hallgatója az első magyar, aki megkapta a díjat.

Igazi meglepetést okozott egy óriásteknős a tudósoknak. Ezekről az állatokról a tudósok azt hitték, növényevők. Egy videóból azonban az derül ki, ha tehetik, ragadozók. A Seychelle-szigeteken tavaly nyáron készült felvételen egy óriásteknős épp egy kismadarat zsákmányol.

Kisbolygót neveztek el Ady Endréről, Hosszú Katinkáról és Hamvas Béláról is. 16 égitest kapott nevet, ezeket magyar csillagászok azonosították évtizedek alatt. A kutatás vezetője azt mondta az RTL híradónak, a névválasztások többnyire saját élményekből fakadnak. 

Történelmet írt a világ leggazdagabb embere, aki az Apollo 11 Holdra szállásának 52. évfordulójára időzítette űrutazását. Jeff Bezos saját űripari vállalatával a Blue Originnel jutott el a világűrbe. És tért vissza sikeresen a Földre. Vele utazott testvére Mark, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves egykori pilóta, Wally Funk is. A New Shepard a texasi Van Horntól 20km-re fekvő kilövőállásról startolt el, közép európai idő szerint ma délután.

A misszió különlegességét az adja, hogy a hordozórakétát és a kapszulát is felhasználták már korábban. Sőt, az egyik űrhajós ugyanabban az ülésben foglalt helyet, mint amelyikben tavaly a férje utazott. A négy asztronauta holnap érkezik a Nemzetközi Űrállomásra.

Történelmi pillanat! Alig telt el száz év azóta, hogy a Wright-fivérek először szálltak fel a levegőbe a repülőjükkel, a NASA ma már a Marson hajtott végre tesztrepülést.

Elon Musk űrkutató cége lehet az első, amely bő 50 év után űrhajósokat vihet a Hold felszínére. A NASA döntése szerint az amerikai űripari magáncég adta a legolcsóbb ajánlatot a komp megépítésére. Ha minden jól megy, valamikor 2024-25 táján ismét emberek léphetnek a Holdra.

A matematikusok Nobel-díjának is tartott Abel-díjat kapott Lovász László, a Tudományos Akadémia volt elnöke. A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány, így a mai számítógépek működésének megalapozásában alkotott maradandót.

Lefejezi magát, és új testet is növeszt egy tengeri meztelencsiga faj. A szokatlan gyakorlatról japán tudósok számoltak be a héten. Az állat ezzel az extrém módszerrel szabadul meg a parazitáktól. A felfedezés az emberi orvostudomány számára is hasznos lehet.

Rákosiék nem szerették a pszichológiát. Burzsoá áltudománynak nevezték és nemcsak, hogy nem kértek belőle, de szinte teljesen fel is számolták a lélektant. Szerencsére voltak elhivatott tudósok és merész diákok, így a pszichológia tudománya túlélte az ötvenes éveket. Sőt a Kádár-rendszerben kivirágzott. Olyanok is élvezték az illatát, akikre nem is gondolnának.

Megtette első métereit a Marson a NASA kutatórobotja. Két hete landolt a vörös bolygó felszínén. A néhány méteres tesztkörrel elkezdődött az eddigi legátfogóbb marsi küldetés, amelynek célja, hogy kiderítsék, volt-e valaha élet a bolygón.

Lélegzetelállító felvételeket hozott nyilvánosságra a NASA a legutóbbi Mars-leszállásról. Több kamerával rögzítették a bonyolult műveletet. Korábban ilyet nem lehetett látni. A marsjáró már a Vörös Bolygón hallható hangokról is küldött felvételt.

Saját maga számára is nagyon sürgető kérdést tesz fel tudóstársainak Dr. Bá. Gyorsan kiderül, hogy kolléganőjének, Dr. Menek fogalma sincs, Dr. Da pedig azt sem érti, hogy ez miért fontos.

Merci után Vivi is bemutatta találmányát villatársainak. Hatalmas ihletet kapott!

Merci varázslógépétől te is tutira eldobod az agyad! Na de hogy jön a képbe VV Robi? 

Újabb tematikus hétre virradtak a villalakók...

Kezdetét vette a Tudományos hét! Íme egy kis ízelítő a villalakók disszertációiból, avagy ezekkel a témákkal szórakoztat minket a következő napokban Bálint, Dani, Merci, Moh, Robi és Vivi.

Magyar találmánnyal térképeznék fel a Hold vízlelőhelyeit. A Puli Space Project nemrég 225 ezer dollárt nyert a NASA ötletpályázatán az általuk Holdi Vízszaglászónak nevezett eszközzel. A műszer egy év múlva készülhet el és 2023-ban indulhat a Holdra.

Magyar kutatónőknek ez sikerült, lenyűgöző felfedezéseket tettek saját szakterületükön. A pandémia miatt a díjátadót jövőre pótolják, de mindkét kutatás kapcsolódik a koronavírushoz, közelebb vihetik a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

400 éve nem volt olyan közel egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz, mint ma (december 21.). A két óriásbolygó ráadásul a Földdel is egy vonalba kerül a pályáján, így a Földről nézve rövid ideig úgy tűnhet, mintha egyetlen fényes csillag ragyogna az égen.

Ázsia nagy napjai ezek az űrkutatásban. Kína mintát gyűjtött a Holdon, majd a világon második nemzetként kitűzte zászlóját Földünk kísérőjén. Közben a japánok már hozzák haza a Ryugu kisbolygóról gyűjtött mintájukat. Kapszulájuk Ausztráliában landol nemsokára.

Kecskeméten dől el, kiből lehet az újabb magyar űrhajós – a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékén tesztelik azoknak az egészségügyi alkalmasságát, akik második magyarként az űrbe akarnak jutni. A tanszék oktatója azt mondja, az orosz és a magyar állam megállapodására várnak. A kormány tavaly jelentette be, hogy 10 milliárd forintot költenek az űrprogramra.

Néhány hónappal a tesztrepülés után, megkezdte első menetrendszerinti űrmisszióját a SpaceX magánűrkutatási vállalat. A floridai Kennedy Űrközpontból vasárnap este lőtték fel az űrkapszulát, amely három amerikai és egy japán asztronautát visz a Nemzetközi Űrállomásra. A legénység egy titkos útitárssal indult útnak.

Történelmi jelentőségű felfedezés az űrkutatásban. A NASA vizet talált a Holdon. A tudósok már korábban is találtak jeget az égitest sarkvidéki krátereinek mélyén, most azonban a napsütötte régiókban is kimutattak vízmolekulákat. Az amerikai űrügynökség felfedezése mérföldkő lehet egy emberlakta kolónia kiépítéséhez.

Különleges minirobotokat fejlesztett ki egy amerikai tudóscsapat. Az áttörésről múlt héten számoltak be a Nature című tudományos folyóiratban. A csapat vezetője most részletesen is beszélt a felfedezésről. Eszerint a jövőben ezek a gépek az emberi testben számos gyógyítási feladatot elláthatnának, és a rák ellen is hatékonyak lehetnek.

Lélegzetelállító felvételek majdnem 31 kilométer magasból. A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II. , a Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. A tavaszra tervezett küldetést a koronavírus járvány miatt kellett augusztusra halasztani. Az egyesület szerint az ilyen látványos kísérletekkel közelebb hozhatják a csillagászatot és az űrkutatást az emberekhez. Fotó: Bakonyi Csillagászati Egyesület. Még több fotó: ITT!

Visszaszerezné a tavaly kiszervezett kutatóintézeteket az MTA-nak, de elsősorban arra törekszik, hogy jó kapcsolat legyen a tudomány és a politika között. Erről beszélt délelőtti online sajtótájékoztatóján Freund Tamás, az Akadémia kedden megválasztott, új elnöke. Azt is mondta, hogy az MTA vezetőjeként tisztelni fogja a kiválóságot – politikai hovatartozástól függetlenül.

Nem támogatja több debreceni kutató sem, hogy a Természettudományi Múzeum a városba költözzön. Ezt válaszul írták 34 fővárosi kollégájuknak, akik korábban nyílt levélben kérdezték a véleményüket a múzeum jövőjéről. A szakemberek azt is írták: megértik azokat az aggodalmakat, amelyek a múzeumi gyűjteményt féltik a költözés miatti károsodástól. Úgy fogalmaztak: "ebben a kérdésben elsősorban kutatók vagyunk és csak másodsorban debreceniek."

1972 óta nem járt ember a Holdon, és a NASA most olyan illemhelyet szeretne megépíteni, ami pontosan a földi körülményeket nyújtja az űrhajósoknak, amikor kis vagy éppen nagy dolgukat végzik.

Ha eddig úgy hitte, hogy az űr csendes, akkor rosszul hitte. A Nap 338 yottawattos teljesítménnyel nyomja magából az energiát, és akkora ricsajjal, hogy földi hangereje körülbelül 125 decibel lenne, ha nem veszne el az űrben.

Átírhatja az amerikai kontinens őstörténetét egy 15 ezer éves mamutcsapda, amelyet Mexikóban tártak fel régészek. A legalább 14 mamut maradványait rejtő hatalmas verem arra utal, hogy az őskori emberek sokkal hamarabb kezdtek el szervezetten vadászni a nagy testű állatokra, mint azt eddig gondolták.

A báróné a lehető leggusztustalanabb módszerrel próbálta elvenni a lánya kedvét az orvoslástól – egyelőre úgy tűnik, hogy sikeresen. A legújabb részt ITT tudod megnézni!  

Fellőtték az űrbe azt a kutató műholdat, aminek a fejlesztésében miskolci szakemberek is részt vettek. A Cheops űrteleszkóp felvételeket készít majd távoli csillagokról és bolygókról, ezek alapján a kutatók információkat nyerhetnek arról, lehetséges-e máshol élet. A műhold fellövését keddre tervezték, de technikai hiba miatt el kellett halasztani. Szerdán azonban minden rendben zajlott az európai űrügynökség Francia Guyanai kilövőállomásán.