2022. február 4. 22:02

A speciális detektorral hatékonyabban lehet katasztrófahelyzetekre reagálni. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban folyó kutatások idén nagy lökést kaptak.

Nagyszabású kutatási program indult a Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2022. január 1-én, amelynek keretében a természetes kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek, áll a Wigner Fizikai Kutatóközpont rtl.hu-hoz eljuttatott közleményében.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói már eddig is szép eredményeket értek el az alig több mint egy évtizede nevet kapott, igen gyorsan fejlődő müográfia területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás-, illetve részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.

„A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak átvilágíthatóvá, mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények; barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek, vagy vulkáni hegykúpok” – magyarázta Surányi Gergely (ELTE), a projektben résztvevő geofizikus.

A müográfia új módszereket ad a társadalom kezébe, amivel hatékonyabban lehet olyan katasztrófahelyzetekre reagálni, mint például egy szökőár, vagy egy vulkánkitörés 

– mondta Varga Dezső (Wigner FK), a kutatás vezetője, aki szerint a módszer segítségével feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, versenyképesebbé tehetők a bányászati beruházások.

A most induló projekt a Wigner Fizikai Kutatóközpontban az Innovatív Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoport vezetésével valósul meg, amely részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet (barlangok, bányaüregek, érctestek) kimutatására.

A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima vulkánt figyelő Sakurajima Muography Observatory japán-magyar együttműködéssel létrejött nyomkövető is teljes egészében a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja.

A Sakurajima Müográfiai Obszervatórium (Kagoshima város mellett, Japán) egy modulja, a hazai fejlesztésű nyomkövető detektorokkal. A rendszert 11 hasonló modul alkotja – Fotó:: Wigner Fizikai Kutatóközpont

„A müográfia segítségével feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető a szükséges, igen drága kutatófúrások mennyisége” – magyarázta Hamar Gergő (Wigner FK), a projektben résztvevő részecskefizikus.

Az új projekt célja az alapkutatáson messze túlmutatva, magas technológiai színvonalú berendezések megalkotása, ipari partnerekkel és tudományterületi szakértőkkel együttműködve új gyártástechnológiák kidolgozása, illetve azok széleskörű alkalmazhatóságának demonstrálása. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 340 millió forintos támogatásával, a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében valósul meg.

Nyitókép: Földalatti bányászati és régészeti kutatásokhoz készült nagy méretű müográfiai nyomkövető összeszerelése a Wigner Fizikai Kutatóközpontban / Barlangászati és geológiai célú mérés a Királylaki táróban – Fotók: Wigner Fizikai Kutatóközpont