Magyar kísérleteken dolgozik majd a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson

Mint arról hétfőn az rtl.hu is beszámolt, lezárult a jelentkezés a HUNOR – Magyar Űrhajós Programba, és az Európai Űrügynökséggel együttműködésben elkezdődött a leendő magyar űrhajósok kiválasztásának összetett folyamata. A program célja, hogy várhatóan 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósulhassanak meg magas színvonalú magyar tudományos kísérletek és tesztek a Nemzetközi Űrállomáson.

A ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban kedden tartott sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a HUNOR program gerincét alkotó tudományos és technológiai tartalom összeállítása az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának lesz a feladata.

„A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához” – mondta Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

Az alprogram részét képezik majd többek között 

• a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztései, 
• az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, 
• az űrélettani és űrmedicina-kutatások, 
• az űrélelmezési kutatások, 
• valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. 

Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó marketingtevékenység, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység.

A küldetés esetleges fennmaradó további szabad kapacitásainak, továbbá más emberes űrrepülési programokban történő potenciális részvételi lehetőségek kiaknázására a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható projektjavaslatok benyújtására.

Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. 

Nyitókép: Mike Hopkins űrhajós a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – Fotó: ESA/NASA