Újabb Földünket követő trójai aszteroidát találtak a csillagászok

A Földet egy másik trójai aszteroida is követi, jelentette be egy csillagászcsapat a Nature Communications című tudományos lapban publikált új tanulmányukban. A tanulmány vezető szerzője Toni Santana-Ros, az Alicantei Egyetem és a Barcelonai Egyetem Kozmosztudományi Intézetének munkatársa, és fontos támogatást nyújtott a kutatáshoz Laura Faggioli, az Európai Űrügynökség (ESA) Földközeli Objektumok Koordinációs Központjának (NEOCC) munkatársa.

A trójai aszteroidák olyan űrben keringő hatalmas sziklák, amik egy bolygóval azonos pályán mozognak. Pályájuk stabil, közvetlenül anyabolygójuk előtt vagy mögött, azzal szinkronban haladnak. Az ESA magyarázó cikke szerint a trójai aszteroidák az űr olyan régióiban rekedtek, ahol a Nap és valamelyik bolygó gravitációs vonzása kiegyenlítődik. Ezeket a régiókat Lagrange-pontoknak nevezik. A trójaiak nagyjából a bolygóval azonos pályán keringenek a Nap körül, és a két stabil Lagrange-pont közelében csoportosulnak: az egyik a bolygó előtti (L4), a másik mögötti (L5).

A 2020 XL5 a második ilyen, trójainak nevezett űrbéli objektum, amelyet valaha felfedeztek, írja az Independent a különleges felfedezésről. A csillagászok először a Jupiter bolygó körül találtak ilyen aszteroidákat, amiket a trójai háború alakjairól neveztek el. Ezekből közel tízezer kering a Jupiterrel összhangban. A Vénusznak, a Marsnak, az Uránusznak és a Neptunusznak is vannak trójai aszteroidái, együttesen néhány tucat. A Föld esetében azonban nagyon ritka az efféle égitest, az elsőt, a 2010 TK7 néven ismert aszteroidát csupán 12 évvel ezelőtt fedezték fel.

Lenyomozták a pályáját

A második trójai aszteroidát 2020. december 12-én észlelték. Már a korai megfigyelések is azt sugallták, hogy ez egy másik trójai lehet, de ezt nehéz volt igazolni: mivel kevés megfigyelést végeztek, nem lehetett pontosan tudni, merre rajzolható meg a pályája.

Most a kutatók az archívumokból származó adatok és a Földről végzett megfigyelések kombinálásával részletezték ezt a pályát. Az új elemzés alapján sikerült megerősíteni, hogy az objektum valóban egy földi trójai, ahogyan azt gyanították.

Az továbbra sem világos, hogy pontosan honnan is származik a Földet követő második szikla. Lehet, hogy a Naprendszerben távolabb, a fő aszteroidaövben kezdte pályáját, és a Jupiter hatalmas gravitációs ereje lökte ki onnan.

A tudósok azt viszont tudják, hogy az objektum hová tart: a megfigyelések szerint még legalább 4000 évig a jelenlegi pályáján mozog tovább. Az új földi trójai nagyjából 1 km széles. Ez jelentős méret egy aszteroidától, de a Földre nem jelent veszélyt: a Lagrange-pont, amihez bilincselve van, nagyjából olyan messze van a Földtől, mint a Nap, és még évezredekig ilyen messze is fog maradni.

Akár bázist is lehetne rajta létesíteni

Úgy tűnik, hogy 2020 XL5 is egy úgynevezett C-komplex típusú aszteroida, amely főként szénből áll. A kutatók szerint sokkal ígéretesebb példány, mint az előző, az emberek egy nap talán meg is látogathatják, és bázist létesíthetnek rajta. Az új aszteroida ugyanis jóval nagyobb, mint elődje, és kevesebb üzemanyaggal is meg lehet látogatni. „Egy ilyen objektum ideális célpontja lehet későbbi űrmisszióknak. Alkalmas lehet emberi bázisok vagy tudományos eszközök telepítésére” – írják a szerzők.

A 2020 XL5-tel tehát már kettőre nőtt a földi trójaiak száma, de szinte biztos, hogy még sok hasonló szikla kering az űrben, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzék őket, írja az ESA, ami szerint azért fontosak ezek aszteroidák, mert időkapszulák a Naprendszerünk legkorábbi napjaiból, és sokat lehet tanulni belőlük a Föld kialakulásáról.

A kutatást részletesen a Nature Communications lapban február 1-jén megjelent, Orbital stability analysis and photometric characterization of the second Earth Trojan asteroid 2020 XL5 (A második földi trójai aszteroida, az 2020 XL5 pályastabilitás elemzése és fotometriai jellemzése) című tanulmányban ismertetik.

Nyitókép: ESA