Magyar csillagász fedezte fel 2022 első üstökösét

A világ üstökösvadászai közt elég komoly sportértéke van annak, hogy ki fedezi fel az év első üstökösét. Idén ez a trófea egy magyar csillagászhoz, Sárneczky Krisztiánhoz került. A szenzációs felfedezés hírét Szabó M. Gyula csillagász osztotta meg a Csillagászat-kedvelők, zárt Facebook-csoportban, a Central Bureau for Astronomical Telegrams friss hírlevelére hivatkozva.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagásza január 1-jéről 2-ra virradó éjjel észlelt a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt teleszkópjával egy korábban nem látott ködös foltot a Hiúz csillagképben. A területről Sárneczky Krisztián három darab 104 másodperces expozíciós idejű fotót készített. A fotók és az elvégzett mérések alapján a magyar csillagász számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy addig ismeretlen, rendkívül kis méretű üstököst fedezett fel. 

A C/2022 A1 hátra megy, nem előre

„24 éve járok Piszkéstetőre, ahol az utóbbi egy évben minden derült éjszaka az eget vizsgálom. Alapvetően Földközeli égitesteket, kisbolygókat keresek, de egyáltalán nem bánom, hogy most valami egész mást találtam” – mondta Sárneczky Krisztián az rtl.hu-nak, a róla elnevezett üstökös felfedezéséről.

A C/2022 A1 (Sárneczky) üstökös tehát a 2022-es évben elsőként felfedezett üstököse a Naprendszernek. Útját még csak 5 napja ismerni, de azért pár dolgot már így is elárult magáról:

• január 8-án, magyar idő szerint 21:20-kor lesz a legközelebb a Földhöz, 47,6 millió kilométerre (0,318 CSE, csillagászati egységre),
• január 31-én lesz a legközelebb a Naphoz, 180 millió kilométerre (1,252 CSE),
• nagyon gyorsan mozog,
• mozgása retrográd, azaz a Földdel ellentétes irányban kering a Nap körül.

„Mivel ez az üstökös retrográd mozgású, azt jelenti, hogy nagyon gyorsan közeledik felénk, gyorsan fényesedett fel, és gyorsan el is zúg majd mellettünk, a Földdel ellenkező irányba” – magyarázta Sárneczky Krisztián.

A C/2022 A1 (Sárneczky) üstökös szabad szemmel nem látható, csak csillagászati távcsövekkel lehet megfigyelni, felvételt készíteni róla is csak speciális fotófelszereléssel lehet. (Ezt amúgy Sárneczky Krisztiánon kívül már más csillagászok is megtették, megerősítve a felfedezést.)

Ez egy nagyon picike üstökös, a valaha észleltek közül az egyik leghalványabb. Hozzávetőlegesen 50 ezerszer halványabb, mint a szabad szemmel vagy kézi távcsövekkel látható üstökösök. A magja párszor tíz méter átmérőjű lehet, legfeljebb százméteres, ködössége pedig 6-8000 kilométeres, azaz nagyjából akkora mint a Mars bolygó

– mondta Sárneczky Krisztián a jelenleg az Ikrek csillagképben haladó objektumról.

Az üstökös ködösségét (a kómát) egyébként az okozza, hogy a Nap felé közeledve az üstökös fagyott gázokból, porból, szikladarabokból álló szilárd magja kezd felmelegedni, kiszabadulnak belőle a gázok és felhőként körbeveszik a magot. A nagyobb üstökösök a Napot egyre jobban megközelítve, a Napszél hatására a kómából csóvát is növesztenek, ezzel tudnak látványos megjelenést produkálni az éjszakai égbolton.

Kicsi is, halvány is, de a mienk

A Sárneczky-üstökös kis mérete és gyorsasága miatt nem válik a januári éjszakák látványos szereplőjévé, az éles szemű, jó távcsövekkel felszerelt csillagászok azonban bizonyára láthatják, amit Sárneczky Krisztián is észlelt: a C/2022 A1-nek van egy kicsike, legyezőszerű csóvája, a három fotó összegzésével készült felvételen pedig két gázkilövellés figyelhető meg.

Ezeken kívül nagyon sokat még nem tudni a C/2022 A1 (Sárneczky) üstökösről, egy azonban már látszik az adatokból: villámlátogatásra érkezett, és nagyon soká tér majd vissza.

Ez nem egy gyakran visszatérő üstökös, hosszú a keringési periódusa, több tízezer, de akár több százezer évbe is telhet, mire újra Földközelbe kerül 

– magyarázta a felfedező, hozzátéve, hogy ezen adatok pontosítására még pár hét, 1-2 hónap további megfigyelés kell majd.

Érdekes kérdés még, hogy honnan érkezett hozzánk a Sárneczky-üstökös? Sárneczky Krisztián majdnem bizonyos, hogy a Naprendszer legkülső zónájából, az Oort-felhőből. A Plútón túli törmelékfelhőt afféle kométakeltetőnek lehet tekinteni, annyira gyakran érkeznek onnan Nap körüli pályára kerülő üstökösök: a C/2022 A1 (Sárneczky) is innen szabadulhatott ki, egy másik objektummal történt ütközés hatására.

A Sárneczky-üstökös

A 47 éves magyar csillagász számára nagy élmény volt az év első üstökösének felfedezése: 

12 éves koromban merült fel bennem először, hogy szeretnék én is üstököst találni az égen, ez a vágy most beteljesült. 12 éves koromban, azaz 1986-ban fordult elő egyébként utoljára, hogy magyar csillagász hazánkból üstököst fedezett fel 

– idézte fel Sárneczky Krisztián a történelmi előzményt, hogy majdnem napra pontosan 36 évvel ezelőtt, 1986. január 9-én Lovas Miklós ugyanezzel a piszkéstetői 60 cm-es távcsővel látta meg a 184P/Lovas üstököst.

A 2019-ben elhunyt Lovas Miklós nevéhez öt üstökös felfedezése is fűződik, ezek közül kettő periodikus, azaz visszatérő üstökös (a 93P/Lovas-1 és 184P/Lovas-2). A magyar csillagászok közt Lovason és Sárneczkyn kívül csak Kulin György nevéhez fűződik még üstökösfelfedezés: a neves csillagász 1942-ben fedezett fel két külföldi kollégájával egy üstököst, a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) azóta viseli részben az ő nevét.

Az egyébként, hogy mostantól egy hetedik üstökös is magyar nevet visel, nem triviális. A kutató csillagászoknak ugyanis azonnal jelenteniük kell, ha üstökösszerű objektumot észlelnek. Névadásnál fontos szempont, hogy a felfedező a lehető legtöbb, egyértelműen bizonyító erejű adatot adjon arról, hogy új üstökössel van dolga a csillagászoknak. Sárneczky Krisztiánnak ez sikerült, nem kellett napokat várni arra, hogy mások, más észlelésekkel megerősítsék a felfedezést, így miután minden adatot megadott, nevére vehette a C/2022 A1 üstököst.

Nyitókép: a C/2022 A1 (Sárneczky) – Fotó: Sárneczky Krisztián/CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet