Öregedés elleni csodaszer a mediterrán diéta

Soha nem volt ennyire igaz a mondás: „az vagy, amit megeszel”. Az elmúlt években egyre több kutatás igazolja, hogy az emberi emésztőrendszerben élő mikroszkopikus lények közössége alapvetően meghatározza az egészséget, az összetétele pedig nagymértékben befolyásolható táplálkozással és sporttal. Állapota olyannyira összefügg az egészséggel, hogy még a szennyvízminták alapján végzett mikrobiom-kutatásokból is népegészségügyi következtetéseket lehet levonni.

E parányi élőlényekből álló ökoszisztéma állapota nemcsak az immunrendszer működését, a hízást és a fogyást befolyásolja, hanem egyebek mellett az agy fejlődését és működését is. A mikrobiom alakításában tehát komoly terápiás lehetőségek is rejlenek.

Mi a mikrobiom?

Az emberi testben élő mikroorganizmusok – baktériumok, gombák és egyebek – közösségét nevezzük összefoglaló néven mikrobiomnak, ennek nagy része pedig a bélben található. A mikrobiom meghökkentően nagyszámú organizmusból áll. A pontos adat nem ismert, de különböző becslések szerint a baktériumok száma az emberi test sejtjeinek háromszorosát, de akár százszorosát is kiteheti. 

A testben megtalálható vírusok számát meg sem becsülik, de a baktériumoknál tíz-százszor többen lehetnek, mikrobiális génből pedig nagyjából kétszázszor annyi van az emberi testben, mint emberi génből. A mikrobiom összetétele eltérő az egyes emberi populációkban, de változik az életkorral, az étrend változásaival és betegségek miatt is.

A belekben élő baktériumok élete szorosan összefonódik a gazdatest immunrendszerének, hormonális és idegrendszerének működésével, és ez a kapcsolat kétirányú: a mikrobiom befolyásolja ezek működését, a szervrendszerek pedig cserébe módosíthatják a baktériumflóra összetételét és aktivitását.

Öregedés és mikrobiom

A várható élettartam világszerte tapasztalható növekedése miatt az új kutatási irányok között kiemelt jelentősége van annak a kérdésnek, hogyan segíthető elő a mikrobiom alakításával az egészséges öregedés – ezt a kérdést egy 2020 elején publikált nemzetközi kutatás vizsgálta meg tüzetesen. Nem újdonság, hogy a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás támogatja, hogy minél tovább megmaradjon az egészség, de ma már azt is tudjuk, hogy ebben milyen nagy szerepe van a beleket benépesítő mikrobáknak. A Schobert Norbert által kétkedve emlegetett mediterrán diéta például olyan mikrobiom-változásokat idéz elő, amelyek a kognitív funkciók és a memória javulásával, az immunrendszer jobb teljesítményével, sőt a csontok erősödésével vannak összefüggésben.

A bélbaktériumok az emberekkel és egyéb állatokkal együtt fejlődtek, és képesek olyan táplálék-összetevőket is lebontani, amelyeket a gazdaállatok önmagukban nem: például az inulin nevű élelmi rostot vagy a rezisztens keményítőket. További rendeltetésük, hogy megakadályozzák a betegségokozó baktériumok szaporodását. A rendkívül érzékeny mikrobiomot azonban nagyon könnyű kibillenteni az egyensúlyából táplálkozással, gyógyszerekkel, de megzavarhatják genetikai adottságaink és olyan gyakori betegségek is, mint az irritábilis bélszindróma vagy a gyulladásos bélbetegségek.

Mediterrán diétával az optimális öregedésért

Az említett kutatásba összesen 612 65 és 79 év közötti embert vontak be az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából, Olaszországból és Lengyelországból. A társaság felét arra kérték, hogy egy egész éven át táplálkozzanak a mediterrán étrend szerint, azaz egyenek több zöldséget, hüvelyest, gyümölcsöt, magvakat, olívaolajat és halat, viszont hanyagolják a vörös húsokat, a tejtermékeket és a telített zsírokat, míg a csoport másik fele megmaradt a korábbi táplálkozási szokásainál. A diéta egészségvédő hatásai bebizonyosodtak: az átállók kognitív funkciói, csontjaik erőssége és gyulladási értékeik is jobbak voltak, mint a kontrollcsoport tagjainak. A kutatókat azonban ezúttal az érdekelte, volt-e ebben szerepe a mikrobiom változásainak.

Érdekes, de nem túl meglepő tény, hogy a mikrobiom kiindulási összetétele – azaz az egyes baktériumfajták, illetve jellemző számuk az emésztőrendszerben – országonként változott, tükrözve az alany szülőföldjére jellemző táplálkozási szokásokat. Amikor a kutatók összevetették, ki, mennyire szigorúan tartotta a mediterrán étrendet, valamint a résztvevők mikrobiomjának kiinduló és kísérlet utáni állapotát, két baktériumcsoportot tudtak elkülöníteni.

Az egyikbe az úgynevezett diéta-pozitív, a másikba a diéta-negatív mikrobák tartoztak; az előbbiek száma megnőtt a mediterrán diéta időszakában, míg az utóbbiaké visszaesett. A diéta-negatív mikrobák vagy nem voltak képesek a mediterrán táplálékok feldolgozására, vagy nem tudtak versenyben maradni az új étrendet jól viselő baktériumokkal. A diéta-pozitív baktériumok jelenléte a vizsgálatban összefüggést mutatott a test nagyobb ellenálló-képességével, az alacsonyabb gyulladási értékekkel és a jobb kognitív funkciókkal. Ugyanezekkel az egészség javulását mutató tényezőkkel függött össze a diéta-negatív baktériumok számának csökkenése. Tehát a baktérium-összetétel (diéta hatására történő) megváltozása összefüggött az egészség javulásával.

A jótékony baktériumok száma azoknál a résztvevőknél nőtt, akik szigorúan tartották magukat a mediterrán étrendhez. Bár a változás nem volt számottevő, az összefüggés mind az öt vizsgált ország lakóinál fennállt – ráadásul ami egy év alatt kisebb javulást ér el, annak hosszú távon jelentős hatása lehet.

Azoknál a résztvevőknél, akiknél a vizsgálat előtt már fennállt valamilyen szintű csontsűrűség-vesztés, a szokásos étrend mellett tovább folytatódott ez a hanyatlás, míg a mediterrán diéta hatására nemhogy stagnált, de csökkent a csontok törékenysége.

A mikrobiom-változások, valamint a csontsűrűség, gyulladás és kognitív funkciók közötti összefüggés erősebb volt, mint maga a diéta összefüggése a felsorolt tényezőkkel. Ez arra utal, hogy az étrend önmagában nem elég, a mikrobiomnak is meg kell változnia ahhoz, hogy a pozitív változások megtörténjenek. A mikrobiom átalakulását viszont már a diéta idézte elő.

Életadó rostok

Nem mindenki engedheti meg magának, hogy átálljon a mediterrán táplálkozásra, ezért a későbbi kutatásoknak arra kell törekedniük, hogy kimazsolázzák, mely összetevők idézik elő a legnagyobb mikrobiom-változásokat ebben az étrendben. Addig is azonban nem árt tudatában lenni annak, hogy minél inkább tartjuk magunkat a mediterrán diétához, annál nagyobb teret adunk az öregedés szempontjából jótékony bélbaktériumoknak.

Tudjuk, hogy a sokféle növényi táplálékon alapuló étrend kedvez a mikrobiom egészségének, de a mikrobiom megváltoztatását célzó terápiák kifejlesztéséhez azt is jó lenne tudni, milyen rostok bevitele mely baktériumfajtákra hat. A Cell című folyóiratban 2019-ben megjelent kutatásban ezt a kérdést úgy vizsgálták meg, hogy steril környezetben nevelt laboregerek emésztőrendszerébe juttattak húsz különböző fajta emberi bélbaktériumot. Ezek után zsírban gazdag, rostban szegény diétának vetették alá őket, de az egészségtelen táplálkozást 34 féle, zöldségekből és gyümölcsökből kivont rostkészítménnyel is kiegészítették.

Ezzel a módszerrel nyomon tudták követni, hogy melyik rost bősége milyen baktériumok szaporodását vonja maga után, kiderült például, hogy a zöldborsórostok fokozott fogyasztása a Bacteroides thetaiotaomicron fajnak kedvezett, köszönhetően a borsórostban található arabinan nevű molekulának, amiből a jelek szerint szívesen lakmározott az említett mikroba.

Trükkös mikrobiom

Egyre világosabb, hogy amit megeszünk és megiszunk, komoly hatással van a bélmikrobiomunk összetételére, ezáltal az emésztésünkre és az egészségünkre. A mikrobiom azonban összetett rendszer, és az alakítása nem olyan egyszerű, mint amilyennek a fenti, mediterrán étrendes példa alapján látszik. Ha például egy fajta rost elősegíti valamelyik jótékony baktérium szaporodását, semmi sem garantálja, hogy nem kedvez valamelyik kártékony mikrobának is. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az egészséget védő fajnak kedvezzen a bevitt tápanyag?

A King’s College London, a Stanford Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói monstre tanulmányt futtatnak pontosan azzal a céllal, hogy kiderítsék, hogyan reagálnak az egyes emberek és bélbaktériumaik a különféle ételekre. Az eddigi eredmények szerint ugyanazok az ételek egészen eltérő hatást válhatnak ki két emberből. Ha ezt a genetikai különbségekre fognánk, még akkor sem lenne teljesen igazunk, ugyanis még az egypetéjű ikrek esetében is óriási különbségek adódhatnak, hiába száz százalékig azonos a testvérek génállománya, neveltetése és környezete.

Mi több, a vizsgálatba bevont egypetéjű ikrek belében lakozó baktériumfajok között csak kicsivel volt nagyobb az átfedés, mint ha két ismeretlen ember bélbaktériumait vetették össze.

Az elmúlt években megkezdődött az emésztőrendszert benépesítő mikroszkopikus lények genetikai profilozása is. DNS-szekvenálásuk alapján meghatározható, melyik baktérium milyen környezetben, illetve milyen folyamatokat dominál. Az örökítőanyag definiálja a mikrobák identitását, de a molekuláris szintű funkciók leírásában is segíthet. Ez különösen hasznos lehet, ha az emberi mikrobiomot, illetve az egészségben játszott szerepét akarják pontosabban leírni.

A tudósok töretlenül keresik a módszert arra, hogy manipulálják a különféle táplálékokra adott emberi reakciókat, illetve a bélmikrobiom szándékos alakításával javítsák az emberi egészséget. A különféle rosttípusok és a baktériumok közötti kapcsolatok feltárása, a Cellben közölt kutatás során azonosított molekulák lehetővé teszik, hogy a jövőben úgynevezett mikrobióta irányú táplálkozással növeljék a bélben élő jótékony baktériumok számát, és növeljék a mikrobiom sokféleségét.

Jó hír, hogy a kísérletekben tesztelt rostok jó része egyszerű gyümölcs- és zöldségmaradékokból származott, tehát későbbi tömeges előállításuk olcsó és fenntartható lehet. Előtte azonban még ki kell deríteni, hogyan lehet biztonságosan táplálni a jó baktériumokat úgy, hogy közben a rosszakat is féken tartsák.

Nyitókép: Getty Images