Saját maga számára is nagyon sürgető kérdést tesz fel tudóstársainak Dr. Bá. Gyorsan kiderül, hogy kolléganőjének, Dr. Menek fogalma sincs, Dr. Da pedig azt sem érti, hogy ez miért fontos.

Merci után Vivi is bemutatta találmányát villatársainak. Hatalmas ihletet kapott!

Merci varázslógépétől te is tutira eldobod az agyad! Na de hogy jön a képbe VV Robi? 

Újabb tematikus hétre virradtak a villalakók...

Kezdetét vette a Tudományos hét! Íme egy kis ízelítő a villalakók disszertációiból, avagy ezekkel a témákkal szórakoztat minket a következő napokban Bálint, Dani, Merci, Moh, Robi és Vivi.

Magyar találmánnyal térképeznék fel a Hold vízlelőhelyeit. A Puli Space Project nemrég 225 ezer dollárt nyert a NASA ötletpályázatán az általuk Holdi Vízszaglászónak nevezett eszközzel. A műszer egy év múlva készülhet el és 2023-ban indulhat a Holdra.

Magyar kutatónőknek ez sikerült, lenyűgöző felfedezéseket tettek saját szakterületükön. A pandémia miatt a díjátadót jövőre pótolják, de mindkét kutatás kapcsolódik a koronavírushoz, közelebb vihetik a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

400 éve nem volt olyan közel egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz, mint ma (december 21.). A két óriásbolygó ráadásul a Földdel is egy vonalba kerül a pályáján, így a Földről nézve rövid ideig úgy tűnhet, mintha egyetlen fényes csillag ragyogna az égen.

Ázsia nagy napjai ezek az űrkutatásban. Kína mintát gyűjtött a Holdon, majd a világon második nemzetként kitűzte zászlóját Földünk kísérőjén. Közben a japánok már hozzák haza a Ryugu kisbolygóról gyűjtött mintájukat. Kapszulájuk Ausztráliában landol nemsokára.

Kecskeméten dől el, kiből lehet az újabb magyar űrhajós – a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékén tesztelik azoknak az egészségügyi alkalmasságát, akik második magyarként az űrbe akarnak jutni. A tanszék oktatója azt mondja, az orosz és a magyar állam megállapodására várnak. A kormány tavaly jelentette be, hogy 10 milliárd forintot költenek az űrprogramra.

Néhány hónappal a tesztrepülés után, megkezdte első menetrendszerinti űrmisszióját a SpaceX magánűrkutatási vállalat. A floridai Kennedy Űrközpontból vasárnap este lőtték fel az űrkapszulát, amely három amerikai és egy japán asztronautát visz a Nemzetközi Űrállomásra. A legénység egy titkos útitárssal indult útnak.

Történelmi jelentőségű felfedezés az űrkutatásban. A NASA vizet talált a Holdon. A tudósok már korábban is találtak jeget az égitest sarkvidéki krátereinek mélyén, most azonban a napsütötte régiókban is kimutattak vízmolekulákat. Az amerikai űrügynökség felfedezése mérföldkő lehet egy emberlakta kolónia kiépítéséhez.

Különleges minirobotokat fejlesztett ki egy amerikai tudóscsapat. Az áttörésről múlt héten számoltak be a Nature című tudományos folyóiratban. A csapat vezetője most részletesen is beszélt a felfedezésről. Eszerint a jövőben ezek a gépek az emberi testben számos gyógyítási feladatot elláthatnának, és a rák ellen is hatékonyak lehetnek.

Lélegzetelállító felvételek majdnem 31 kilométer magasból. A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II. , a Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. A tavaszra tervezett küldetést a koronavírus járvány miatt kellett augusztusra halasztani. Az egyesület szerint az ilyen látványos kísérletekkel közelebb hozhatják a csillagászatot és az űrkutatást az emberekhez. Fotó: Bakonyi Csillagászati Egyesület. Még több fotó: ITT!

Visszaszerezné a tavaly kiszervezett kutatóintézeteket az MTA-nak, de elsősorban arra törekszik, hogy jó kapcsolat legyen a tudomány és a politika között. Erről beszélt délelőtti online sajtótájékoztatóján Freund Tamás, az Akadémia kedden megválasztott, új elnöke. Azt is mondta, hogy az MTA vezetőjeként tisztelni fogja a kiválóságot – politikai hovatartozástól függetlenül.

Nem támogatja több debreceni kutató sem, hogy a Természettudományi Múzeum a városba költözzön. Ezt válaszul írták 34 fővárosi kollégájuknak, akik korábban nyílt levélben kérdezték a véleményüket a múzeum jövőjéről. A szakemberek azt is írták: megértik azokat az aggodalmakat, amelyek a múzeumi gyűjteményt féltik a költözés miatti károsodástól. Úgy fogalmaztak: "ebben a kérdésben elsősorban kutatók vagyunk és csak másodsorban debreceniek."

1972 óta nem járt ember a Holdon, és a NASA most olyan illemhelyet szeretne megépíteni, ami pontosan a földi körülményeket nyújtja az űrhajósoknak, amikor kis vagy éppen nagy dolgukat végzik.

Ha eddig úgy hitte, hogy az űr csendes, akkor rosszul hitte. A Nap 338 yottawattos teljesítménnyel nyomja magából az energiát, és akkora ricsajjal, hogy földi hangereje körülbelül 125 decibel lenne, ha nem veszne el az űrben.

Történelmet írt a világűrben is a tengerben is. Egy 68 éves amerikai geológusról van szó, aki a múlt héten első nőként érte el a Föld legmélyebb ismert pontját, a Csendes óceán fenekén. Ugyanő 1984-ben az első nő volt, aki űrsétát tett.

Átírhatja az amerikai kontinens őstörténetét egy 15 ezer éves mamutcsapda, amelyet Mexikóban tártak fel régészek. A legalább 14 mamut maradványait rejtő hatalmas verem arra utal, hogy az őskori emberek sokkal hamarabb kezdtek el szervezetten vadászni a nagy testű állatokra, mint azt eddig gondolták.

Újabb 60 műholdat állított pályára a Space X. A globális műholdas internet-rendszer további eszközei a már odafent keringő 360 műholdhoz csatlakoznak. A Starlink elemei sokfelé láthatók a Földről, így Magyarországról is. A csillagászok azonban nagyon nem örülnek a megfigyeléseiket zavaró műholdaknak.

A báróné a lehető leggusztustalanabb módszerrel próbálta elvenni a lánya kedvét az orvoslástól – egyelőre úgy tűnik, hogy sikeresen. A legújabb részt ITT tudod megnézni!  

Fellőtték az űrbe azt a kutató műholdat, aminek a fejlesztésében miskolci szakemberek is részt vettek. A Cheops űrteleszkóp felvételeket készít majd távoli csillagokról és bolygókról, ezek alapján a kutatók információkat nyerhetnek arról, lehetséges-e máshol élet. A műhold fellövését keddre tervezték, de technikai hiba miatt el kellett halasztani. Szerdán azonban minden rendben zajlott az európai űrügynökség Francia Guyanai kilövőállomásán.

Miskolci cég is részt vett annak az európai kutatóműholdnak a fejlesztésében, amit a jövő héten állítanak Föld körüli pályára. A műhold fényképeket készít majd távoli csillagokról, ami információkat közöl arról, lehetséges-e rajtuk élet. Felületére háromezer gyerekrajzot gravíroztak. Két másik magyar fejlesztésű műhold már egy hete az űrbenhibátlanul.

Robotok és robotépítők versenyeztek Győrben. Ott tartották a világbajnokságuk döntőjét. Több, mint 70 országból érkeztek indulók, köztük 8 éves gyerekek. A legjobb magyar helyezést a Budapesti Műszaki Egyetem versenyzői érték el, ők ötödikek lettek.

A világ 74 országából több mint 2600 versenyző érkezett Győrbe a hétvégén, hogy megmérkőzzenek a Robotépítő Világbajnokságon. 8-tól 25 éves korig négy kategóriában és hat korosztályban folytak a versenyek. A szervező szerint a résztvevők, korosztálytól függetlenül életre szóló tapasztalatokat szerezhetnek.

Változásokat hozhatnak a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar és az Alzheimer-kór kezelésében az idei Nőkért és tudományért díj két kivételes tehetségű nyerteseinek kutatásai. Idén 17. alkalommal rendezték meg a díjátadó gálát.

Akár a föld kialakulására is rájöhetnek legújabb felfedezésükkel a NASA munkatársai. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy olyan naprendszert találtak, ahol életre alkalmas bolygó is van. A tudósok három új planétát fedeztek fel egy űrteleszkóp segítségével. Ez akár közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértse, hogyan alakult ki a föld 4 és fél milliárd éve.

Tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal, ezért távozott a Veritastól Ungváry Krisztián történész. Alig három hetet töltött el a Veritasnál, miután addigi munkahelyét, az 56-os Intézetet beolvasztották az állami történetkutatóba. Ungváry Krisztián azt mondta nem tehette meg, hogy elhallgatja a történelmi tényeket. A Veritas főigazgató-helyettese, Marinovich Endre tagadja, hogy ügynök lett volna, azt viszont elismerte, hogy kényszer hatására kapcsolatba került az állambiztonsággal. Ungváry Krisztiánnal készült beszélgetésből ide kattintva még több részletet láthat.  

A Facebook alapító Mark Zuckerberg alapítványától kapott csaknem 100 millió forintos támogatást Horváth Péter bioinformatikus csoportja. A tudományos akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában most azon dolgoznak, hogy a laborba küldött sejtmintákban minél gyorsabban megtalálják az összes beteg sejtet.

Tiltakoznak az akadémikusok. Fekete gyászlepellel takarták le a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának, Széchényi Istvánnak a szobrát, miután a parlament megszavazta a törvényt, ami átalakítja az MTA finanszírozását, a kutatóhálózat irányítását pedig egy új testületnek adja. A kormány szerint a innovációs teljesítmény javítása miatt van szükség az átalakításra.

Többezren tüntettek Budapesten a tudomány szabadságáért. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány elvenné a kutatóhálózatot. Az erről szóló döntést az Index szerint a következő hetekben hozhatja meg az Országgyűlés. Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium szerint az átalakítás erősítené a kutatás szabadságát.

Lemondott a szegedi lézerközpont tudományos tanácsadó testületének három tagja, miután szerintük a magyar kormány megkerülte őket és szakmai kontroll nélkül hozott döntéseket a lézerközpont működésével kapcsolatban. A kutatók egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül adott 20 milliárd forintot egy kísérleti projektre. A kormány szerint hasznos projekteket támogatnak.  

A világon először fényképezett le fekete lyukat egy nemzetközi tudóscsapat. A sikert azzal érték el, hogy összekötötték a Föld különböző pontjain lévő rádióteleszkópokat, és ezekkel egyszerre figyelték egy távolabbi galaxis közepét. Az első feketelyukról készült kép még kicsit elnagyolt, de 55 millió fényév távolságból biztos nem számít rossznak.

A távoli vagy éppen a közeli jövő, ahol gyógyítható lehet a rák, sőt akár betegségek nélkül is élhetünk és már minden okos. Önvezető, repülő autók, szuperélelmiszerek és szuperemberek. Jóslatok, melyekben szeretünk hinni, de senki sem tudja, hogy megvalósulnak-e valaha. Ha igen, mikor? Mi vár ránk a jövőben? Hihetünk-e a tudományos-fantasztikus filmeknek?

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők a Magyar Tudományos Akadémiánál, a kutatóhálózat finanszírozásának átalakítása miatt. A felszólaló akadémikusok arról beszéltek: az, hogy az intézeteknek a működésükért pályázniuk kell, elvonja a kutatók erőforrásait attól, hogy a tudománnyal foglalkozzanak. A kormány szerint azért van szükség az átalakításra, hogy a tudomány az eddiginél hatékonyabban javítsa az ország versenyképességét.  

Orvosi Nobel-díjra is esélyes lehet egy magyar kutatóorvos. Roska Botond csapatával 13 éve dolgozik egy úgynevezett látás visszaállító génterápián, ami ma még gyógyíthatatlan, genetikai szembetegségeknél adhatja vissza a látást. Ezért az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat, ami szakértők szerint az orvosi Nobel-díj előszobája. Roska Botonddal készült interjút itt hallgathatja meg részletesebben.  

Péntek óta nem érhetők el Magyarországról azok a tudományos adatbázisok, amelyek több tízezer kutató munkáját segítették nemzetközi dokumentumokkal. Egy magyar tárgyalódelegáció ugyanis nem tudott megegyezni az adatbázist kezelő kiadóval.

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Mel Gibsonnak egyszerre volt teher és áldás, mikor hallotta a nők gondolatait a Mi kell a nőnek című filmben. Mindez fikció vagy ez már a jövő? Vagyis létezik gondolatátvitel?

Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Speciális, energiatakarékos felmelegítésre alkalmas festék fejlesztésébe kezdett egy festékgyártó cég és a műszaki egyetem csapata. A cég ügyvezetője szerint ez a termék forradalmasíthatja a lakásfelújítást a következő évtizedekben és a tervek szerint 2020-tól elérhető lesz.

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben.

Eddig ismeretlen amazonasi törzs tagjait vették videóra Brazíliában. A helyi benszülötekkel foglalkozó hatóság drónfelvételén egy olyan népcsoport látható, amelyik korábban még sohasem lépett kapcsolatba a külvilággal.

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

 Forradalmi áttörés a közlekedésben, az orvostudományban, és akár a felderítési-, vagy mentési feladatokban. Magyarországon elsőként mutatta be az egyik távközlési vállalat, hogyan működik az 5G hálózat a valóságban.  

A világ legkisebb számítógépét sikerült végre elkészíteni az Egyesült Államokban. A parányi szerkezet még egy rizsszem mellett is eltörpül. A tervek szerint pedig a gyógyászatban fog különleges feladatokat elvégezni. A picike számítógépet diagnosztikai eszközként fogják használni, például egy-egy sejtcsoport hőmérsékletét tudják monitorozni vele, ez pedig óriási segítség lesz majd a rákgyógyításban.  

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.