Már itt is van velünk a SCindikátor tudománykommunikációs verseny 1. és 2. helyezettje, illetve egy harmadik döntős tehetség is, akik izgalmas projektjeikről mesélnek nekünk!

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

Tihanyi Benedek vágya, hogy 10 év múlva az orvostudomány egész emberként adjon választ a problémákra, de mindig legyenek kérdések, és gondolkodni való. A Portréban megfér egymás mellett a tudomány és az alternatív gyógymód is, ahogyan a 7 évig tartó thai futás, és a szilveszteri fogadalmak is. Tartsanak velünk!

Áttörésről beszélnek a rákgyógyításban norvég orvosok, akik egy bergeni klinikán alkalmazzák az úgynevezett hiperbár, oxigén terápiás kezelést. Maga a módszer régi, nálunk is használják. Lényege, hogy a beteg tiszta oxigént lélegzik be egy magas nyomású kamrában vagy sátorban.

Speciális szemüveg, amivel a színtévesztők többé nem cserélik fel a pirosat a zölddel. Különleges gépek, amikkel a vért komponenseire bontják. Egyebek közt ezeket is láthatták, sőt volt, ahol ki is próbálhatták az érdeklődők szombat este a Kutatók Éjszakáján. Kétezer program közül válogathattak. Viszont érdemes volt gyorsnak lenni, mert a kísérleti laborokba hamar beteltek a helyek. A riportban látható fotók csak illusztrációk.  

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Nyomtatnak már fegyvereket, hidat, házakat, ételeket és igazából mindenfajta tárgyakat, egy orosz építőipari cég azonban most rekordot döntött. Alig 24 óra alatt ugyanis kinyomtatott egy 38 négyzetméteres házat majd kifestették és be is rendezték.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

A Kutatók éjszakáján az ország több mint 200 pontján olyan helyekre, mondjuk kutatóintézetekbe, orvosi szobákba, vagy akár boncterembe is be lehetett jutni, ahova máskor például csak az orvosok mehetnek be. Volt, ahol a meghirdetés után azonnal beteltek a helyek, annyira kíváncsiak voltak az emberek.

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

Csütörtök délután jelentették be Washingtonban azt a tudományos szenzációt, hogy évtizedekig tartó kutatás után bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A kutatásban és a műszerek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek.

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

Már az is a csodával határos volt, hogy élve született. Az orvosok egy percet sem adtak neki, mégis már 13 hónapos is elmúlt egy agy nélkül született kisfiú az Egyesült Államokban. A csak „Erős Jaxon”-nak nevezett gyerek szüleit sokan önzőnek tartják, hogy vállalták a beteg gyermeket. Ők azonban azt mondják, az elmúlt hónapok őket igazolják, és Jaxon a tudománynak is segít.

Nem szereti, ha Dr. Twitternek szólítják, a tudomány és a sport kettősségével éli mindennapjait, és hamar eldöntötte, hogy Nobel-díjat kapni esélyesebb, mint a Barcelona futballcsapatában játszani.

Nyelves puszi, smaci, smár, csók - mindegy, minek nevezzük, csókolózni jó. Vagy mégsem? Tényleg létezik, hogy valakit hidegen hagy a csókcsata, és inkább enne hangyát, minthogy valaki más szájába dugja a nyelvét?

Néhány nappal ezelőtt robbant a hír, amely felforgatta az egész világsajtót. A Brit Királyi Csillagászati Társaság sajtóközleményében egy tudományos kutatásból kiderült, 15 év múlva beköszönt a jégkorszak. De mi igaz ebből?

Ön engedné, hogy beleszóljanak családi pénzügyeibe, ha cserébe csökkennének adósságai? Ez lenne a családi csődvédelem, amelyet nemsokára bevezetnének. Aztán: Tudja, hogy szervezete ellenáll a gyógyító antibiotikumoknak? Egy 40 éves magyar biológus erre keres megoldást azzal, hogy kombinálja őket. Ezért kapta most legfiatalabbként a legrangosabb magyar tudományos díjat.

Európa több mint 1 millió polgára aláírta, hogy minden állatkísérletet tiltsanak be. Az ilyen kísérleteket most szigorú szabályokkal engedik. Az aláírók szerint vannak más módszerek, hogy ne az állatok szenvedjenek. A kutatók szerint egy ilyen tilalom megállítaná az európai tudományt és az állatkísérleteket más földrészeken folytatnák.

Interaktív laboratóriumot nyitott a KwakLab Kutatóintézet. Forró ruha, virághűtő és lebegő beton. Ez csak három azon találmányok közül, amelyekkel megismerkedhetnek az érdeklődők.  

Egyedülálló tolmácsgépet fejlesztettek ki siketek számára a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói. A találmány egy speciális érzékelőkkel felszerelt kesztyű, aminek mozdulatait egy okostelefon szöveggé alakítja és felolvassa.