Az Európai Űrügynökség felfüggeszti az oroszokkal közös Mars-expedíciót

A 22 európai országot tömörítő Európai Űrügynökség (ESA) fenntartások nélkül csatlakozik a tagállamok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz, közölte csütörtökön az ESA. A közlemény szerint március 16-17-én Párizsban ülésezett az ESA működését irányító kormányközi tanács, ahol egyhangú döntés született az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködésben megvalósuló űrkutatási projektekről.

Ahogy már korábban sejteni lehetett, a legkomolyabb csapást az Európai Űrügynökség legígéretesebb projektje szenvedte el. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt nem indulhat útnak idén az Oroszországgal közös egymilliárd eurós ExoMars küldetés. Az orosz-európai kooperációban az ESA egy orosz Proton-M rakétán saját rovert küldött volna a Marsra, ahol jelenleg két amerikai és egy kínai robotfelderítő kutatja az élet nyomait. A hasonló céllal induló ExoMars küldetés szeptemberben startolt volna Bajkonurból, hogy a Rosalind Franklin nevű marsjárót a szomszédos bolygó felszínére juttassa. A küldetés gyakorlatilag indulásra kész, az európai marsjárót német építésű űrhajó vinné a célig, ahol egy orosz leszállóegység segítségével landolna.

A Mars és a Föld helyzete viszont legközelebb csak 2024 novemberében lesz optimális a küldetés indításához. A kétéves csúszás – ami ráadásul nem is az első a 2016-ra tervezett küldetésben – nemcsak műszaki, és technikai gondokat okozhat, jelentősen megdobja a projekt költségeit is.

A Párizsban Magyarország részvételével ülésező 22 tagú ESA-tanács két egyhangú döntést hozott az ExoMars küldetéssel kapcsolatban:

• a tanács elismerte, hogy jelenleg lehetetlen a Roszkozmosszal együttműködni az ExoMars rover küldetés megvalósításán, ezért megbízta az ESA főigazgatóját, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket az együttműködési tevékenységek felfüggesztése érdekében;
• a tanács felhatalmazta az ESA főigazgatóját, hogy készítsen tanulmányt az ExoMars küldetés megvalósíthatóságát illetően.

Az ExoMars küldetésen túl a tanács elemezte öt másik küldetés helyzetét is. Miután a Roszkozmosz úgy döntött, hogy kivonja személyzetét a Francia Guyana-i európai űrrepülőtérről, az összes olyan küldetést felfüggesztették, amiket orosz gyártmányú Szojuz rakétákkal indítottak volna útnak (Galileo M10, Galileo M11, Euclid és EarthCare). Az ESA főigazgatója kezdeményezte az ezen küldetésekhez szükséges alternatív indítási szolgáltatások felmérését, amely magában foglalja a még fejlesztés alatt lévő Ariane-6 rakéta első éles repülésének felülvizsgálatát is.  

Szó esett a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) is: a tanács annyiban maradt, hogy a Nemzetközi Űrállomás-program névlegesen továbbra is működik. A fő cél az ISS biztonságos üzemeltetésének folytatása, beleértve a fedélzeten dolgozó nemzetközi űrhajóscsapat biztonságának fenntartását.

Nyitókép: ESA/ALTEC