Az ukrán hadsereg szisztematikusan támadja az orosz olajfinomítókat, egyes becslések szerint az orosz kőolajipari feldolgozókapacitás 10 százalékát semmisítették eddig meg.

Az állítólagos támadást az Urál-hegységnél akarta végrehajtani egy 61 éves férfi, egy vasúti átjárónál. 

A befagyasztott orosz vagyonokból pedig további fegyverszállítmányokat fognak biztosítani Ukrajna javára.

Ukrajna elítélte, hogy Oroszország a megszállt ukrán területeken is megtartja az elnökválasztást. Bár ezt a hétvégén tartják, az elcsatolt tartományokban már szavazhatnak az ott élők. Nekik az orosz elnök azt üzente: voksukkal fejezzék ki az összetartozást. Vlagyimir Putyin szerint az elmúlt napok orosz területeket ért támadásainak fő célja a választás megzavarása volt.

Sőt, ez volt az egyik legfontosabb dolga a szlovák miniszterelnöknek.

Mélygarázsokban és metróállomásokon is óvóhelyeket alakítanak ki a lengyel fővárosban.

A tankönyv szerint az ukrán éttermekben „Orosz vér” nevű koktélokat isznak.

Vlagyimir Putyin azt is elárulta, mikor vethetik be az atomfegyvereket.

Az ukrán elnök szerint Orbán játéka elsősorban Magyarországra veszélyes.

A támadásokat Kreml-barát hírforrások is megerősítették.

A Nemzetközi Vöröskereszt óvatosan viszonyul a kérdéshez, attól tartanak, hogy az oroszok kizárása után megszakad a kapcsolat Moszkvával.

A gépekhez azonban pilóták is kellenek, akiknek a kiképzése a Times cikke szerint lassabban halad a vártnál.

A diák nem tudta, hogy fasizmusnak számít a „Dicsőség Ukrajnának!” kifejezés az orosz hatóságok szerint?

Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról. Szerintük a második világháborúban sem ajánlgattak béketárgyalásokat Hitlerrel.

Ferenc pápa szerint Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene az Oroszország által indított háború lezárásáról.

Radoslaw Sikorski  szerint Macron javaslata azt jelenti, hogy Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól.

Az oroszok tucatnál is több vadászbombázóval fizettek azért, hogy elfoglalják Avdijívkát, és előrenyomuljanak Donyeckben. Az ukránok viszont a kezdetleges védelmük és a lőszerhiány miatt komoly veszélybe kerültek. Egy katona így érzékeltette, mi történik, ha nem kapnak segítséget: „Nem leszünk többé. Viszont utána már a Nyugat problémája lesz, ha az oroszok rázúdulnak Európára.”

Misztiszlav Csernov testközelből élte át a háború első napjait. Haditudósítóként az orosz invázió kezdetétől rögzítette az eseményeket a stratégiai fontosságú kikötővárosban. Így született meg a több rangos díjat elnyert, Oscarra is jelölt dokumentumfilm.

Az amerikai légierő alkalmazottja bizalmas információkat szivárogtatott ki.

Svédország két évszázados katonai semlegességének vetett véget azzal, hogy 32. tagként csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, vagyis a NATO-hoz. Bár Moszkva el akarta kerülni, hogy Svédország és a korábban már csatlakozott Finnország a NATO tagjai legyenek, Ukrajna megtámadásával éppen azt érték el, hogy a két észak-európai állam belépjen a szövetségbe. Oroszország korábban közölte, hogy katonai, technikai és más ellenintézkedéseket tesznek a svéd NATO-tagságra válaszul. Vlagyimir Putyin múlt heti, szokásos éves elnöki beszédében ostobaságnak nevezte, hogy meg akarnák támadni Európát, de elhangzott azért egy burkolt fenyegetés is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a hadsereg éléről egy hónappal ezelőtt leváltott Valerij Zaluzsnij nagyköveti kinevezését.

A csehek összeszedték a pénzt 800 ezer tüzérségi lőszerre Ukrajna számára.

Az odesszai kikötőt meglátogató Volodimir Zelenszkijtől nem messze csapott be egy rakéta. Dmitrij Medvegyev szerint nem rá céloztak.

A két vezető titokban látogatott Odesszába.

Rákérdezett a Társadalomkutató Magyar Péterre, a női politikusokra és a kormány munkájára is.

Az orosz hadiipar vezetője elárulta, hogy miért nem látni egyetlen T-14 Armata tankot sem az ukrajnai harcmezőkön.

Távirányítású tengeri drónokkal támadta meg vasárnap este az ukrán hadsereg az orosz fekete-tengeri flotta egyik legkorszerűbb hadihajóját.

Azzal vádolják ez amerikai légierő egyik nyugalmazott alezredesét, hogy egy randioldalon osztott meg titkos információkat az orosz-ukrán háborúról.

Ukrán menekültként kért védelmet több magyar-ukrán kettős állampolgársággal rendelkező személy Németországban. Lapértesülések szerint vannak köztük, akik ukránul egyáltalán nem beszélnek. Németország az ukrán menekülteknek kivételes eljárást és az úgynevezett Bürgergeld nevű szociális juttatást is biztosítja. Aki azonban uniós állampolgár – így a kettős állampolgárok – ezeket a segítségeket nem kaphatják meg.

Dmitrij Medvegyev szerint Ukrajna egyértelműen Oroszország.

Az ukrán légvédelem csak februárban 13 orosz harci gépet lőtt le.

Károkról is beszámolt az orosz média.

Az ukrán légvédelem 14 nap alatt 12 Szu-34-es vadászbombázót, két Szu-35 vadászgépet és egy A-50 légtérellenőrző repülőgépet lőtt le a kelet-ukrajnai front térségében.

Elvágta volna a nyugati segítségtől, semlegessé tette volna, és egyben sebezhetővé egy újabb orosz támadással szemben Ukrajnát a két ország eddig részleteiben nem ismert 2022-es béketerve, amit a Wall Street Journal szerzett meg. 

Putyin csütörtökön nukleáris fegyverekről és a civilizáció elpusztításáról beszélt.

100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország – ezt állította 2016. februárban Orbán Viktor. Ennek azonban semmi nyoma nem volt a hazai nyilvántartásokban, és Bakondi György, a kormányfő főtanácsadója sem tudott részleteket róluk. A történelem ismétli magát az orosz-ukrán háború kitörése óta Orbán ugyancsak arról beszél, hogy élen járunk az ukrán menedékkérők befogadásában, az adatok mégsem ezt mutatják.

Al Ghaoui Hesna, újságíró, televíziós riporter az orosz-ukrán háború kitörésekor az Egyesült Államokban volt, a szörnyű hírek őt is nagyon megrázták és úgy érezte valahogyan segítenie kell. Akkortájt jelent meg második mesekönyve, ami az elsőhöz hasonlóan a félelem kezeléséről szól, és úgy gondolta, hogy az ukrán gyerekeknek is írhatna egy mesét, amivel segíthet nekik feldolgozni a traumáikat. Az ikerpárról szóló, ukrán népmesei alapokra épülő történet applikáción érhető el. 

Ezentúl izraeli technikával védekezhetnek az ukránok az orosz rakéták ellen.

Julija Navalnaja szerint a lehető legrosszabb történt: az emberek hozzászoktak a háborúhoz, és azt mondják, meg kell állapodni Putyinnal.

Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki, hogy országa csapatokat küld Ukrajnába, de valójában erre szinte semmi esély sincs. 

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket illetően viszont megosztott a szövetség.

Úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, ha Washington felhagy Ukrajna támogatásával, akkor milliókat fognak megölni.

Pszichológiai terrortámadást indítottak az oroszok a kárpátaljai magyarok ellen.

Traski Viktor egyetemi tanár nem sokkal a háború kitörése után vonult be az ukrán hadseregbe önkéntes katonaként. Most éppen eltávozáson van, de azt mondja, a frontról nem kap jó híreket. Zaporizzsja környékén védekeznek, de az oroszok most gyalogosan és harckocsikkal és nagyon belehúztak.

Az orosz adatok szerint szárnyal az orosz gazdaság, nőtt a GDP, de ezek az adatok valójában nem mutatják meg a teljes képet – mondta Takácsy Dorka Oroszország szakértő a Reggeliben. A háború óta ugyanis Oroszországban teljesen átalakult a gazdaság, a hadi kiadások pörgetik most azt, miközben az abba ömlő pénz máshonnan, így például az oktatásból és az egészségügyből hiányzik. Hogy hány szankció van jelenleg is érvényben Oroszország ellen, és melyek lehetnek számukra a legfájóbbak, az is kiderül a beszélgetésből.

Villámháborúnak indult, de már két éve tart az orosz-ukrán háború. Most erőfölényben vannak az oroszok, jelenleg is 440 ezer orosz katona van ukrán hadszínterén, a múlt héten 65 négyzetkilométernyi területet nyertek. Az ukránoknak nagyon nagy szükségük lenne a nyugati segítségre, nemcsak a lőszer van náluk fogytán, hanem az ember is: legalább 500 ezer katona hiányzik a frontról. Hogy mikor kaphatja meg Ukrajna és egyáltalán megkapja-e a 60 milliárd dollárnyi értékű amerikai segélycsomagot, és az előmozdíthatja-e a békét, arról Resperger István egyetemi tanárt, ezredest kérdeztük a Reggeliben.

A mának élnek, így tudják elviselni a mindennapokat a Kijevben élők. Tompa Tibor a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke mindig derűsen nyilatkozik, de azt elismeri, pszichésen nehéz feldolgozni azt a helyzetet, amiben élnek. A háború kitörése óta Kijevben és Kijev megyében több mint kétezer civil halt meg és 800-nál is több épület rongálódott meg. Az utóbbi két hónapban csak az ő házukra négyszer hullott rakéta és drónroncs, két közeli szomszédját is elveszítette. Azt mondja, már annak is örülnek, ha egy éjjelt úgy vészelnek át, hogy nincs riadó, ennek ellenére akkor is kétóránként felébrednek. Hogy miért maradtak Kijevben és mi az, ami feltölti őket a háborús mindennapokban, kiderül a videóból. 

„Amikor odamész golyóálló mellényben az óvóhelyhez, ahová anyák érkeznek a gyerekeikkel, akkor elszégyelled magad, mert rajtuk nincs ilyen, pedig kellene” – Dörmer Csaba, a Fókusz riportere nem először járt Ukrajnában a háború kitörése óta. Most hat napot töltött ott. Azt mondja, teljesen más képet mutat Kárpátalja, és mást a herszoni terület. Ott elképzelhetetlen feszültségben próbálnak élni az emberek. Ahogy egy ott élő fogalmazott: nem tudhatják, mikor és hol csapódik be a következő rakéta. Dörmer Csaba egy gyermekotthon igazgatójával is forgatott, aki elmesélte, hogy hogyan akadályozta meg, hogy ötven gyereket Oroszországba deportáljanak átnevelés céljából. De a Fókusz riportere arról is beszélt, milyen érzés volt golyóálló mellényben dolgozni és mit mondanak a helyiek, mikor érhet véget a háború.