Azért lőttek rá, mert békepárti – terjednek az összeesküvés-elméletek a Trump elleni merényletről, de mit jelent nála a béke?

Fideszes influenszerek szinte egyszerre és egy emberként találtak rá a Donald Trump elleni merénylet okára: az exelnököt azért lőtték le, mert „békepárti”. Bár erre egyelőre semmilyen bizonyíték nincsen, sőt, a merénylő regisztrált republikánus szavazó volt. A támadással kapcsolatban nem csak a fideszes megmondóemberek sejtenek politikai motivációt, az orosz propaganda is ezt sugallja. A Trump elleni támadás pillanatát a lenti videóban lehet megnézni.

Az kétségtelen, hogy Donald Trumpnak van elképzelése az orosz-ukrán háború „rendezésére”. Orbán Viktor például a múlt héten ezt írta az X-en, miután találkozott a volt elnökkel:

Megvitattuk, hogyan teremtsünk békét. A jó hír: Trump meg fogja oldani.

Trumptól lehetőséget kaphatnak az oroszok

Egyes erősen oroszellenes NATO-szövetségesek is úgy értékelték Putyin elmúlt időszakban látott jelzéseit, hogy az oroszok kezdenek kimerülni, elvégre nem tudtak áttörést elérni Harkivnál annak ellenére sem, hogy nem érkeztek be időben a nyugati fegyverek az ukránokhoz. Emellett a legnagyobb emberveszteséget szenvedték el az oroszok napi szinten a háború kezdete óta. Így előfordulhat, hogy hajlandóak lennének egy ideiglenes szünetre, amely lehetőséget adhatna Putyinnak az újjászervezésre. Tehát ha Kijevet belezsarolná egy új Trump-féle Fehér Ház abba, hogy mondjon le területekről, és Trump maga megígérné, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább, akkor elképzelhető, hogy lenne tárgyalási alap – mondta Feledy Botond, külpolitikai szakértő, a Heti Feledy hírlevél szerkesztője az rtl.hu azon kérdésére, hogyan teremthetne békét egy csapásra Donald Trump Ukrajnában.

Mindez azért is fontos, mert kiszivárgott, hogy a republikánus elnökjelölt egy radikális megállapodás megkötését fontolgatja Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárása érdekében.

A volt amerikai elnök a Joe Bidennel folytatott tévévita során azt mondta:

Ezt a háborút megválasztott elnökként még azelőtt el fogom rendezni Putyin és Zelenszkij között, hogy január 20-án hivatalba lépnék.

Két nemzetbiztonsági szakértő szerint Trump olyan egyezményt kíván nyélbe ütni, amelyben garantálja, hogy a NATO nem terjeszkedik Ukrajnába és Grúziába, Oroszország pedig megtarthat néhány elfoglalt területet, beleértve a Donbasz-medencét és a Krímet is.

Feledy szerint az utóbbi lépés óriási hiba lenne, mert minden potenciális agresszort felbátorít majd, hiszen végeredményben az oroszok erőszakkal sikeresen szereztek új területeket egy szuverén országtól a fennálló nemzetközi rend összes szabályával szemben. „Tehát ez mindenképpen egy tiszavirág életű fegyvercsend lenne: egyrészt az oroszok is újra felszívnák magukat egy második agresszióhoz, másrészt a világ többi részén tovább fokozódna a regionális instabilitás. Végeredményben a NATO és az USA is többet veszítene a vámon, mint nyerne a réven, de Trump körül ezt nem így értelmezik” – mondta a szakértő.

Putyin egyébként a Donbasznál és a Krímnél szinte biztosan többet akarna, mivel ezeknek a területeknek a nagy részét jelenleg is megszállás alatt tartja, sőt, a saját felfogásuk szerint már Oroszország részét képezik, még úgy is, hogy a világ nagy része ezt nem ismeri el. Amikor Orbán Viktorral tárgyalt Moszkvában, a fenti területeken túl azt követelte Putyin Ukrajnától, hogy Herszon és Zaporizzsja régióiból is vonja ki a csapatait.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azt mondta Trump terveire, hogy ha ő tudja, hogyan lehet befejezni ezt a háborút, akkor még ma el kellene mondania nekik. Ha veszélybe kerül az ukrán függetlenség, ha „elveszítjük az államiságot” – erre fel akarnak készülni Zelenszkij szerint. Arról is beszélt, hogy szeretne találkozni a republikánus politikusokkal, hogy megtudja, mire számíthatnak a jövőben: Meg akarjuk érteni, hogy novemberben megkapjuk-e az USA erőteljes támogatását, vagy teljesen egyedül leszünk – mondta erről Zelenszkij.

Mindezt azért mondta, mert egy olyan szcenárió is előfordulhat, hogy Trumppal az Egyesült Államok kivonul azon országok közül, akik támogatják Ukrajnát és Európára maradna mindez. 

Feledy szerint a fegyverszállítások esetében még évek kérdése, mire az Európai Unió felpörgeti a saját iparát, és az még mindig egy olyan ipar, amely nemzeti szinteken szét van töredezve, tehát nem hatékonyak a költések. Az EU legfontosabb akciója az lehetne, ha a nemzeti fegyveriparokat sikerülne összehangolni.

A pénz esetén már jobbak a kilátások, az uniós tagoktól függ majd, hogy mire hajlandóak közösen költeni. A szakértő szerint a lengyelek és a keleti szárny tovább növelnél majd az európai támogatást, míg lesznek kritikus hangok, amelyeket hátulról az oroszok mindig szívesen erősítenek. Nem lehetetlen megoldani a kérdést, ha van politikai akarat, ez utóbbi a legbizonytalanabb pont ebben az egyenletben – tette hozzá.

Az biztos, hogy fizikailag is képtelenség az ukránoknak a NATO támogatás nélkül tovább harcolni, és demoralizációs hatását ennek fel sem lehet mérni. „Kijevnek szükséges a megosztott hírszerzési információktól kezdve a katonai kiképzésen át az eszközökig minden, ami nyugatról érkezik. A kérdés az, hogy az oroszok mikor harapnának újra bele Ukrajnába” – mondta.

Persze Trump terveit keresztülhúzhatná, ha Ukrajna tudna indítani egy sikeres offenzívát a harkivi fronton kivéreztetett orosz erők ellen. Ehhez azonban hiányoznak a fegyverek. A New York Times cikke szerint a NATO ezen a héten bejelentett több milliárd dollárnyi felszerelése csak hónapok múlva fog a frontra érni. Ukrajnában nagy hadműveleteket csak májustól októberig lehet indítani, mivel utána sártengerré változik a terület, így nagy támadásra csak jövőre lehet számítani. A cikk szerint a fegyverek egy részét még nem vásárolták meg vagy le sem gyártották. A nyilatkozó magas rangú amerikai védelmi tisztviselők is arra számítanak, hogy a következő fél évben még védelemben maradnak az ukrán katonák. Csak utána már lehet, hogy Donald Trump lesz az amerikai elnök. Főleg úgy, hogy az RTL Híradónak nyilatkozó elemző szerint még nyerhet is Trump az ellene elkövetett merényleten. A teljes riportot az alábbi videóban nézheti meg.

Nyitókép: Reuters/ Tom Brenner