A covid-járvány elmúltával tavaly már nőtt az elárverezett ingatlanok száma, a végrehajtók csaknem felénél mégis jelentősen csökkent a nyereség – derül ki az rtl.hu összesítéséből. A több mint 200 iroda adózott eredménye több mint 9 milliárdról 8 milliárd forintra esett vissza, és az átlagos bevételek is inkább csak stagnáltak. A végrehajtók keresete miatt viszont nem kell aggódni: átlagosan 30-35 millió forintot kifizethettek maguknak osztalékként. Az egyik Schadl-ügyben érintett végrehajtó irodából pedig 173 millió forintot vettek ki a tulajdonosok. 

Az összeg egy részét ki is vették a cégből.

Tavaly vette át Schadl György megüresedett székét Lupkovics Beáta. Neve korábban egy levélben szivárgott ki, ebben a miniszter asszony bizalmát élvező személyként jellemzik. Tavaly sok pénzt hozott neki végrehajtói irodája.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egy automatikus rendszeren keresztül, nagyjából véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket az országban működő mintegy 200-250 iroda között. A Schadl-ügy vádlottjainak irodái azonban valamiért – egy-két kivételtől eltekintve – nagyságrendekkel több árbevételt értek el, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók. Schadl György felesége például 100 millióval többet kereshetett 2021-ben, mint a másik gödöllői illetékességű iroda, de olyan vádlott-végrehajtó is akadt, aki 300 millió forinttal szárnyalta túl az azonos illetékességi területen működő társát. A végrehajtói kar nem adott magyarázatot arra, hogy mire vezethető vissza az eltérés.

A rendőrség két olyan ügyben is nyomozást folytat, amely kapcsolódik a Schadl-Völner-féle korrupciós botrányhoz, ám december közepéig gyanúsítotti kihallgatás nem történt, azt pedig a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hogy tanúkat hallgattak-e meg. A fő ügy közben már bírósági szakban jár, néhány vádlott esetében pedig az első fokú ítélet is megszületett. Egyelőre tehát nincs felelőse a végrehajtói kar által kötött gyanús szerződéseknek, valamint annak sem, hogy sokan erős hátszéllel mehettek át jogi vizsgákon. 

Több mint 30 milliárd forint értékű ingatlant árvereztek el tavaly április 30-tól a kilakoltatási moratórium kezdetéig – tudta meg az rtl.hu. Ebben az időszakban csaknem 7500 ingatlant próbáltak meg kényszerértékesíteni, ebből négyezer eljárás zárult érvényes vételárajánlattal. A még mindig magas infláció és a kamatstop esetleges kivezetése egyre több családnak okozhat nehézséget a törlesztésben. 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felfüggesztette végrehajtói pozíciójából Lukács Tamást, a kar volt alelnökét, Pécs egyik végrehajtóját – tudta meg az rtl.hu. A döntés háttere egyelőre nem ismert. A Központi Nyomozó Főügyészség megkeresésünkre azt közölte, hogy folyamatban van egy ügy, amelyben egy pécsi végrehajtói iroda vezetője is érintett.  

Már többeket is meghallgattak abban a nyomozásban, amelyet azért indítottak, hogy kiderüljön: pártatlanok voltak-e azok az ellenőrzések és fegyelmi eljárások, amelyekkel a végrehajtói irodák működését vizsgálták – tudta meg az rtl.hu. A feljelentők álláspontja szerint ugyanis a korábbi végrehajtói döntéshozók összejátszottak annak érdekében, hogy eltávolítsák Schadl György ellenfeleit a jól fizető végrehajtói pozíciókból. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az ellenőrök munkáltatója egy időben Völner Pál korábbi államtitkár volt, a fegyelmi eljárásokról döntő testületekben pedig Schadl György felesége is helyet kapott. Schadl György ügyvédjén keresztül azt közölte az rtl.hu-val, hogy nem kreált bizonyítékokat a végrehajtók ellen, az eljárásokat pedig nem befolyásolta semmilyen módon sem. 

Szerintük több alapjogi probléma is felmerült a per során, ezekről pedig csak az Alkotmánybíróság dönthet.

Az egyik ingatlant Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám cége vásárolta meg, a feljelentő szerint jóval a becsült értéke alatti áron. A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ám az ügyészég szerint megalapozatlanul döntöttek a nyomozás megszüntetése mellett. Most folytatniuk kell az eljárást. 

Jámbor András szerint végrehajtási válsághelyzetet kellene a kormánynak jelenteni.

A legfőbb ügyész szerint nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy megvizsgálja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségi választását.

A végrehajtói irodák vezetői átlagosan több mint 40 millió forint osztalékot vehettek ki tisztán a 2022-es év eredménye után – derült ki az rtl.hu beszámolók alapján készített összesítéséből. A több mint 200 iroda 9 milliárd forint feletti adózott eredményt ért el, az egyik legnagyobb nyereség pedig éppen Schadl György feleségének cégéhez fűződik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2018 óta összesen 17 alkalommal ellenőrizte a végrehajtói irodákat, pedig azok összesített árbevétele egy évben elérte a 25-30 milliárd forintot is. 

Schadl-Baranyai Helga cége több mint 523 millió forintos árbevétellel büszkélkedhet 2022-ben.

A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat egy olyan ügyben, amelyben ismét egy önálló bírósági végrehajtó lehet az egyik érintett – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint korrupciós bűncselekmény történhetett, de azt nem tudni, hogy ennek van-e köze a Schadl-ügyhöz. Az ügyészség csak annyit közölt, hogy a nyomozás érdekei miatt nem ad tájékoztatást. 

Tavaly május végén alapította végrehajtói irodáját Lupkovics Beáta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar frissen megválasztott elnöke. Beszámolója szerint a tört év után 13 millió forintos osztalékot vett ki. 

Megválasztotta új elnökségét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, teljes megújulásról azonban nem lehet beszélni: a korábbi tagok közül ketten maradtak a helyükön, ráadásul a hivatalvezető sem mondott le, miközben a nyomozati iratok alapján a Schadl-ügy egyik vádlottja volt az élettársa. A kar új elnöke, Lupkovics Beáta ugyanabban az évben végzett Miskolcon a jogi karon, mint Varga Judit igazságügyi miniszter.   

Az uniós elnökségre készülő törvénytervezetbe került bele két oda nem illő módosítás.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentette be, hogy a végrehajtói kar elnöksége lemondott és összehívták a közgyűlést.

Az egyik eljárás azért indult, mert a végrehajtói kar gyanús szerződéseket kötött, a másik pedig azért, mert sokan erős hátszéllel mehettek át jogi vizsgákon. Közben újabb 15 helyre írtak ki végrehajtói pályázatokat, a munka ugyanis nem állt meg: a kilakoltatási moratórium november 15-i kezdete óta több mint háromezer-ötszáz ingatlant árvereztek el 31 milliárd forint értékben.

Éppen Dubajba tartottak feleségével, a nyomozati anyag szerint kapott egy fülest, és menekülni készült. Kék villogós autója csomagtartójából előkerült két „általános mentés” és egy „orvos ügyelet” feliratú tábla.

Vannak, akik úgy értelmezik, hogy nem is járhatnának el végrehajtóként azok, akik nem tettek esküt az előzetes letartóztatásban lévő elnök előtt.

Végrehajtási árverésen, ráadásul a valós piaci árnál jóval olcsóbban vett meg egy érdi ingatlant Schadl György sofőrje. Az eset feltehetően törvényes volt, azonban rendszerszintű problémára világít rá: megmutatja, hogy miként lehet olcsón megszerezni az amúgy is szorult helyzetben lévő adósok vagyonát. 

Nem vettek részt semmilyen korrupcióban – mondta délelőtt Völner Pál és Schadl György is a bíróságon, ahol csütörtökön beszéltek először az ellenük felhozott vádakról. A Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tagadta, hogy bármikor is kenőpénzt adott volna az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárának. Völner Pál ügyvédje indítványozta, hogy hallgassák meg tanúként Varga Judit minisztert, mert állítása szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy ő is egyeztetett végrehajtói kinevezésekről.

Völner Pál, A. Tamás és R. Róbert a csütörtöki előkészítő ülésen mindent tagadtak. Tanúként idéztetnék be Varga Juditot. 

A bíróság csütörtökön hallgatja meg a Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és a korábbi fideszes államtitkárt. 

Schadlt a börtönből, vezetőszáron hozzák be a tárgyalóba, Völner Pál pedig otthonról érkezik.

Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van. 

Schadl György sofőrje és jobbkeze viszont mindent tagad.

A végrehajtói kar elnöke megtiltotta, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla. Védője szerint pedig törvényes akadálya van az előkészítő ülés megtartásának. A hallgatóság soraiban jelen van Hadházy Ákos is, a vádlottak közt pedig vannak, akik betegségre hivatkozva maradtak távol.A vádirat ismertetése után a vádlottaknak nyilatkozni kell arról, hogy elfogadják-e az ügyészség vádjait és az indítványozott büntetést, ezzel lemondanak a későbbi tárgyalásról.

Már az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt Völner Pál, amikor végrehajtói árverésen vásárolt meg egy 305 négyzetméteres nyergesújfalui ingatlant – tudta meg az rtl.hu. A földhivatali papírok szerint nemcsak a bedőlt hitelt nyújtó bankok szerepeltek a végrehajtást kérők között, hanem maga a politikus is: Völner Pál kilencmillió forintot követelt. Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie. 

Egy igen egyszerű módszerrel befolyásolhatták ismeretlenek a végrehajtói kar elektronikus árveréseinek eredményét – tudta meg az rtl.hu. A licit végéhez közeledve ugyanis túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné az árverési felületet, így annak, aki még időben tett ajánlatot, már nem kellett megküzdenie a magasabb összegű licitekkel. A rendőrség tájékoztatása szerint többen feljelentést is tettek emiatt, azonban a nyomozás soha nem járt eredménnyel. Két éve ugyan javítottak a rendszeren, de a végrehajtók beszámolói szerint a kar informatikai rendszere általában véve is rossz állapotban van, a problémákat pedig csak feltehetően egy új alapokra helyezett felület fejlesztése oldaná meg teljesen. Ez viszont a mai napig nem jött létre.

Természetkárosítás bűntette miatt indult eljárás a Schadl-ügy egyik vádlottja ellen, akinél a házkutatáson egy barna medve preparált bőrét találták – tudta meg az rtl.hu. Miután nem tudott felmutatni olyan engedélyt, amely igazolta volna a trófea jogszerű tartását, azonnal intézkedett az ügyészség. Nem indult viszont eljárás a Schadl György páncélszekrényében talált kompromittáló felvételek ügyében, a vádiratba pedig nem került be az sem, hogy Schadl György – a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint – megpróbált elmozdítani a pozíciójából egy bírót. 

Egy ideig „pihentette” az egyik telefonját Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a Pegasus-ügy kirobbanása után – derült ki a Schadl György ellen lefolytatott nyomozás adataiból. A hangfelvételek alapján az expolitikusnak rosszul esett, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter nyilvános is elmondta, hogy Völner Pál felel a titkos megfigyelési engedélyek aláírásáért.

Országgyűlési képviselőként mindig kötelességemnek éreztem, hogy segítsek a hozzám fordulókon – egyebek mellett ezzel magyarázta Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomásában, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt, és megpróbált közbenjárni egy iskola engedélyének megszerzésekor.

„Jó munkakapcsolat” alakult ki Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével – írta vallomásában még tavaly márciusban Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az rtl.hu információi szerint a korrupcióval vádolt politikus azt állította: senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként.

Megsértette a GDPR-szabályokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a végrehajtói irodák ellenőrzése során – állapította meg az adatvédelmi és információszabadság hatóság. A végrehajtók rendkívül érzékeny adatokat is kezelnek, hozzáférhetnek például magánszemélyek banki és foglalkoztatottsági helyzetéről szóló információkhoz is. A hatóság felszólította a végrehajtói kart, hogy változtassa meg a gyakorlatát.

Naponta átlagosan több mint 40 ingatlant árvereztek el azóta, hogy június 15-től feloldották a kényszerértékesítések tiltását – tudta meg az rtl.hu. Az első öt hónapban – azaz a téli kilakoltatási moratórium november 15-i életbelépéséig – több mint 6300 ingatlanra érkezett érvényes árajánlat, összesen csaknem 64 milliárd forint értékben.

Nem firtatták a végrehajtók a korrupciós ügyet, ami érinti a kamarát is.

Hiába merült fel annak a gyanúja, hogy jelentős visszaélések történtek a hazai végrehajtói irodáknál, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hónapokig egyetlen ellenőrzési eljárást sem indított azután, hogy tavaly novemberben letartóztatták a szervezet elnökét, Schadl Györgyöt – értesült az rtl.hu. Az is figyelemreméltó, hogy az őrizetbe vétel előtt 2020-ban és 2021-ben összesen 92 vizsgálatot kezdeményeztek, amelyek közül 13, azaz az esetek csaknem 15 százaléka végződött fegyelmi feljelentési javaslattal. Az idén indított eljárások közül egyik sem zárult ilyen eredménnyel.

November 3. és 5. közötti időpontra konferenciát szerveztek a végrehajtóknak a Hotel Club Tihanyba – értesült az rtl.hu. Addigra várhatóan megszűnik a letartóztatásban lévő elnök, Schadl György végrehajtói megbízatása. A rendezvénynek otthont adó szállodában tartották nemrég a fideszes holdudvart felvonultató Tranzit fesztivált is. Hogy a mostani konferencia mennyibe került, azt nem árulták el, mindenesetre a szervezetüknek van miből költenie: 600 millió forinttal 7,8 milliárdra nőtt egy év alatt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vagyona.

Egyetlen hónap alatt több mint 1100 ingatlant árvereztek el azután, hogy június 15-én véget ért a kényszerértékesítési- és kilakoltatási moratórium – tudta meg az rtl.hu. A civilek szerint a tilalom feloldása óta 30 százalékkal több olyan ügyfelük van, aki valamilyen végrehajtási eljárás miatt kér segítséget. A következő hónapokban ráadásul jelentősen nőhet a nemfizető adósok száma, a családi kasszákat ugyanis érzékenyen érinti az infláció, a rezsiköltségek emelkedése, valamint a kétszámjegyű alapkamat is. Mindezt csak tetézné, ha eltörölnék a kamatstopot is.

Közöttük van egy végrehajtó is, a 24.hu információi szerint Schadl György felesége is érintett.

Az MSZP szerint a Fidesz nyíltan felvállalta egy csúszópénzek elfogadásával vádolt társuk további támogatását.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly  megpróbált ellehetetleníteni egy, az útjában álló bírót.

Azt is, hogy mely tanárok lehetnek érintettek.

Ez derül ki a kar vesztegetés gyanújával letartóztatásban lévő elnökének ügyében készült nyomozati iratokból.

A végrehajtói kar központjában mindenki úgy félt a kamerától, mint a tűztől. 

Az önkormányzat korábban letagadta, pedig a végrehajtói kar letartóztatott vezetője két szomszédos üzlethelyiséget is megvásárolhatott. 

Egy tízmillió forintos adósságból akár egymillió forintos bevétele is lehet a végrehajtónak.