Schadl György letartóztatása után hónapokig nem indítottak ellenőrzéseket a végrehajtókkal szemben

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) törvényi kötelességének eleget téve rendszeresen ellenőrzi a bírósági végrehajtók működését, azonban az rtl.hu információi szerint 

a szervezet elnökének letartóztatása után hónapokig nem indítottak vizsgálatot egyik iroda ellen sem.

Az ilyen ellenőrzések elrendelése önmagában nem jelenti azt, hogy kifogásolható tevékenységet folytatott a végrehajtó, négyévente ugyanis mindenkit legalább egyszer át kell világítani. Ilyenkor egyebek mellett vizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, de a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Ha valamilyen problémát tárnak fel a működéssel kapcsolatban, akkor fegyelmi feljelentési javaslattal is zárulhat az eljárás, aminek akár az is lehet a következménye, hogy felfüggesztik a végrehajtó tevékenységét.

A hivatalos adatok szerint az elmúlt években (2018 és 2021 vége között) csaknem 350 ellenőrzést kezdeményezett a kar. 

Schadl György 2021. novemberi őrizetbe vétele után viszont mintha ledermedtek volna a hivatalban, több mint három hónapig egy eljárás sem indult. 

Az MBVK adatai szerint a november 5-i letartóztatás előtt utoljára szeptember 16-án kezdeményeztek vizsgálatot, azután viszont legközelebb idén február 18-án.

Arra a közérdekű adatigénylésünkre, hogy miért nem indult vizsgálat akár a nyomozásban érintettek, akár más végrehajtók ellen – hiszen a botrány rendszerszintű kérdéseket vetett fel –, a kar azt közölte: ez a kérdés álláspontjuk szerint nem közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányul, „ebből következően a kérdésére nem tudunk válaszolni”.

A törvény egyébként azt is lehetővé teszi, hogy soron kívüli vizsgálatot indítsanak súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés esetén, de a végrehajtói kartól kapott adatok alapján a letartóztatás utáni három hónapban ilyen sem indult.

Biró Marcell, a kar felügyeletét ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke korábban ugyanakkor arról beszélt az InfoRádiónak, hogy „az igazság kiderítése az igazságszolgáltatás feladata”. Szerinte a bíróság döntése alapján kell határozni, hogy ki folytathatja a munkáját és ki nem. Azt is megjegyezte, hogy az érintett végrehajtókat minden esetben felfüggesztették.

A tavaly kirobbant korrupciós botrány mindenesetre nem csak a megvádolt végrehajtókra lehet hatással. Gondot okozhat például, hogy az rtl.hu információi szerint 

vannak olyan ellenőrzési eljárások, amelyeknél a vizsgálat alá vont végrehajtók Schadl György botrányára hivatkozva megkérdőjelezték az ügymenet pártatlanságát.  

Ennek alapján érdemes lehet megvizsgálni a korábbi vizsgálatok eredményét mutató statisztikát: 

• 2020-ban és 2021-ben az MBVK adatai alapján összesen 92 eljárás indult, ezek közül pedig 13, azaz az esetek csaknem 15 százaléka végződött fegyelmi feljelentési javaslattal. (Forrásaink szerint ezek között kisebb problémák is előfordulhattak, amelyeket ha a végrehajtó megoldott, gond nélkül folytathatta a tevékenységét.)
• Idén februárban – tehát több hónappal azután, hogy letartóztatták a szervezet elnökét – ismét indultak már ellenőrzések, szeptember 30-ig összesen 73. Ezek közül viszont már egyik sem végződött fegyelmi feljelentési javaslattal.

Azt nem tudni, hogy idén, a botrány kirobbanása után kiket ellenőrzitek, az MBVK szerint ugyanis ezeket az adatokat nem lehet kiadni. 

Mi is az a Schadl-Völner-ügy?

Az ellenőrzés elrendelésének hónapokig tartó elmaradása azért is különös, mert igen súlyos tettek elkövetésével vádolják a szervezet elnökét. Schadl György az ügyészség szerint három éven keresztül rendszeresen milliókat adott Völner Pál volt államtitkárnak, Varga Judit igazságügyi miniszter korábbi helyettesének azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek mellett végrehajtói kinevezéseket.

A politikus összesen 83 millió forint értékben vehetett át így kenőpénzt. Még nagyobb összegekhez juthatott Schadl György, aki – a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint – másoktól összesen 880 millió forintot kapott az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A végrehajtónak jelentkezők közül például többen is 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy megkapják a pozíciót.

A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Ami a többi terheltet illeti, beismerésük esetén négy személynél letöltendő szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség. 

Nyitókép: RTL Híradó