Schadl György sofőrje is árverésen szerzett meg egy házat, a 40,5 milliós ingatlanért csak 24,5 milliót kellett fizetnie

A végrehajtási rendszer hatékonyságát kérdőjelezi meg az az eset, amelyről Schadl György sofőrje számolt be a kihallgatása során. 

Az M. V. monogramú férfi ugyanis 2021-ben árverés útján szerzett meg egy érdi ingatlant, azonban vallomása szerint a 40,5 millió forintos ár helyett neki összesen csak 24,5 millió forintot kellett fizetnie.

A konkrét példa arról árulkodik, hogy a végrehajtásban érintett adósok ingatlanát a piaci árhoz képest akár sokkal kisebb összegért is meg lehet szerezni, mindezt ráadásul teljesen törvényesen. Természetesen nem minden végrehajtás során járnak el így, fontos megjegyezni, hogy a Schadl-botrány során kiderült visszásságok ellenére sok végrehajtó korrekten végzi a munkáját. 

A hvg.hu által is említett módszert egy több mint 700 négyzetméteres érdi ingatlanon keresztül mutatjuk be, a ház földhivatali papírjain keresztül ugyanis lekövethető az egész folyamat.

Bedőlt ingatlanhitelből árverés

A példában szereplő házat, valamint a hozzá tartozó udvart még 2008-ban vásárolta meg egy magánszemély, ő volt a Schadl György sofőrje előtti utolsó tulajdonos.

A férfi nem sokkal később két részletben, összesen 16,5 millió forint értékben vett fel jelzáloghitelt egy pénzintézettől, az adósságok fedezete pedig ez az érdi ingatlan volt. A törlesztéssel azonban gondok voltak, ezért a bank 2017-ben értékesítette a hiteleket egy követeléskezelőnek, majd végül 2020 végén, 2021 elején árverésre bocsátották az ingatlant. 

Azt nem tudni, hogy a követeléskezelő mekkora összeget fizetett, ugyanakkor általában elmondható, hogy az ilyen cégek egyszerre több tartozást vásárolnak fel, és miután nem biztos, hogy mindegyik adósságot sikerül behajtani, a névleges értéknek csak egy részét kell kifizetniük az adósságokért.

Ezután jött a képbe M. V., a sofőr, akinek a vallomása szerint „nem kizárhatóan” Schadl György ajánlotta a figyelmébe ezt a házat. (A férfit a fő ügyben ettől teljesen függetlenül azzal vádolják, hogy ő vitte a korrupt pénzeket a végrehajtók és Schadl György között. Az előkészítő tárgyaláson ártatlannak vallotta magát.) 

Az ingatlanvásárlás hátterében a végrehajtói kar elnöke állhatott: ő volt ugyanis ezek szerint az ötletgazda, ő adott pénzt a vásárlásra, sőt, mint ahogy látható lesz, még keresett is az ügyleten, legalábbis a sofőr vallomása alapján. 

A végrehajtói kar elnökeként, valamint az egyik végrehajtói iroda vezetőjeként Schadl György nem licitálhatott ezen az árverésen. A törvény egyébként azt is tiltja, hogy a végrehajtói iroda alkalmazottja (tehát például az elnök sofőrje) részt vegyen az árverésen, ennek alapján M. V. hivatalosan nem az iroda dolgozója volt. 

A sofőrnek a sikeres ügylet érdekében az volt a feladata, hogy megvásárolja a követeléskezelőtől azokat a banki tartozásokat, amelyek erre az ingatlanra vonatkoztak, 

valamint hogy befizessen egy összeget azért, hogy végrehajtást kérőként beléphessen az eljárásba. Ezért a két tételért az rtl.hu birtokába került vallomása szerint összesen 24,5 millió forintot fizetett, a pénzt pedig Schadl György adta neki kölcsön.

Azt nem tudni, hogy ebből mennyi járt pontosan a követeléskezelőnek a tartozásért cserébe, de magának az ügyletnek semmilyen törvényi akadálya nem volt, az ilyen cégek ugyanis saját belátásuk szerint értékesíthetik az adósságokat.  

Ezután – 2020 végén, 2021 elején, azaz kevesebb mint egy éven belül – jöhetett az ingatlan online árverése, amelyen történetesen a sofőr nyert 40,5 millió forintos ajánlattal. 

Neki azonban állítása szerint nem kellett további összegeket befizetnie, mert a vételárba beszámították a korábban említett 24,5 millió forintot, valamint a megvásárolt hitel kamatait is. Márpedig ez összesen elérte már a 40,5 millió forintot.

Az ingatlant tehát a piaci értékénél 16 millió forinttal kevesebbért szerezte meg, ami a végrehajtás hatékonyságát tekintve is aggályos.

• Rosszul jár egyrészt az adós. Ha olcsón eladott tartozások után (kamatbeszámítással és az egyéb díjakkal együtt) értékesítik mindenét, akkor hiába van névleg több vagyona, mint tartozása, végül az is előfordulhat, hogy mindenét elveszíti, de nem téríti meg az adósságát. Ebben az esetben az utcára kerülve is törlesztenie kell a hitelét.
• Rosszul járnak a hitelezők. Ha olcsón adják el az ingó- és ingatlanvagyont, akkor végül sokkal kevesebb összeget tudnak felosztani a hitelezők között. Az is előfordulhat, hogy az összes hitelező csak a követelés egy részét kapja meg.
• Egyedül az árverési nyertes jár jól, akinek a beszámítás miatt megtérül a követelése, az egyéb kamatok miatt pedig olcsón jut hozzá egy ingatlanhoz.

Az is érdekes szála a történetnek, hogy milyen kapcsolatrendszer állt a háttérben.

Először is Schadl György onnan is tudhatott erről a házról, hogy végrehajtóként ő maga is eljárt az ügyben. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a sofőr előtti tulajdonos idején a két banki tartozáson kívül több kisebb értékű végrehajtási jogot is bejegyeztek az ingatlanra. Az érdi önkormányzat például 429 ezer forintot követelt, és miután a településnek Schadl György végrehajtói irodájával volt akkoriban szerződése az ilyen esetekre, így ennél a pár százezres tartozásnál a végrehajtói kar elnökének kellett intézkednie.

A követeléskezelő, amely megvásárolta a bankoktól a tartozást, szintén ismerős lehetett. Ennek a cégnek az egyik vezetője P. M., aki a Schadl-ügy egyik vádlottja. Őt ettől az esettől teljesen függetlenül azzal vádolták, hogy Schadl Györgyön keresztül megpróbált elintézni egy végrehajtói helyet az egyik alkalmazottjának, bűnösségét az előkészítő tárgyaláson elismerte. 

P. M. a nyomozati anyagok szerint kihallgatásakor Takács Katalinnak, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenlegi hivatalvezetőjének volt az élettársa.  

Hogyan lesz egy 16,5 milliós hitelből 40 milliós tartozás?

A felvett hitel és a végső adósság közötti különbséget több tényező is indokolhatja. 

A végrehajtási eljárások során általában napi kamatos kamattal számolnak, ráadásul elvben arra is van lehetőség, hogy a követeléskezelő az adósságot annak névértékénél kisebb összegért értékesítse. 

Azaz a példában szereplő összegeknél maradva: 

1. hiába 16,5 millió forintos a felvett hitel, a bank olcsóbban is eladhatja az adósságot egy követeléskezelőnek, sőt általában ez a jellemző, hiszen a vevő kockázatot vállal, nem tudja, hogy valaha be tudja-e hajtani a tartozást. 
2. A hitel kamatozása természetesen ekkor nem áll meg, tehát néhány év múlva még nagyobb lesz az adósság összege. 
3. A követeléskezelő dönthet úgy, hogy továbbadja a tartozást, de az aktuális értékhez képest feltehetően olcsóbban talál majd rá vevőt, hiszen továbbra sem biztos, hogy sikerül majd behajtani az adósságot. 
4. A kamat azonban végig rakódik a tartozásra, így az adósság összege elérheti akár a 40 millió forintot is, de ezzel párhuzamosan a tartozást sokkal kevesebbért, akár 20 millió forintért is eladhatták valakinek. 

A konkrét példában szereplő ház bedőlt hitelei 2009-ben és 2010-ben indultak, M. V. 2020-ban vette meg az adósságot és 2021-ben zárult le az árverés. Az ő tulajdonában tehát egy évig volt az adósság, vallomása szerint 24,5 millió forintot fizetett összesen, de 40,5 millió forint értékű ingatlant szerzett meg.

M. V. egyébként végül nem is tartotta meg a házat (bár vallomásában azt állította, magának és családjának vette az ingatlant), hanem az épület rossz állaga miatt néhány hónappal később, némi felújítás után már túl is adott rajta. Azt mondta, 1,5 milliót kapott Schadl Györgytől a renoválásra, majd 41,5 millióért értékesítette a házat, azaz összességében 15,5 milliót keresett az ügyleten. 

Vallomása szerint ebből 8,9 milliót adott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, csaknem 6 millió forintot pedig megtartott.

Visszás esetek

A végrehajtási rendszer visszás eseteivel korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk, bemutattuk például, hogy Völner Pál volt igazságügyi államtitkár is vett végrehajtási árverésen ingatlant, valamint hogy miként lehetett kijátszani az elektronikus árverési rendszert. 

Nyitókép: RTL Híradó