Völner Pál végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant
2023. február 13. 6:12
Már az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt Völner Pál, amikor végrehajtói árverésen vásárolt meg egy 305 négyzetméteres nyergesújfalui ingatlant – tudta meg az rtl.hu. A földhivatali papírok szerint nemcsak a bedőlt hitelt nyújtó bankok szerepeltek a végrehajtást kérők között, hanem maga a politikus is: Völner Pál kilencmillió forintot követelt. Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie.
Két évvel igazságügyi államtitkári kinevezése után végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korrupcióval vádolt korábbi helyettese – értesült az rtl.hu.
A lakóházhoz tartozó földhivatali papírok alapján az előző tulajdonosok hitelt vettek fel, amikor 2004-ben megvásárolták a 305 négyzetméteres ingatlant, ám egészen 2012-ig nem volt nyoma annak, hogy gondjaik lettek volna a törlesztéssel. Ekkortól kezdve viszont néhány év alatt különböző követelések miatt több mint egy tucat végrehajtási jogot jegyeztek be a házra, ezek összértéke pedig meghaladta a több tízmillió forintot is.
Az egyik hitelező maga Völner Pál volt, aki 2016-ban – tehát már 2015-ös államtitkári kinevezése után – kilencmillió forint és járulékai értékben jegyeztetett be végrehajtási jogot.
Az előző tulajdonosok rajta kívül több pénzintézetnek, magáncégnek, valamint például a helyi önkormányzatnak is tartoztak különböző összegekkel, így végül 2017 elején elárverezték az ingatlanát.
Ezen az árverésen Völner Pál volt igazságügyi államtitkár lett a befutó, így májusban az ő nevére került az ingatlan. Nem sokáig volt azonban a tulajdonában, július végén ugyanis már az a vállalat, a Tagba Kft. vette meg, amelyben a fia volt az egyik képviseletre jogosult, és amely később a fia tulajdonába is került.
A gyors továbbértékesítés miatt Völner Pálnak nem is kellett feltüntetnie ezt az ingatlant az arra az évre vonatkozó vagyonbevallásában, a nyilatkozat ugyanis a december 31-i állapotokat mutatja, de akkor már nem az övé volt a ház. Néhány héttel a Schadl-Völner ügy kirobbanása előtt a fia tulajdonában lévő cég is megvált az ingatlantól, a vevő egy helyi magánszemély volt. Időközben a Schadl-Völner-üggyel összefüggésben a Tagba Kft-nél a cég jegyzett tőkéjével megegyező összeget, 3 millió forintot vettek zár alá a nyomozók.
Völner Pál árverésen történő vásárlása nem ütközik semmilyen törvénybe és a jogszabály alapján nem is összeférhetetlen, de az azóta kirobbant Schadl-botrány mellett az is pikánssá teszi ezt a tranzakciót, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) működési szabályzata szerint
az igazságügyi miniszter látja el az MBVK törvényességi felügyeletét. Később pedig – 2019-től – maga Völner Pál lett a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa.
Az rtl.hu megkereste Völner Pál ügyvédjét, ő azonban nem kívánta kommentálni az ingatlanvásárlást.
A politikus későbbi vallomásában azt írta, hogy jó munkakapcsolat fűzi Schadl Györgyhöz, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azonban a 24.hu cikkéből az is kiderült, hogy más téren is együttműködtek.
Az exállamtitkár ugyanis a végrehajtói kar elnökétől próbált terhelő adatokat szerezni politikai ellenfeléről, a jobbikos Nunkovics Tiborról. A tervek szerint éppen azzal próbálták volna besározni a választási kampányban az ellenzéki politikust, hogy a kilakoltatások ellen kiálló Nunkovics Tibor regisztrált az elektronikus árverési felületen, azaz jogosult lett volna licitálni is. A tervből végül nem lett semmi, mert a 2022-es kampány előtt már kitört a Schadl-Völner-botrány, Nunkovics Tibor pedig nem vett részt árverésen.
Túlterheléses támadások az árveréseken
A Völner Pál által megszerzett nyergesújfalui ingatlan árverése esetében nem tudni arról, hogy a licitálást megzavarta volna bármilyen leállás (erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünkre még nem érkezett válasz), de mint korábban megírtuk, más (tehát a politikustól teljesen független) esetekben korántsem volt zökkenőmentes a végrehajtói árverések folyamata.
Egy igen egyszerű módszerrel ugyanis ismeretlenek befolyásolhatták a kar elektronikus árveréseinek eredményét. Ennek lényege, hogy a licit végéhez közeledve
túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné az árverési felületet, így annak, aki még időben tett ajánlatot, már nem kellett megküzdenie a magasabb összegű licitekkel.
A rendőrség tájékoztatása szerint többen feljelentést is tettek emiatt, azonban a nyomozás soha nem járt eredménnyel. Két éve ugyan javítottak a rendszeren (ha az utolsó órában áll le a rendszer, automatikusan meghosszabbodik a licitálási határidő), de még utána is volt olyan résztvevő, aki a rendőrségi feljelentésében azt állította: a rendszer elérhetetlensége miatt nem tudott ajánlatot tenni.
Völner–Schadl-iratok az rtl.hu-n
Az rtl.hu által megismert hanganyagok és dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy „nem beazonosítható személyi körrel” akart kapcsolatba lépni a börtönből Schadl György, tőlük pedig azt várta a végrehajtói kar elnöke, hogy előmozdítsák az ügyét. A várt segítség elmaradása esetén „60-70 országgyűlési képviselő feldobása” is felmerült.
Schadl György egy másik beszélgetés során a feleségén keresztül azt üzente valakinek: „nyalogassa körbe a barátaimat, hogy haladjunk az üggyel”.
A végrehajtói kar elnöke vallomásában egyébként tagadta, hogy valaha is pénzt adott Völner Pálnak, és az is kiderült, hogy a páncélszekrényében talált kompromittáló felvételeket megsemmisítették.
A Schadl-ügy egyik vádlottja ellen viszont eljárást indítottak, mert egy barna medve preparált bőrét találták meg nála a házkutatáson.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomása alapján arról is beszámoltunk, hogy Völner azt állította, senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
Völner Pál tavalyi írásbeli vallomásában azt is közölte, országgyűlési képviselőként mindig kötelességének érezte, hogy segítsen a hozzá fordulókon. Egyebek mellett ezzel magyarázta, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt is.
Az exállamtitkár egyébként egy ideig pihentette a telefonját a Pegasus-ügy kirobbanása után.
Nyitókép: Mónus Márton/MTI