Schadl György vallomása: csak kölcsönöket kapott vissza, Völner Pálnak pedig legfeljebb szeszes italt adott

Döbbeneten olvastam az itt leírtakat 

– fogalmazott a kihallgatásán az elé tett állításokról Schadl György, akit az ügyészség gyanúsítottként többször is megkérdezett az álláspontjáról a 2021. november 5-i őrizetbe vétele után. (A kiszivárgott dokumentumokban az utolsó jegyzőkönyvet 2022 nyarán rögzítették.) Az rtl.hu által megismert kihallgatási papírok alapján 

a végrehajtói kar elnöke rendre tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és szóbeli vallomása alapján szerinte Völner Pál volt igazságügyi államtitkár sem vádolható semmivel.

Az ügyészség által megfogalmazott egyik vádpont szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke több emberrel is megállapodott arról, hogy Völner Pál segítségével elintézi nekik a végrehajtói kinevezésüket, ezért cserébe pedig a végrehajtói iroda későbbi osztalékának teljes egészét vagy egy részét kérte. A Központi Nyomozó Főügyészség azóta korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot.

Schadl György néhány héttel a letartóztatása után tartott kihallgatásán egyebek mellett azzal védekezett, hogy az egyik megnevezett végrehajtóval csak annak kinevezése után találkozott először, azelőtt nem is ismerte. Az exállamtitkár szerepéről pedig úgy fogalmazott: 

Hogy hogy jön ide dr. Völner Pál, arról viszont még elképzelésem sincs.

Hogy történik a végrehajtók kinvezése?

A végrehajtók kinevezéséről itt írtunk részletesen. Röviden összefoglalva a pályázóknak egy két részből álló felvételin kell pontokat szerezniük, az öt legtöbb pontot elérő jelöltet pedig felterjesztik az igazságügyi miniszter elé, aki kinevezi a végrehajtót. Ez utóbbi feladatot az igazságügyi miniszter delegálta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak. (Ez nem Völner Pál volt, a vádnak tehát egyebek mellett azt kell majd bizonyítania, hogy ennek ellenére az exállamtitkár befolyásolni tudta a kinevezéseket.) 

A felvételiket igen sok bírálat érte, az objektív feltételek (képzettség, tapasztalat, stb.) alapján megszerezhető pontok mellett ugyanis van egy szóbeli rész is, ahol már előtérbe kerülnek a szubjektív szempontok is, így akár befolyásolni is lehetett, hogy végül melyik öt pályázatot terjesztik fel a minisztériumnak. A tét igen nagy, a kinevezett végrehajtók ugyanis több száz milliós bevételt is elérhetnek egy évben.

Egy másik kihallgatás során Schadl György arról beszélt, hogy a végrehajtói kinevezésekről nem ő döntött. A meghallgatásokon ugyan részt vehetett volna, de – állítása szerint – egy esetet leszámítva soha nem volt jelen. 

Völner Pálhoz hasonlóan Schadl György is azt mondta, hogy az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárságra delegálták a kinevezési jogkört, azaz 

szerinte nem Völner Pál felelt ezért a területért, hanem egy másik államtitkár.

„Völner Pálnak, mint miniszteri biztosnak beleszólása volt az MBVK ügyeibe, de a kinevezéseknél a döntést nem ő hozta meg”. Hozzátette, hogy „fogalma sincs” hogyan választották ki az igazságügyi minisztériumban a későbbi nyertes pályázókat.

Schadl György azt is mondta, hogy soha nem volt személyes kérése a kinevezésekkel kapcsolatban, azaz nem próbálta befolyásolni, hogy melyek legyenek azok a pályázatok, amelyek biztosan bekerülnek a minisztériumhoz felterjesztett öt közé. (A 24.hu korábban megírta, hogy a vádirat szerint bár Völner Pálnak sem a jogszabály, sem a szervezeti és működési szabályzat alapján nem volt joga beleszólni a végrehajtói pályázatok ügyébe, a felügyeleti főosztályvezető vagy helyettese az államtitkár kérésének megfelelő listát továbbított a kinevezésért felelős másik államtitkárnak. Vallomásuk szerint azért, mert Völner Pált a felettesüknek tartották. A másik államtitkárról itt írtunk.)

Arra kérdésre viszont, miszerint kérték-e valaha abban a közreműködését, hogy segítsen elintézni egy végrehajtói kinevezést, a végrehajtói kar elnöke azt mondta: „Volt ilyen. Nem szeretnék most erről részletesen beszámolni, nem is emlékszem mindenre”.  Schadl György ezzel kapcsolatban egy későbbi ponton úgy fogalmazott, hogy volt olyan eset, amikor „határozottan elmondtam, hogy a kinevezésbe én nem tudok beleszólni, mert a meghallgatáson nem az elnökség viszi a prímet”.

Jelentős összegű „kölcsönök”, de Völner Pálnak legfeljebb egy ital

Arra kérdésre, hogy kapott-e (a vádiratban is szereplő) végrehajtóktól készpénzt, Schadl György azt mondta, hogy „ha valakinek én adtam kölcsönt, azt visszakaptam”. A vádiratban igen jelentős összegek szerepelnek, az ügyészség szerint Schadl György összesen több mint 920 millió forintot vett át különböző személyektől.  

Szerinte a kiadásokat és bevételeket rögzítő „Házipénztár” nevű táblázatot az egyik irodában dolgozó nő vezette, de Schadl György azt állította, hogy ő soha nem látta ezt a táblázatot, abba pedig soha nem is írt bele.

Ez a bizalmas egyébként később alkut kötött az ügyészséggel, ezért ő nem vádlott lett az ügyben, hanem tanú. A végrehajtói kar elnöke róla azt mondta, hogy megromlott a kapcsolatuk, mert az volt „az érzése”, hogy az irodában tartott összegek értéke „kisebb lett”, ezért egy könyvvizsgálót is felkért, hogy ellenőrizze a pénzügyeket. Későbbi vallomásában azt nem árulta el, honnan voltak a táblázatban szereplő összegek, valamint azt sem, hogy az egyes rövidítések (amelyek történetesen megegyeznek a vádiratban szereplő végrehajtók monogramjaival), mit jelentenek.

Arra a kérdésre, miszerint adott-e készpénzt Völner Pálnak, vagy volt-e közöttük valaha pénzügyi tranzakció, Schadl György nemmel felelt. 

Nyergesújfalun viszont járt az expolitikusnál, ezt elismerte, azt mondta, hogy egyeztetniük kellett valamit. „Valamilyen apropó kapcsán vittem neki egy üveg piát. Az apropó az is lehetett, hogy ő 8 vagy 10 alkalommal is adott nekem valamilyen házi bort, és ezt a kedvességet viszonoztam neki, de nem házi borral, hanem valamilyen szeszes itallal” – tette hozzá.

A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint aznap Schadl György arra kérte a sofőrjét, hogy vigyen neki egy „hármast”, mert el kell mennie a „szokásos barátunkhoz”. A telefonbeszélgetés során a végrehajtói kar elnöke hozzátette: tegyen mellé „valami viszonylag normális piát” is. Schadl György a vallomásában azt mondta, hogy az átadott italok csak szokásos hétköznapi mértékű figyelmességek voltak. A vallomásban arra nem tértek ki, hogy a megfigyeléseken rögzített fényképek alapján az Igazságügyi Minisztérium előtt is átadott egy csomagot Völner Pálnak.

Az egyik kihallgatás végén egyébként elhangzott egy üzenetként is értékelhető mondat: Schadl György jegyzőkönyvön kívül ugyanis azt kérdezte a kihallgató ügyésztől, hogy 

Hogy van X. Y.? 

Pontos nevet említett, amelyet jogi megfontolásokból nem írunk le, de az illető Schadl György egyik ellenlábasa, az a végrehajtó, akinek a felfüggesztése érdekében sokat tett a kar elnöke. A korábbi lehallgatási jegyzőkönyvek szerint például még egy bírót is megpróbált elmozdítani a pozíciójából, mert az a végrehajtó ellen indított fegyelmi eljárásban másként cselekedett, mint ahogyan azt Schadl György szerette volna.

A jelenet alapján Schadl György azt gondolhatja, hogy ez a bizonyos végrehajtó tett neki keresztbe. Amikor az ügyész visszakérdezett, hogy mégis mire gondol, amikor a végrehajtó hogyléte felől érdeklődik, Schadl György annyit mondott: csak viccelt.  

A vádirat további pontjairól is kérdezték a végrehajtói kar elnökét.

• A vallomás jegyzőkönyve szerint a banki széf megnyitását, amelybe csaknem 110 millió forint értékű ékszert helyezett el a felesége és az apósa, Schadl György javasolta a börtönből. Ezt azzal indokolta, hogy a házkutatáson ezeket nem foglalták le, de a médiába kikerült nyomozati anyagokból kiderült, hogy ők hol laknak, és hogy a házon belül melyik szobában, melyik szekrényben van a páncélszekrényük. „Azt gondolom, hogy minimális gondosság volt a részemről, hogy elszállítattam ezeket. Különös tekintettel arra, hogy nem voltak lefoglalva”.
• Az iskola engedélyeztetésével kapcsolatban azt mondta, hogy (noha az esküvői tanúja volt) nem vette komolyan barátja kérését, aki az ő és Völner Pál közbenjárását kérte annak érdekében, hogy rendben legyenek egy iskola engedélyei. Szerinte eleve nem jogellenes segítségről volt szó, hanem jogi adminisztratív tanácsokról. Völner Pálnál ugyan rákérdezett az ügyre, de állítása szerint semmilyen jogellenes dolgot soha sem kért tőle. 
• Schadl Györgyöt pénzmosással is vádolják, miután 120 millió forintot fizetett be tagi kölcsönként a cége számlájára, az ügyészség szerint pedig ez az összeg a korrupciós kapcsolataiból eredt. Schadl György erre azt felelte, hogy 10 éve végrehajtó, ezalatt az időszak alatt pedig bőven meghaladta a 1,5 milliárd forintot a bevétele, azaz a pénz nem bűncselekményből származik.
• A vidéki nyaraló építési engedélyéról azt mondta, hogy senki sem fizetett le senkit, mert a kertikonyha építése az engedélyeknek megfelelő volt. „Egyszer lehet, hogy viccesen mondtam a telefonba B.-nek, hogy adjál 5 kilót és aztán haladjunk, mivel azzal hívott fel, hogy lehet, hogy az építési hatóság szerint túlépítés van, és nem tudja még, hogy milyen megoldás lehetséges” – fogalmazott. Schadl György szerint éppen rossz időpontban hívták, olyat viszont nem mondott, hogy adjon az építésügyi hatóság emberének pénzt, hanem valami olyasmit mondott, hogy „oldd meg 5 kilóból”.
• Nem szerepel a vádiratban, de kitért arra is, hogy a végrehajtói kart érintő szabályokról a törvény által lehetővé tett keretek között egyeztettek Völner Pállal. „Javaslatot tettem, nekem az volt a dolgom. Jogszabály módosításokkal kapcsolatban az elnökség részéről javaslatot tettem. A jogszabálytervezetek módosításának véleményezését a jogszabály az MBVK-hoz delegálta. Ha volt a jogszabállyal kapcsolatos javaslat azt az egész elnökség és a hivatal is megtárgyalta, voltak kisebb egyeztetések” – fogalmazott.

Völner–Schadl-iratok az rtl.hu-n  

Az rtl.hu által megismert hanganyagok és dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy „nem beazonosítható személyi körrel” akart kapcsolatba lépni a börtönből Schadl György, tőlük pedig azt várta a végrehajtói kar elnöke, hogy előmozdítsák az ügyét. A várt segítség elmaradása esetén pedig „60-70 országgyűlési képviselő feldobása” is felmerült.  

Schadl György egy másik beszélgetés során a feleségén keresztül azt üzente valakinek: „nyalogassa körbe a barátaimat, hogy haladjunk az üggyel”. A páncélszekrényében talált kompromittáló felvételeket egyébként megsemmisítették.

A Schadl-ügy egyik vádlottja ellen viszont eljárást indítottak, mert egy barna medve preparált bőrét találták meg nála a házkutatáson. 

Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomása alapján arról is beszámoltunk, hogy Völner azt állította, senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.

Völner Pál tavalyi írásbeli vallomsában azt is közölte, országgyűlési képviselőként mindig kötelességének érezte, hogy segítsen a hozzá fordulókon. Egyebek mellett ezzel magyarázta, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt is. 

Az exállamtitkár egyébként egy ideig pihentette a telefonját a Pegasus-ügy kirobbanása után. 

Nyitókép: RTL