Schadl György és a felesége azt akarja, hogy függesszék fel a bírósági eljárást
2023. szeptember 26. 11:09
Szerintük több alapjogi probléma is felmerült a perben, ezekről pedig csak az Alkotmánybíróság dönthet.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviselője azt indítványozta a Fővárosi Törvényszéknél, hogy függessze fel a Schadl-Völner-pert, és forduljon az Alkotmánybírósághoz – írta az Index.
A portál szerint ezt azzal indokolták, hogy az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására és megoldására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
A beadványban felsorolt sérelmek a következők:
- A Nemzeti Védelmi Szolgálat már azelőtt lehallgatta Völner Pál államtitkárt, hogy felfüggesztették volna a mentelmi jogát.
- A hatóság az együttműködő tanúkkal védő jelenléte nélkül állapodtak meg, olyan helyzetben, amikor a megállapodás elutasítása azonnali gyanúsításhoz és őrizetbevételhez vezethet.
- A többvádlottas ügyekben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja az elsőfokú bíróságot a büntetéskiszabásban, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett vádlottak ítélete a másodfokú bíróság elé kerül.
- Túlléphette hatáskörét a Nemzeti Védelmi Szolgálat, mert néhány óra alatt döntött az előkészítő eljárás elindításáról azután, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jelezte: érintett lehet a NAV egyik munkatársa is. A beadvány szerint kérdés, hogy nem formális keretek között célzottan kommunikáltak-e egymással a hatóságok a büntetőeljárás megindítása érdekében.
- Több vádlott beismerte tettét az előkészítő ülésen, ezzel azonban nemcsak önmagát vádolta, hanem többekre terhelő vallomást tett. Elítélése után ez a vádlott tanúként jelenik meg az eljárásban, és megtagadhatja a vallomástételt. Előállhat tehát olyan helyzet, hogy őt sem a nyomozás során, sem az előkészítő ülésen nem látta a másik vádlott védője, sem a másik vádlott, akinek a büntetőjogi felelősségét pedig éppen ez a vallomás alapozza meg. Ilyen esetben a kötelező védelem ellenére a Be. megfosztja a többi védőt attól a lehetőségtől, hogy élni tudjanak jogaikkal.
Schadl Györgynek és Völner Pál volt államtitkárnak azért kell felelnie, mert a vád szerint korrupciós láncolatot alakítottak ki, pénzért árulták a végrehajtói helyeket, amelynek következtében előbbi legalább 920 millió forintot szerzett jogtalanul, míg utóbbi több mint 80 millió forintot.
Nyitókép: RTL