Schadl György az rtl.hu-nak: Nem befolyásoltam végrehajtók ellen indított vizsgálatokat

Már az első meghallgatásokat is megtartották abban a nyomozásban, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség indított a végrehajtói irodák ellenőrzése miatt – tudta meg az rtl.hu.

A feljelentők – akik között vannak végrehajtók, valamint az ellenőrzést végző korábbi alkalmazott is – megkérdőjelezik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által lefolytatott ellenőrzések pártatlanságát, szerintük ugyanis bizonyos esetekben csak az volt a cél, hogy a korábbi végrehajtói döntéshozók kigolyózzák hivatalából Schadl György, az MBVK előző elnökének ellenfeleit.

A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy az MBVK-nak törvényi kötelezettsége, hogy bizonyos időközönként ellenőrizze a végrehajtói irodák működését. Ilyenkor egyebek mellett vizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, de a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Ha valamilyen problémát tárnak fel a működéssel kapcsolatban, akkor büntetést szabnak ki, de bizonyos büntetési tételek esetében (például pénzbüntetés) az is lehet a következmény, hogy a lejáratkor nem hosszabbítják meg újabb hét évre a végrehajtó működési engedélyét.

Elfogult vizsgálatokkal tehát – állítják a feljelentők – végső soron el lehet érni, hogy a kari vezetésnek nem tetsző emberektől elvegyék az irodát, és egy új pályázat során odaadják annak, aki „be van kötve”. Az egyik korábbi alkalmazott, aki az ellenőrzésekben is részt vett, például azt állítja egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban: előre megmondták nekik, hogy mely végrehajtóknál kell valamilyen problémát feltárni, miközben másoknál hiába találtak gondokat, ezeknek nem lett komoly következménye. Vagyis, akik kedvesek voltak a vezetésnek, zavartalanul folytathatták a munkát, míg azok, akik útban voltak, büntetést kaptak, és idővel elveszthették az irodájukat is – állítják a feljelentők.

Az állításokkal kapcsolatban megkerestük Schadl Györgyöt is, aki – ügyvédjén keresztül – azt közölte az rtl.hu-val, hogy nem kreált bizonyítékokat a végrehajtók ellen, az eljárásokat pedig nem befolyásolta semmilyen módon sem. Hozzátette: a fegyelmi eljárások egyik szakaszában sem vett részt.

Válasza alapján tehát a feljelentők megállapításai alaptalanok.

Az ellenőrzések tétje jelentős, végrehajtói irodák ugyanis rendkívül jó kereseti lehetőséget biztosítanak. A tavalyi év beszámolói alapján készített kimutatásunk szerint a végrehajtói irodák tulajdonosai átlagosan több mint 40 millió forint osztalékot vehettek ki tisztán a 2022-es év eredménye után, a több mint 200 iroda pedig 9 milliárd forint feletti adózott eredményt ért el. (Az egyik legnagyobb nyereség pedig éppen Schadl György feleségének cégéhez fűződik, az ő irodája csaknem 250 milliót termelt tavaly.)  

A végrehajtói irodák ellenőrzése ügyében, mint azt korábban megírtuk, többen is feljelentést tettek, a hvg.hu pedig később arról is beszámolt, hogy már a nyomozás is megindult. Az ügyészség megkeresésünkre annyit közölt, hogy az „ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyről az eljárás érdekeire figyelemmel további tájékoztatás nem adható”.

Az rtl.hu úgy értesült, 

többeket már meg is hallgattak az ellenőrzésekkel kapcsolatban, a feljelentők pedig azt szeretnék elérni, hogy az ügyészség bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt emeljen vádat. 

Ezt a feljelentők egyebek mellett arra alapozzák, hogy szerintük a korábbi végrehajtói döntéshozók összejátszottak az ellenőrzések lefolytatása során, csakúgy, mint a fő korrupciós botrányt okozó végrehajtói helyek pályázatainál.

Mi is az a Schadl-Völner-ügy 

A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke korrupciós láncolatot hozott létre annak érdekében, hogy a hozzá közel állók szerezzék meg a végrehajtói irodák működtetéséhez szükséges engedélyt. Schadl György ezért cserébe a bevétel egy részét vagy teljes egészét kérte, összesen pedig több mint 900 millió forintot szerzett jogtalanul – állítja az ügyészség, amely szerint ezt a folyamatot Völner Pál igazságügyi államtitkárként segítette a minisztériumból. A kinevezéseket ugyan többnyire nem ő írta alá, hanem Vízkelety Mariann, a tárca egy másik államtitkára, de az ügyészség szerint Schadl György akaratának megfelelően befolyásolta, hogy kit nevezzenek ki végrehajtóknak. Vízkelety Mariann nem jelenik meg gyanúsítottként az ügyben, egészségi állapota miatt egyelőre az is kérdéses, hogy ki tudják-e hallgatni.

Az ellenőrzések esetében tehát a fő korrupciós ügytől teljesen különálló nyomozás indult, a hatóságoknak pedig azt kell majd eldönteniük, hogy valóban történt-e visszásság, és ha igen, igazolható-e a bűnszervezet.

Völner Pálnak a feljelentők szerint az ellenőrzésekben úgy lehetett szerepe, hogy egy időben miniszteri biztosként ő volt a végrehajtói irodák ellenőreinek munkáltatója. 

Ezt a feladatot delegálhatta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjéhez, Takács Katalinhoz.

Az ellenőrzéseknek egyébként az is lehet a következménye, hogy a kar fegyelmi eljárást indít a végrehajtó ellen, ez pedig felfüggesztéssel vagy idővel akár az iroda elvesztésével is járhat. A feljelentők szerint a fegyelmi eljárások sem voltak pártatlanok, az ezt lefolytató testületekben ugyanis gyakran Schadl Györgyhöz köthető emberek kaptak helyet. Ezeknek a testületeknek három tagja van: első fokon két végrehajtó, valamint egy hivatásos bíró, másodfokon pedig három bíró.

Sokan vitatják az elsőfokú testület eljárásának jogosságát is, mert kvázi bíróságként működik a testület, holott abban két végrehajtó ül, ráadásul a végső döntést szavazással hozzák, azaz 2:1 arányban leszavazhatják a bírót.  

Arról, hogy pontosan mely végrehajtók ülhetnek be a fegyelmikről döntő testületekbe, a kar elnöksége dönt. 

Az MBVK közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása szerint 2020-ban és 2021-ben 6 ilyen úgynevezett szakülnököt neveztek ki, ebből 3-an vádlottak a Schadl-Völner-perben. Egyikük például Schadl György felesége, Schadl-Baranyai Helga.

Ügyvédjén keresztül megkerestük Völner Pált, valamint közvetlenül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Nyitókép: RTL Híradó