Tavaly összesen több mint 9 milliárd forintos nyereséget termeltek maguknak a végrehajtók

A végrehajtói irodák elmúlt évekről szóló beszámolóiból egyértelműen kiderül, hogy miért éri meg a pozíciók osztogatásával üzletelni. A vád szerint ugyanis Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke korrupciós láncolatot hozott létre annak érdekében, hogy a hozzá közel állók szerezzék meg a végrehajtói irodák működtetéséhez szükséges engedélyt. Schadl György ezért cserébe a bevétel egy részét vagy teljes egészét kérte, összesen pedig több mint 900 millió forintot szerzett jogtalanul – állítja az ügyészség.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által vezetett névjegyzékben nagyjából 200 végrehajtó aktív, rajtuk kívül azonban vannak többen, akiknek az engedélyét ugyan felfüggesztették, ám a cégük továbbra is termeli a bevételt. 

A korrupciós ügyben csak néhány végrehajtó érintett, azonban a közzétett beszámolók alapján látható, hogy miből tudták: lesz fedezet az óriási összegek kifizetésére. A mérlegadatok alapján ugyanis szinte az összes iroda jelentős összeget termelt a tulajdonosoknak. 

Az rtl.hu összesítése szerint ezek a cégek tavaly több mint 30 milliárd forintos árbevételt és több mint 9 milliárd forintos nyereséget (adózott eredményt) értek el.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyjából 40-45 millió forintot lehetett kivenni osztalékként a végrehajtói cégekből, bár a vezetők dönthettek úgyis, hogy a nyereséget vagy annak egy részét az eredménytartalékba helyezik. (Egy irodának általában egy tulajdonosa van, de előfordul kettős vagy hármas egyesülés is. Cikkünk írásakor nagyjából 10-15 végrehajtó nem adta le a beszámolóját a törvényben előírt május végi határidőig, de a tavalyi évek adatai alapján ezek érdemben nem befolyásolják a kapott eredmények nagyságrendjét.)

A körzeteket tekintve azonban igen nagy a szórás, 

van olyan végrehajtói iroda, amely bőven 100 millió forint feletti adózott eredményt ért el, de olyan is akad, amely csak néhány milliót. 

Veszteség jellemzően csak induló irodánál keletkezett, valamint a felfüggesztett végrehajtók némelyikénél. 

Az egyik legnagyobb nyereség viszont éppen Schadl György feleségének cégéhez fűződik, amely 523 millió forintos árbevétellel, valamint csaknem 250 millió forintos adózott eredménnyel büszkélkedhet. A végrehajtói kar volt elnökének felesége ugyan fel van függesztve pozíciójából a bírósági ügy miatt (pénzmosással vádolják), azonban a jogszabályok alapján a cége továbbra is termelhet bevételt, van ugyanis olyan tulajdonostársa, aki tovább tudja vinni az üzletet.

Ugyanez a helyzet a korrupciós botrány egy másik vádlottjánál, aki az ügyészség szerint a kinevezéséért jelentős összegeket – több mint 190 millió forintot – adott át Schadl Györgynek. (Az előkészítő ülésen el is ismerte a bűnösségét.) 

Cégében tavaly 380 millió forintos árbevétel keletkezett, osztalékként pedig üzlettársával közösen 160 millió forint kifizetéséről döntöttek, 

miközben őt magát szintén felfüggesztették a korrupciós botrány miatt. 

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a jogszabályokra hivatkozva nem vette el a pénztermelés lehetőségét Schadl György cégétől sem, tavaly ugyanis meghosszabbították a működési engedélyét. Andresin Konstantin helyettesítésével 126 millió forintot termelt az iroda, a nyereség pedig csaknem 29 millió forint lett.

A jelentős nyereségek ellenére a tavalyi év nem is számít kiugróan jónak: 2018 óta hasonló nagyságrendben, 22 és 30 milliárd forint között alakult a végrehajtók összesített árbevétele. Ez azért különösen figyelemreméltó, mert a Covid-járvány ideje alatt szünetelt a legtöbb árverezés, márpedig a legnagyobb bevétel éppen az ingatlanok kényszerértékesítéséből származik. (Az ezekből származó pénznek csak egy része megy a végrehajtóknak, a nagyobb hányad természetesen a hitelezőkhöz kerül.)

Miért jár ekkora fizetés egy állami feladatért?

A 40 millió forintos átlagos nyereség azt jelenti, hogy a végrehajtói irodák tulajdonosai fizetésükön felül akár havi 3 millió forintot is kereshetnek, de a jobban teljesítő irodáknál ez elérheti az 5-10 millió forintot is. Sokan igazságtalannak tartják ugyanakkor, hogy egy állami feladat ellátásáért ilyen jelentős összegekhez jutnak a végrehajtók, ezek a keresetek ugyanis messze meghaladják az államigazgatásban tapasztalható csúcsfizetéseket. A miniszterelnök például 5,7 millió forintot vihet haza.

A vita egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza, korábban ugyanis a végrehajtók még a bírósági rendszeren belül dolgoztak mint munkavállalók. Ha tehát valaki nem fizetett, akkor a bíróság ítélete alapján eljárt a bírósághoz köthető végrehajtó.

Ezt a feladatot azonban később privatizálták, így azóta a végrehajtók, szigorú feltételek és rögzített költségek mellett, tehát nem teljesen piaci viszonyok között, de  céges formában működnek. Más országokban mindkettőre lehet példát találni (tehát az államon belüli és a magyarhoz hasonló magánműködésre is), azt pedig nehéz teljesen egyértelműen eldönteni, hogy melyik az előnyösebb. 

• Elsőre vonzó lehet ugyan, hogy a végrehajtók nonprofit módon dolgozzanak valamekkora állami fizetésért, a gyakorlatban viszont ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy csökken a hatékonyság.
• Ha ugyanis a végrehajtó alkalmazottként mindenképpen megkapja a fizetését, akkor nem töri magát annak érdekében, hogy minden adósságot behajtson.
• Ha nincsenek behajtva a nemfizető hitelek, akkor az egész piaci berendezkedés ellehetetlenül: a bankok és a magánemberek sem adnak senkinek sem kölcsön, hiszen semmilyen következménye sem lenne, ha valaki nem fizet.
• Ha viszont a saját cégének a nyeresége a kérdés, jóval nagyobb hatásfokkal dolgozhat majd a végrehajtó, ráadásul a saját működését is racionalizálja.
• Ezzel szemben a magánosított rendszernek is vannak hátrányai, a túlzott nyereséghajhászás például etikátlan megoldásokhoz, ügyeskedéshez is vezethet. Természetesen vannak korrektül eljáró végrehajtók, de mint megírtuk, a jogszabályok például azt is lehetővé tették, hogy kizsákmányoljanak adósokat, akiknek az ingatlanát csak töredékáron értékesítették.
• A vonzó jövedelem miatt jelentős a korrupciós veszély is (pozíciók értékesítése, végrehajtási ügyek manipulálása).

Az elmúlt években ezzel együtt nem volt túl gyakori, hogy az adóhatóság ellenőrizte a végrehajtókat. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott információk szerint ugyanis mindössze 17 esetben tartottak vizsgálatot 2018 és 2022. október 15. között.  

Nyitókép: Marjai János/MTI