Több mint hatezer ingatlant árvereztek el a kilakoltatási moratórium kezdetéig

November 15-ig, azaz a kilakoltatási moratórium kezdetéig 6387 ingatlant árvereztek el azután, hogy június 15-én ismét lehetővé tették a kényszerértékesítéseket – tudta meg az rtl.hu. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai azt mutatják, hogy az öthónapos időszak alatt az érvényes vételárajánlatok összege csaknem 64 milliárd forint volt, a vevők tehát átlagosan 10 millió forint körüli összeget fizethettek.

Azt nem tudni, hogy az érintett ingatlanok közül hányat használtak lakásként, de a hirdetmények alapján arra lehet következtetni, hogy jelentős részük nem ipari épület vagy telek volt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerében ugyanis jelenleg összesen 2600 ingatlanra lehet licitálni, ezek túlnyomó többsége pedig (nagyjából 2200) lakóépületnek, lakóháznak vagy öröklakásnak minősül.

A statisztikák azt mutatják, hogy igen sok esetben nem volt sikeres az árverés: összesen 11 903 ingatlant bocsátottak licitre, ám csak 6387 esetben érkezett érvényes vételárajánlat.  

Információink szerint a legtöbb érintett ingatlant még a járvány előtt, vagy a pandémia idején akarták elárverezni, 

azonban az akkor hatályban lévő kilakoltatási- és árverési moratórium miatt erre nem volt lehetőség. Ezt támasztja alá az a körlevél is, amelyet a végrehajtók kaptak még tavaly júniusban, és amelyben a kar vezetői a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adtak tanácsokat.

Azt javasolták, hogy a végrehajtók alapvetően az ügyek érkezési sorrendjében haladjanak az árveréseknél és a lakáskiürítéseknél is (vegyék előre a 2020-as, 2021-es eseteket), viszont járjanak el soron kívül, ha munkabért vagy tartásbért kell behajtani.

Banki forrásokból származó információink szerint a legtöbb pénzintézet nem kezdeményezett végrehajtást az elmúlt hónapokban. A nemteljesítő hitelek esetében egyébként sokkal hosszabb – rendszerint több év – telik el, mire kényszerértékesítenek egy ingatlant, ráadásul általában magát a tartozást adják el, nem pedig az épületet, telket.

A korábbi ügyeket viszont igen gyors ütemben pörgetik a végrehajtók, ezt mutatja legalábbis, hogy a kar adatai szerint a járvány előtti években (2018-ban és 2019-ben) 9-10 ezer ingatlant árvereztek el egész évben, míg most öt hónap is elég volt több mint 6000 érvényes vételárajánlathoz.

Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (A 2020-tól 2022 júniusáig tartó időszak nagy részében érvényben volt a moratórium. Ez azonban nem terjedt ki minden ingatlantípusra.)

Egyre nagyobb nehézséget okozhat majd a törlesztés

Az elmúlt években javult az adósok fizetési képessége, aminek következtében a 90 napon túli késedelembe eső hitelek aránya történelmi mélypontra süllyedt. A 20 százalék feletti infláció, a magas alapkamat, valamint a többszörösére dráguló energiaárak azonban már valamelyest éreztetik hatásukat: 

a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis 2022 második és a harmadik negyedévében kis mértékben ugyan (1,4 százalékról 1,8 százalékra), de emelkedett a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya.

A háztartások esetében 3,5 százalékról 3,8 százalékra nőtt ez a mutató, de egyelőre nem a lakáshiteleseknél jelentkezik a kedvezőtlen trend, hanem az egyéb adósságoknál (személyi kölcsön, autóhitel stb.). A lakóingatlan fedezettel rendelkező hiteleknél még javulást mutatnak a számok, 2,1 százalékról 1,9 százalékra csökkent a késve fizetők aránya.

Januártól azonban megszűnt a törlesztési moratórium, amely – az augusztusi adatok szerint – a vállalati hitelek 1 százalékát, a lakossági hiteleknek pedig a 3 százalékát érintette. Nekik ismét el kell kezdeniük fizetni a törlesztőket, és az időközben bevezetett kamatemelkedések is megjelenhetnek pluszköltségként. Azt egyelőre nem tudni, hogy közülük hány adósnak okoz majd nehézséget a fizetés, ők várhatóan tavasszal jelennek meg majd a statisztikákban.

Június végéig továbbra is érvényben van viszont a kamatstop, amelyet a kormány adatai szerint 350 ezer ember vesz igénybe, és amely a 2021. október 27-i referencia-kamatlábhoz igazítja a törlesztőket. A Bankmonitor számításai szerint, ha a kormány megszünteti ezt a lehetőséget, akkor az érintettek 30-100 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülhetnek a hitel nagyságától és futamidejétől függően.

A Portfolio korábbi információi szerint a bankok és követeléskezelők a növekvő gazdasági nehézségek miatt arra számítanak, hogy a nemteljesítők aránya akár 5 százalék fölé is emelkedhet.

Mint korábban megírtuk, a nyár végén a segítségkérők számának növekedéséről számolt be az Utcajogász Egyesület is, a lakhatási nehézséggel küzdőket támogató szervezethez 30 százalékkal többen fordultak, mint a moratórium lejárta előtt.

Nyitókép: Illusztráció – Fotó: Faludi Imre/MTVA